Marosludason adták át azt a négy Maximálisan Védett Lakóotthont, amelyek a Lépések a jövő felé elnevezésű projekt részeként a fogyatékkal élő személyek jogainak védelmét és társadalmi integrációját célozza. A finanszírozást a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Védelméért Felelős Országos Hatóság biztosította. Az új otthonok nem csupán beruházást jelentenek, hanem szemléletváltást is a szociális szolgáltatások terén: a nagy, elavult intézmények helyett kisebb, családiasabb, közösségközeli ellátási formák kerülnek előtérbe – hangzott el a lakóotthonok hivatalos átadásán.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke a Maszolnak nyilatkozva elmondta: az új lakóotthonok teljesen más életminőséget biztosítanak az ott élők számára, mint a hagyományos, nagy létszámú intézmények. Közölte, személyesen is meggyőződött arról, hogy „ez nem pusztán négy új épület, hanem egy új koncepció megvalósulása a szociális szolgáltatásokban”.

A megyei tanács elnöke rámutatott: a közösséghez közelebb működő lakóotthonok sokkal alkalmasabbak arra, hogy az ellátottakat bevonják a társadalmi életbe. Véleménye szerint minél kevésbé vannak ezek az emberek elszigetelve, annál könnyebb a beilleszkedésük, és a szakemberek tapasztalatai alapján a fejlődésük, felépülésük is eredményesebb ilyen környezetben. Hangsúlyozta azt is, hogy a törvény előírja a nagy intézmények létszámának csökkentését, ezért a megye tudatosan halad abba az irányba, hogy egyetlen központban se legyen 50-nél több gondozott.

Kérdésünkre válaszolva Péter Ferenc elmondta, a négy ludasi lakóotthon épületét a Maros Megyei Tanács vásárolta meg. Az ingatlanokat részben pályázati forrásokból, részben a megye saját költségvetéséből szerezték be, majd felújították és a fogyatékossággal élő személyek igényeihez igazították. A megyei tanács más településeken is hasonló lépéseket tett: a mikházi központ esetében is vásároltak épületeket, amelyek átalakítása jelenleg is zajlik. A cél hosszú távon az, hogy Maros megyében minél több kisebb, emberbarát intézmény működjön.

Törvényes kötelezettség

Miklea Hajnal Katalin, a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC) vezetője megerősítette: „a törvény értelmében egy szociális központban több mint 50 személy nem helyezhető el”, ezért volt elkerülhetetlen a ludasi központ átszervezése is. A korábban 108 férőhelyes intézményt így tudták 50 fős központtá alakítani.

Azon beutaltak számára, akik önállóbbak, új típusú szolgáltatást hoztak létre. Négy különálló lakóotthont alakítottak ki, „mindegyik hat férőhelyes”, ahová olyan személyeket költöztetnek, akiket a szakemberek célzottan tudnak támogatni és fejleszteni.

Miklea Hajnal Katalin hangsúlyozta: az új otthonokban élők nem maradnak felügyelet nélkül. Állandó gondozásban részesülnek, a hat bentlakóra öt alkalmazott jut, emellett pedig egy teljes szakmai csapat – pszichológusok, pedagógusok, szociális munkások – dolgozik velük. A cél nem csupán a biztonság, hanem az is, hogy a lakók „megtartsák a meglévő képességeiket, sőt ezeket tovább is fejlesszék”.

A DGASPC vezetője hangsúlyozta: Maros megyében összesen „négy olyan központ van, amit át kellett alakítaniuk, mert több mint 50 lakójuk volt. Ludason ez a folyamat már lezárult, Marosvécsen és Marossárpatakon is sikerült előrelépniük. A legnagyobb kihívást a mikházi központ jelenti, ahol jelenleg több mint 200 gondozott él. Itt már működik egy új, 50 férőhelyes ház, és a megyei tanács segítségével egy újabb ingatlant is sikerült megvásárolniuk, amelyet lakóotthonná alakítanak.

„Sajnos idén nem sikerül átadnunk, de jövőre ott is kialakítunk lakóotthont” – mondta, majd hozzátette: további megoldásokon is dolgoznak. 

Önállóság és állandó felügyelet

Muncaciu Elisabeta pszichológus elmondta, a beutaltak kiválasztásának egyik legfontosabb szempontja az önállóság volt: olyan személyeket költöztettek ki a központból, akik a lehető legönállóbbak, sőt közülük ketten munkaszerződéssel dolgoznak. Egyikük a közeli cukorgyárban, másikuk egy magáncégnél.

A lakóotthonok maximálisan védettek, ami azt jelenti, hogy a nap 24 órájában van személyzet. A meleg ételt a központ biztosítja, míg a reggelit, vacsorát és uzsonnát a lakók közösen készítik el. A terápiás foglalkozásokra és nappali tevékenységekre a lakók a központba, illetve a radnóti nappali központba járnak, amit egy erre a célra kapott kisbusz segít megközelíteni.