Szalárd község Bihar megye és talán az egész ország legfiatalabb községe, hiszen lakosságának mintegy egynegyede húsz év alatti. Példátlan az, hogy a helyi önkormányzatnak az utóbbi húsz esztendőben minden mandátum idején új óvodát vagy iskolát kellett építenie, és most is terítéken a bővítés. A csapatszellemben fejlesztett község polgármesterét, Nagy Miklóst kérdeztük arról, hogyan válhatott Szalárd városi életet biztosító vidéki békés községgé.

Szalárd azon kevés község közé tartozik Biharban, ahol nem apad, hanem éppen ellenkezőleg, folyamatosan gyarapodik a lakosság. Éppen ezért szinte négyévente szükséges volt építeni egy-egy új óvodát, iskolaépületet, és a helyi önkormányzat már tervezi, hogy a közeljövőben ismét bővíteniük kell a tanintézeteket. Egyre több a vállalkozás a községben, ahol egymást támogatják az emberek, miközben a helyhatóság igyekszik megfelelni a huszonegyedik századi kihívásoknak.

Nagy Miklós polgármester szerint az emberek otthon érzik magukat a községközpontban, Szalárdon és a közigazgatásilag hozzá tartozó falvakban, Hegyközszentimrén és Jákóhodoson. Ez főleg annak tudható be, hogy sikerült olyan helyi gazdaságélénkítő programokat gyakorlatba ültetniük, amelyek segítségével a vállalkozni szándékozók hasznos tudásra tehettek szert és megalapozhatták jövőjüket. De mindezek mellett talán az a legfontosabb, hogy békés hangulat uralkodik a községben, a polgármesteri hivatalban pedig összeforrott csapat munkálkodik a mindennapi problémák megoldásán és a községez tartozó települések fejlesztésén.

„Nekünk az az álláspontunk, hogy mindig azt keressük meg, ami összeköt és erősít bennünket, olyan projekteket dolgozzunk ki, amiket mindenki támogat. Így alakul ki folyton az a konszenzus, amely előreviszi a közös ügyeinket” – mondta a Maszolnak a polgármester.

Szalárd nem tartozik Nagyvárad közvetlen vonzáskörzetébe, a Berettyó folyó mentén, a megyeszékhelytől közel harminc kilométerre fekvő község a rendszerváltást követő mintegy másfél évtizedben az elmaradott, jelentős fejlesztésre megérett hely volt. Bár történtek kisebb-nagyobb beruházások, ezek nem versenghettek a Várad melletti Bihar vagy Bors lehetőségeivel. Napjainkban is érezhető a gazdasági különbség a községek között, hiszen amíg a megyeszékhely melletti tehetős önkormányzatoknak nem okoz gondot a pályázatokhoz szükséges önrész biztosítása, addig Szalárdon ezekhez sokszor kölcsönt kellett felvenniük.

Mivel korlátozottak voltak a lehetőségeik, egészen másképp kellett tervezniük a jövőt, úgy döntöttek, hogy elsősorban az emberekkel akarnak valamit kezdeni. Sikeres pályázatírókat hívtak meg és velük szerették volna elérni, hogy minél több helyi vállalkozás beinduljon. Emellett segítették a fiatalokat: több száz ingyenes házhelyet biztosítottak számukra, mert így akarták megelőzni azt, hogy elhagyják a települést.

„Ma pedig már ott tartunk, hogy Bihar megyében, ha nem az egész országban, a legfiatalabb község vagyunk, hiszen összesen 4500-an laknak itt, de ebből több mint hatszáz gyermek tanul helyben a nyolcosztályos iskolában, és el kell mondanom, hogy mintegy 1200-an vannak a húsz év alattiak a községben. Nagyon jó ezt látni, hiszen nekünk az volt a legfontosabb, hogy a fiatalokat bátorítsuk, segítsük. Ők pedig érezték, hogy meg vannak becsülve” – fogalmazott Nagy Miklós.

Azoknak pedig, akik az életüket nem kertes házban, hanem tömbházlakásban képzelték el, az állami lakásépítési ügynökség révén felépült 27 új lakás, majd pedig egy romos épületet teljesen felújítottak, ahol újabb nyolc lakrészt alakítottak ki, hogy segíthessék azokat, akik otthon maradtak volna, de lakhatási problémáik adódtak. Újdonságként közölte a polgármester, hogy folytatódik a otthonteremtési program, ugyanis hamarosan megkezdődik 72 új lakás építése a községközpontban.

„Az információ hatalom és pénz, ezért már a kezdetektől próbáltuk olyan helyzetbe hozni őket, hogy tudják meg időben, mikor és mire lehet pályázni. Az évek alatt ez kamatozva hozta meg a gyümölcsét, és nagyon örülünk annak, hogy ma már egy ilyen kis községben több száz aktív vállalkozás működik. Kicsik, fiatalok, de nem azt várják, hogy a sült galamb a szájukba repüljön, hanem mindannyian tesznek valamit a jövőjük érdekében” – magyarázza az elöljáró.

Az eredmények elérése érdekében szükséges volt a civil szervezeti élet, továbbá az egyházi és az oktatási hálózatok összehangolására. „Ez lett a jellemző Szalárdon. Hogy nem a különbségeket keressük egymásban, hanem azt, hogy mivel tudjuk egymást kiegészíteni. Mindenki valamiben szép, valamiben jó, és azt kell kiaknázni” – nyomatékosította Nagy Miklós. Elmondása szerint így tesznek a képviselő-testületben is, megkeresik a közös nevezőt annak érdekében, hogy közösen fejlesszék a települést.

„Az önkormányzatnak mindig elsőbbséget élveztek az gyermekek, az iskola és az ifjúság támogatása helyi szinten”, ezért egy újabb pályázatot készítettek arra, hogy olyan oktatási intézményt építsenek fel, amelyben az osztálytermeken kívül egy 250 férőhelyes ebédlő és konyha is helyet kap, hogy ha majd a tej-kifli program után beindulhat nyugati mintára az iskolai meleg ebéd programja, amiről már a kormány szintjén is szó van, akkor a helyi iskola legyen erre felkészülve. Az építkezés hamarosan megkezdődik, és amikor befejezik, akkor egy helyen működhetnek majd a szalárdi I.–IV. osztályok.

Nagy Miklós szerint „a helyi önkormányzat nem elvár az iskolától, hanem folyamatosan igyekszik adni valamit neki”. Az ötödik polgármesteri mandátumát töltő községi vezető elmondta még, minden négy évben építettek legalább egy iskolát, mert Szalárdon, Hodoson és Szentimrén is folyamatosan bővíteni kell, ami állandóan egyfajta „édes terhet” ró a helyhatóságra, „ugyanakkor öröm azt látni, hogy szaporodik és fiatalodik a közösség. Az új épületszárnnyal például megoldódik az elemisták helyproblémája, de négy-öt év múlva, amikor ők kinőnek innen, ismét bővíteni kell az iskolát, hogy az V.–VIII. osztályosoknak is legyen elég helye.”

„Mi nagyon örülünk annak, hogy az önkormányzat, az egyház és az iskola tud kommunikálni, tervezni és együtt képzeljük el a jövőt” – mondta a polgármester, aki tudatta, a helyi református egyházközség a magyar kormány támogatásával felépített egy új bölcsődét, amelynek a működtetését integrálják a helyi oktatási rendszerbe, így ennek a beindítása is megvalósul. Ezzel a fiatal szülőknek adatik jó lehetőség arra, hogy hamarabb vissza tudjanak menni dolgozni és a gyermekek felügyelete biztosított legyen.

„Szalárd nyüzsgő, élettel teli település, tele van fiatalokkal és fiatal szülőkkel, gyermekekkel, vállalkozásokkal, nyári estéken a parkok megtelnek, és jó látni azt, hogy ők itt maradtak, bíznak bennünk, az önkormányzatban. Egy polgármesternek a legnagyobb feladata az, hogy a településen olyan légkört tudjon teremteni, hogy az ott élők otthon érezzék magukat” – vallja Nagy Miklós.

A polgármester szerint ahhoz, hogy a község ügyei a megfelelő ütemben haladjanak, elengedhetetlen a csapatmunka. Szalárdon sikerült kialakítaniuk azt a csapatot, amelynek minden tagja tudja, mi a feladata, megbíznak egymásban. „Ha kellene, a golyó elé is odaállnánk egymásért” – nyomatékosítja a községi vezető. Jelenleg tizennégy futó projektjük van, ezeknek a menedzselése sem könnyű feladat, odafigyelni a papírmunkára, kint lenni az építőtelepen, elszámolni a pályázatokat, de akár megírni vagy megnyerni sem könnyű, viszont az évek alatt megformálódott csapat olajozott szerkezetként végzi a dolgát.

„Eddig sikeresen megbirkóztunk, de amikor nem volt elég erőnk hozzá, akkor segítséget kértünk akár megyei, akár felsőbb szinten, és éreztük, hogy nem vagyunk egyedül” – magyarázta Nagy Miklós. Kiemelte, a mában élve a jövőt építik, és hogy milyen lesz az a jövő, az rajtuk múlik. „Merünk-e álmodni, teszünk-e valamit az álmaink megvalósítása érdekében? Fontos, hogy legyenek álmok, de legyen bátorsága is az embernek tennie azért, hogy ez valóra válhasson. Akik utánunk jönnek, ők a gyermekeink, és mi felelősek vagyunk értük, azért, hogy milyen lesz a jövőjük” – fogalmazott az elöljáró.