Nicolae Ciucă miniszterelnök úgy nyilatkozott a Bloombergnek adott interjújában, hogy várhatóan Románia még az idén csatlakozni fog a schengeni térséghez, Brüsszel pedig lezárja az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust (MCV) Romániával szemben. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az törésvonalat hoz létre a szabad államok és az autokrata államok között, a NATO-nak pedig fel kell készülnie egy hosszú távú jelenlétre a keleti szárnyon.

Ciucă úgy fogalmazott a Bloomberg által szerdán közzétett interjúban, hogy „illúziónak” tartja, hogy az Ukrajnában dúló harcok elcsitulása után az Oroszország és Nyugat közötti kapcsolatok a háború előtti állapothoz térnek vissza; a Kreml ugyanis eltökéltnek bizonyul abban, hogy ütközőzónát hozzon létre maga és a NATO között.

A román miniszterelnök – aki tartalékos tábornok, és egykor személyesen vezette a román harci erőket az iraki hadműveletek során – úgy vélekedett, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója olyan civilizációs törésvonalat eredményezett, amilyenre a hidegháborúban volt példa; az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) ilyen körülmények között legalább középtávon fenn kell tartania keleti határainál a kibővített katonai jelenlétet.

Noha nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot, nyílt konfliktust robbantva ki ezáltal, Ciucă úgy véli, hogy az ukrajnai háború beigazolta azokat a figyelmeztetéseket, amelyeket a NATO keleti tagjai már jó évtizede megfogalmaztak, és amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze a Szovjetunió által egykor ellenőrzött területeket. „Oroszország nem úgy gondolkodik, mint mi. Oroszország nem úgy viselkedik, mint mi” – mondta a román kormányfő, aki szerint a jelenlegi helyzet újrateremti a nyugati és a keleti civilizáció, a szabad, demokratikus országok és az autokrata rezsimek közötti szakadékot.

A Bloomberg cikke emlékeztet, hogy a 19 milliós Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz és 2007-ben az Európai Unióhoz. Az Oroszország által Ukrajna ellen kezdett február 24-i invázió után a romániaiak elsők között siettek az ukránok segítségére. Az 624 kilométeres ukrán–román határ a leghosszabb az EU-ban; Románia a vasútvonalak gyors újjáépítésével és a kikötők felújításával igyekezett segíteni, hogy az ukrán exportszállítmányok kikerülhessék az orosz megszállás alatt lévő vonalakat és a fekete-tengeri kikötők blokádját. Emellett több mint egymillió, a háború elől menekülő ember határátkelését tette lehetővé – írja a Bloomberg.

It’s “wishful thinking” to expect relations between Russia and the West to return to their pre-war status soon after the fighting stops in Ukraine, says Romania’s prime minister https://t.co/j9rvyklVf3

— Bloomberg (@business) August 3, 2022

Ugyanakkor egyre nagyobb az aggodalom, hogy a tél közeledte, az apadó orosz gázmennyiség és az energiaárak növekedése miatt csökkenni fog a gazdagabb nyugati országok arra irányuló eltökéltsége, hogy Oroszországgal szembeni szankciókkal és Ukrajnának nyújtott fegyverekkel továbbra is nyomás alatt tartsák Oroszországot. Ciucă úgy látja, hogy ennek a nyomásnak nem szabad enyhülnie. Ha az oroszok nem hagynak fel mielőbb a háborúval, nem ülnek tárgyalóasztalhoz és nem ismerik el Ukrajna területi egységét, függetlenségét és szuverenitását, akkor más országokkal is hasonlóan fognak bánni – figyelmeztet a román miniszterelnök.

Az általa vezetett kormány arra törekszik, hogy – a NATO-val szembeni vállalást túlteljesítve – a bruttó nemzeti termék 2,5 százalékát fordítsa védelemre. Az összeg mintegy harmadát fegyverek, többek között harci repülőgépek, tengeralattjárók, korvettek, páncélozott harci járművek és drónok beszerzésére fordítják – mondta.

Ciucă arról is beszélt, hogy a kilátások szerint Románia ez év végéig csatlakozhat a schengeni övezethez. Ez megszüntetné a hosszú várakozási időt Románia és más EU-s országok határainál, és növelné az ország vonzerejét a külföldi befektetők szemében. Hozzátette, Brüsszel várhatóan megszünteti az igazságügyi reform és a korrupció felszámolása terén elért eredményeket monitorozó mechanizmust (MCV).

„Minden, amit a konfliktus kitörése óta tettünk, azt bizonyítja, hogy készen állunk schengeni állammá válni. Várjuk a többi európai uniós vezető elismerését mindazért, amit tettünk” – jelentette ki a román miniszterelnök az interjúban.