Sok hibája lehet a jelenlegi romániai versenyvizsgarendszernek a Communitas Alapítvány felkészítő programjában közreműködő pedagógusok szerint. A résztvevők úgy látják, a testnevelés esetében az elméleti rész túl hangsúlyos, a fizika esetében pedig az aránytalanul nehéz tételek nehezítik a pedagógusok dolgát.

Egyre kevesebb a fizikatanár

Vörös Alpár elmondta, meglátása szerint a fizikának sajátos státusza van a tanári versenyvizsgán abból a szempontból, hogy a fizikatanárok más tudományterületeket és tantárgyakat lefedő kollégáikhoz képest nagy hátrányban vannak a megmérettetésen.

„A versenyvizsga-tematika több mint húsz évvel ezelőtti struktúrára épül, amikor mindenki elvégzett egy négy-öt éves képzést, és úgy lett tanár. Most hároméves képzés után kell versenyvizsgát írni, ami mindenki számára komoly kihívást jelent. Az is problémát jelent, hogy egyre kevesebb fizikatanár van, és emiatt kevesebb olyan iskola is, ahol a fizikai oktatás színvonala megfelelő” – világított rá az általa észlelt legfontosabb problémákra Vörös Alpár.

Mint kifejtette, az említett okok miatt sokan olyan, az alapvető tudást érintő hiányosságokkal kerülnek egyetemre, amelyeket a későbbiekben nem lehet behozni. Úgy véli, a versenyvizsga rendszerének megváltoztatása lenne a megoldás, ennek kapcsán már konkrét javaslatot is tett a minisztérium felé. Kezdeményezéséhez csatlakozott a román fizikatársulat is, és a javaslat eljutott az összes olyan egyetemhez, ahol fizika kar működik.

„A témával kapcsolatban nemrégiben írt tanulmányom eredményeiből kiindulva nagyjából háromszor kisebb eséllyel lehet egy fizikatanár címzetes tanár, és kerülhet be hosszú távú szerződéssel a rendszerbe, mint bármely más szakos tanár” – tette hozzá az elmondottakhoz az igazgató.

Hiányosságok a feladatmegoldás terén

Ami a 12 alkalmas online versenyvizsga-felkészítőt illeti, Vörös Alpár elsősorban a feladatmegoldásra koncentrál, hiszen ott tapasztal nagy hiányosságot. A jelöltek nagy részét az ezen a téren mutatott gyenge teljesítmény húzza vissza. Emellett a módszertani tétel kidolgozását próbálják meg olyan struktúrára felépíteni, ami segíthet a pontszám maximalizálásban.

A részt vevő fizikatanárokat érintő adatokat nézve, tavalyhoz képest csökkent a programba jelentkezők száma. Hasonló csökkenés figyelhető meg a szintén természettudománynak számító biológia és kémia esetén is.

„Kevés az új jelentkező a versenyvizsgára. Akik már egyszer részt vettek a programban, azok nem mind jelentkeztek újra. Ezzel együtt a tíz jelentkezőből heten tavaly is részt vettek a képzésen. Fizikánál általában nemcsak fiatalok vesznek részt a felkészítőn, hanem olyanok is, akik negyven év körül vannak, ez jellemző a jelentkezők többségére” – árulta el a részletekkel kapcsolatban Vörös Alpár, hozzátéve, az sem ritka, hogy valaki középkorúan kezdi el a pályát.

Pozitív tapasztalatok: a pedagógiai résznél is segítenek a szakemberek

Arra is van példa, hogy valaki az egyetem elvégzése után egy-két évet tanít, majd visszavonul a szakmától, de hosszú időre rá visszatér a katedrához. Összességében elmondható, hogy a pályakezdő fiatalok alacsony száma aggasztó, a képzésen résztvevők közül csak a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban tanító Gergely Tamás pályakezdő fizikatanár mondhatja el magáról, hogy ebbe a kategóriába tartozik.

Ő a 2023/24-es tanévben elindított kezdeményezés első kiadásán is részt vett, idén pedig úgy döntött, újra jelentkezik a programra, ennek kapcsán osztotta meg velünk személyes tapasztalatait.

„Nagyon ügyesen volt megszervezve a felkészítő. Annak ellenére, hogy lehetne sok előadást tartani a témáról, a tavalyi programot is szépen beosztották a szervezők, átvettünk mindent, ami szükséges. Az elméletet, a feladatmegoldást és a pedagógiai részt is érintettük, ami nagyon sokat adott hozzá a felkészülésünkhöz” – idézte fel a számára hasznos projekttel kapcsolatban Gergely Tamás. Amikor megtudta, hogy idén is lesz lehetőség jelentkezni, nem gondolkodott sokáig a döntésen, szívesen vesz részt ismét a programban.

Személy szerint úgy érzi, számára nem a feladatok voltak a legnehezebbek, hanem a pedagógiai résznél segítettek igazán a felkészítő szakemberek.

„A pedagógiai résznél a felsőoktatásban csak annyit mondanak, hogy az egyetemi pedagógia modul keretén belül, a tankönyvekből kellene megtanulni. Nincs viszont egy egységes séma, minden egyetemen másképp tanítják a pedagógiát. Mi nem tudjuk, ki fogja javítani a vizsgánkat. Elképzelhető, hogy valaki pontokat veszít azért, mert a Iași-ban tanult modul eltér a kolozsváritól. A program részéről jó irányadó volt, hogy tudtak távpontokat adni, így javítótól függetlenül össze tudtunk szedni valamennyi pontot” – tért ki a fontos tényezőre a fizikatanár.

Fontos a jelölt hozzáállása

„Természetesen a jelölt hozzáállásától is függ, hogyan fog teljesíteni. Nem úgy kell elképzelni, hogy a program kijárása garantáltan biztosítja a jó jegyet. Elsősorban a vizsgára jelentkezőnek kell energiát befektetni a felkészülésbe, de ami a szervezőkön múlik, azt ők megteszik” – hívta fel a figyelmet a vizsgázók motivációjának fontosságára Gergely Tamás.

A fiatal pedagógushoz nem jutott el információ bármilyen változásról a tavalyi versenyvizsgához képest. Ugyanabból a könyvészetből és tematikából kell készülniük a vizsgázóknak, mint egy évvel ezelőtt. Úgy érzi, nagyszabású dolgoknak kellene történniük a mélyreható, rendszeres változáshoz.

Amint azt Vörös Alpár is említette, fizikából a tétel általában jóval nehezebb, mint más tantárgyakból, ezért a 9-10-es közötti jegy megírása minden pályakezdő számára álomszerű lenne, hiszen az elmúlt tíz évben országos szinten nagyon ritka volt, a reális cél inkább a 7-es elérése lehet a jelentkezőknek, ami szintén nem könnyű. Úgy véli, a versenyvizsga-felkészítő program nélkül önmagához képest ő is egy-másfél jeggyel kisebbet írt volna.

„Létezik a pályakezdők esetében egy gyakran hangoztatott érv, amely szerint mi frissen jöttünk ki az egyetemről, ezért nekünk jobban kellene emlékeznünk bizonyos dolgokra. Ebben van ráció, de én például másféle nehézségekbe ütközöm, mint az, aki 25 éve tanít, és nagy a tapasztalata” – fejtette ki álláspontját Gergely Tamás.

A versenyvizsgát július közepén tartják, előtte a tanároknak sűrű időszakuk van. Pótvizsgákkal, érettségivel és nyolcadikos vizsgával együtt általában másfél hetük marad a jelölteknek arra, hogy csak kizárólag a felkészüléssel foglalkozzanak. Gergely Tamás éppen ezért már áprilisban elkezdett rá tanulni, mert úgy érzi, másképp nem lenne esélye jól teljesíteni. A fizikatanár támogatását fejezte ki mindazon pályakezdők felé, akik hozzá hasonlóan a közeljövőben készülnek a nagy kihívásra.

Sikeres volt a testnevelés terén a tavalyi képzés

A felkészítő program ugyanúgy érinti az egyetemi szektort is, mint a közép- és elemi iskolait. Ennek kapcsán a Babeș –Bolyai Tudományegyetem Testnevelés és Sport Karának oktatója, Balla Béla adott részletes tájékoztatást.

„A program valamilyen formában már korábban is folyt a testnevelést érintően, a tavalyi indulás előtt két évvel megkerestek engem diákok és tanügyben dolgozók, hogy tartanék-e felkészítőt nekik. Nem akartam ezért pénzt elfogadni, de azért ilyen sok napról nem szívesen mond le az ember. Megkerestem a Communitast, ők pedig hozzájárultak a támogatáshoz, kiterjesztve más tudományterületekre is” – árulta el az ötlet eredetével kapcsolatban Balla.

Megfigyelései szerint a programban részt vevő tavalyi jelöltek nagy része el is ment a versenyvizsgára, és elég szép számban értek el 9-es feletti eredményeket. Úgy véli, ehhez megfelelő hozzáállás és szerencse is kellhet egyes esetekben, de a jövőben várhatóan lesznek pontosabb statisztikai adatok is a program hatékonyságáról.

„Nincs különösen sok témakör megfogalmazva a testnevelés területén, húsz pontban van az elméleti, tizenkét pontban a didaktikai rész. Az egyik tág terület, a másik fél oldalban megválaszolható. Mindegyikre van felkészítés az egyetemi oktatásban, de nem mindig áll össze egy végzős diák fejében, hogyan kösse össze egy-egy szaktantárgy ismeretét a másikkal, és hogyan jöjjön ki valami egységes az egészből. Értelmezés szempontjából is igyekszem megküzdési stratégiákat ajánlani nekik” – tért ki saját szakterületére a testnevelési szakember, aki ugyan még nem javított versenyvizsgát, de rendszeresen követi a metodológiát, a tételeket és az eredményeket.

Bár gyakorlati tantárgyról van szó, Balla Béla szerint sokszor előfordul, hogy a versenyvizsgán a tétel 60%-a elméleti kérdésekről szól. Szerinte az összeállításnál túlsúlyba helyezik ezeket a dolgokat a módszertanhoz képest.

Több gyakorlatra lenne szükség

„Kell ismerni az oktatásunk alapját, de nem értek egyet azzal, hogy a versenyvizsgán ez döntsön.  A gyakorlati boldogulás adja meg a testnevelő tanárok sikerességét a tanügyben. Amikor elmegyünk inspekcióba, azt látjuk, hogy az teljesít jól, aki ki tudja fejezni magát az órákon. Hiába tudná jól valaki az elméleti részt, ha nem tudná gyakorlatba ültetni” – fejtette ki véleményét a kérdéssel kapcsolatban az egyetemi tanár.

Balla Béla úgy látja, Daniel David tanügyminiszterként törekszik arra, hogy pozitív irányba módosítsa a versenyvizsgákat, ehhez viszont mások részéről is erős támogatásra lenne szüksége. Néhány éven belül nem lát esélyt a versenyvizsga megváltoztatására, de reméli, hosszú távon sikerülhet.

„Mivel nagyon sok helyről jelentkeznek a programra, csak online van lehetőségünk megtartani a képzést. Ez a testnevelésben nem jelent nagy hátrányt, mert a gyakorlati rész a többség számára könnyebben érthető, és mindenkinek van benne tapasztalata. Ha valaki ott van és figyel, megérti a megközelítést. Az elméleti kérdésekre szánunk több időt, amelyek 40-50-60 pontot is érnek. Ezeken szoktak elmenni a jegyek, és ezekre kell nagyobb hangsúlyt fektetni” – tette hozzá az elmondottakhoz Balla.

Ami a program népszerűségét illeti, a testnevelés esetében a tavalyi számokhoz hasonlók mérhetőek, azzal mindig számolniuk kell a szervezőknek, hogy időközben néhányan lemorzsolódnak, de összességében sokan látják úgy, reális segítség lehet számukra a felkészítő versenyvizsgájuk előtt.