Nicușor Dan államfő az Európai Tanács ülése után kijelentette, hogy azt szeretné, „ha ez a parlamenti többség még hosszú ideig fennmaradna”. „A miniszterelnököt nyilvánvalóan az államelnök nevezi ki, de a támogatást a parlamenti többség adja” – tette hozzá ebben az összefüggésben.

Nicușor Dan azt is hozzátette, hogy kizárja az előrehozott választások lehetőségét. „Figyelembe véve a jelenlegi helyzetet, ez az utolsó dolog, amire gondolnunk kellene: egy hosszú instabilitási időszak” – hangsúlyozta.

Az Európai Tanács ülése után Nicușor Dant arról kérdezték, számol-e azzal a forgatókönyvvel, hogy más miniszterelnököt neveznek ki Ilie Bolojan helyett, vagy a jelenlegi kormányfő továbbra is élvezi a támogatását.
„Először is, most jobb helyzetben vagyunk, mint csütörtök reggel voltunk. Mindig a pohár félig tele részét kell néznünk. A miniszterelnököt természetesen az elnök nevezi ki, de a támogatást a parlamenti többség adja. Én azt szeretném, ha ez a parlamenti többség még hosszú ideig fennmaradna, de majd meglátjuk” – idézi az államfő válaszát a News.ro.

Egy másik kérdésre válaszolva kijelentette, hogy kizárja az előrehozott választások lehetőségét.
„Természetesen elméletben sok minden megtörténhet, de a jelenlegi helyzetet figyelembe véve ez az utolsó dolog, amire gondolnunk kellene: egy hosszú instabilitási időszak” – hangsúlyozta Nicușor Dan.

Az államfő kiemelte, hogy a jelenlegi parlamenti felállást a romániai választók határozták meg.
„Mindannyian szeretnénk, ha a döntések gyorsabban születnének, ha kisebb lenne a közéleti zaj, ha a nyilvánosságban több jó példa jelenne meg arra, amit a miniszterek tesznek. De mindezen hiányosságok ellenére a jogalkotási döntések terén – mint például a költségvetési törvény, az önkormányzati törvény, vagy a tavaly év végén elfogadott úgynevezett «kisvonatrendelet» – azt látjuk, hogy bár lassabban, mint szeretnénk, végül konszenzus születik, és törvényi, normatív szinten Románia halad előre. Ez a románok által kialakított parlamenti összetétel eredménye, és ezzel haladunk tovább” – mondta.

Arra a korábbi kijelentésére reagálva, miszerint a költségvetés kihirdetése attól is függ, hogy beépítik-e a fővárosi népszavazás végrehajtására vonatkozó előírásokat, azt válaszolta, hogy fenntartja álláspontját.
„A kormány által benyújtott változatban ez nem szerepelt, de a módosításokkal, amelyekről tudom, hogy a pártok megállapodtak, a népszavazás végrehajtásra kerül. Pontosabban: a népszavazásnak két eleme van. Az egyik a bérekre és jövedelmekre kivetett adók, amelyek a költségvetési törvény tárgyát képezik – itt a népszavazás a módosítás nyomán megvalósul. A másik a fiskális törvénykönyv, amely a helyi adókra és illetékekre vonatkozik – ezzel később foglalkozunk majd” – magyarázta.