Nehezíti egymás megértését, hogy a Facebookon Reels-videókból és kommentekből próbáljuk megérteni egymást - mondta Kollai István, a magyar kormány magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkára Kolozsváron. Az új kabinet és az RMDSZ közötti párbeszédet firtató kérdésünkre úgy fogalmazott: a dialógus legfontosabb része most a kedélyek kölcsönös lehűtése, egymás megértésének segítése.

Szerda este hét órára megtelt a kolozsvári Planetárium kisebbik terme. Kollai István, az új budapesti kormány magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkára „hazai pályán” mutatkozhatott be a kolozsvári kávéházban, amely az utóbbi években rendre a korábbi magyar kabinettel és az RMDSZ-szel kritikus véleményformálóknak adott teret. A közönség túlnyomó többsége érezhető szimpátiával fogadta Kollait, aki előbb röviden ismertette életútját, aztán válaszolt Mostis Gergő kérdéseire. Kollai István az utóbbi napokban a most zajló Kolozsvári Magyar Napok több rendezvényén is részt vett, elmondása szerint nagyon sok tájékozódó beszélgetést folytatott helyiekkel. Tapasztalatairól azt mondta, jó látni, hogy a városban van magyar élet, hogy a magyar beszéd, feliratok megtöltik a tereket, mivel ennek identitáserősítő szerepe van. 

A szerda esti beszélgetésen is sok szó esett a támogatásokról, azok jövőjéről. Elmondta: a kormány a következő költségvetési évig, 2027. január elsejéig szeretné letisztázni a határon túli magyarságra vonatkozó támogatáspolitikát. Addig át szeretnék világítani és új alapokra helyezni a programokat, és a személyi érdekekre utaló vagy bizniszgyanús elemeket „kiszedni” a rendszerből. Hozzátete: szeretnék megőrizni a jó programokat, de ehhez előbb egyenként megvizsgálják őket. „Ezek felmérése a helyi magyar közösségekkel közösen zajlik. Ez nem leépítése a támogatáspolitikának, hanem a racionalizálása” – hangsúlyozta. Mint mondta, a szerzett jogok, így a kettős állampolgárság, a szavazati jog megmaradnak.

A beszélgetés végén arról kérdeztük a helyettes államtitkárt, hogy mennyire működik a párbeszéd az új magyar kormány és az RMDSZ között. Kollai István azt mondta, a párbeszéd legfontosabb része most az, hogy kölcsönösen a hűtsék a kedélyeket és segítsék egymás megértését. „A párbeszéd azon szintjén tartunk, hogy érdeklődünk. Az érdeklődés legyen kölcsönös és automatikus” – fogalmazott Kollai. Felidézte, hogy Magyarországon a nyolcvanas években fontos volt az erdélyi magyarok iránti általános érdeklődés. 

Kapcsolódó

Tarr Zoltán bocsánatot kért a határon túli magyarok politikai eszközként való használatáért

Tarr Zoltán szerint az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon olyan rendszer épült ki, amely meg akarta mondani, ki a „jó magyar”.

miniszter határon túli magyarok Tarr Zoltán magyarság

„A középosztályosodni vágyó magyarországi réteg nemcsak magával foglakozott, hanem Erdéllyel is. Egy jó mentális hagyományként Magyarország nem a bezárkózást választotta, hanem foglalkozott a határon túli magyarokkal. Erdély akkor vacsoratéma volt. Remélem, hogy ez az érdeklődés most is erősödni fog: hogyan, s miért alakult úgy az erdélyi magyar társadalom, ahogyan. Remélem, hogy ez a másik irányba is meglesz, megvan, mert Magyarország az utóbbi évtizedben lassan, de biztosan belement egyfajta kínlódásba és politikai válságba, nagyon remélem, hogy nem elégszenek meg a határon túlon sem az egymondatos válaszokkal, miszerint vannak jó és rossz emberek, hanem kíváncsiak lesznek arra, hogy mi történt Magyarországon” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Szerinte a politika ebben úgy segíthet, hogy közvetíti ezeket a témákat, s legitimálja azokat. 

Azt is megkérdeztük Kollai Istvántól, hogy mennyire fontos az új budapesti kormány számára a magyar-román viszony, s egyfajta közvetítőként számít-e e az RMDSZ-re. „Nyilván, a határon túli magyar közösségek pártjainak mindig fontos szerepe volt és lesz is abban, hogy egyfajta hidat képezzenek. Nemcsak a politikai pártokról van szó, hanem a különböző megválasztott tisztségviselőkről, különböző szakmai, civil szervezetekről. A politikának persze ebben kiemelt szerepe van. Az viszont fontos, és sokszor elhangzott akadémiai körökben, s remélem ebből sikerül valamit praktikusan a politikába bevinni, hogy Magyarországnak, Budapestnek ebben a kérdésben saját feladata is van” – mondta a helyettes államtitkár. 

Budapestnek sajátos feladata van

Megjegyezte: a határon túli magyar politikának van egy érdekvédelmi szerepe, így nyomás alatt van. „Sem a román, sem a szlovák többségi társadalom nem állt elő olyan egyértelmű együttélési ajánlattal, amely megnyugtatná a felvidéki vagy erdélyi magyarságot. Az elért eredményeket úgy kellett kisajtolnia a helyi politikának. Ezért, érthető módon, a helyi érdekvédelem kevesebb energiát tud tenni például a közös társadalomtudományi, tankönyvi projektekbe. Ráadásul a többségi társadalmaknak sokszor valójában Magyarországgal szemben vannak sztereotipikus elképzelései, megmaradt rossz történelmi reflexei, emlékei, ezeket pedig érteleszerűen Magyarországról lehet csökkenteni, Budapestnek ebben sajátos feladata van. A kommunikációt ilyen szempontból közvetlenül is kell folytatni a Kárpát-medence többi nemzetével Budapestről” – hangsúlyozta Kollai István. 

A helyettes államtitkár egyebek mellett megemlítette, hogy az Orbán-kormány nem tűrte a kritikát. Ezzel nagyrészt egyetértve azt kérdeztük Kollaitól, hogy a jelenlegi kabinet, a miniszterelnök tűri-e a bírálatokat. „Az új kormányban alapvetően szakemberek kerültek pozícióba, remélem magamat is közéjük sorolhatom. Jó érzés olyan kollégákkal dolgozni, akik a területük szakemberei. Ez azt jelzi, hogy a szakmai vélemény, tudás számít a miniszteriális, államigazgatási struktúrákban. Ha megnézzük a köztársasági elnök személyét, az alkotmánybíróság újonnan megválasztott tagját, nem mondhatni azt, hogy egy politikai kiválasztási mechanizmus érvényesült. Elkezdődött a közmédia újjáépítése” – vázolta válaszként a budapesti hatalomváltás utáni helyzetet a helyettes államtitkár. 

Kapcsolódó

Tarr Zoltán: Nem szólunk bele a határon túliak belső politikai életébe, szerzett jogaikat megtartjuk 

Azt írta, a valódi, élő kulturális és emberi hálózatépítést fogják támogatni a Kárpát-medencétől a tengerentúli diaszpóráig a magyar szervezetekkel.

Kormányváltás Magyarországon Tarr Zoltán határon túli románok RMDSZ

Szerinte az építő kritikai hangoknak, szakmai véleményeknek teret biztosítottak, s ez látszik. Tarr Zoltánt, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert idézte, aki többször közölte, nem akar hegemón véleményvilágokat építeni, nem akar olyan világot sugallni, miszerint egy magyar vélemény van, s „az a magyar, aki az én véleményemen van”.

„Örülök, hogy ön is elismerte, hogy ezzel volt probléma Magyarországon. Ez a probléma nem csak azt jelentette, hogy egyéni karrierutakban kellett dönteni. A szóhasználattal volt a gond, hogy az nem magyar vagy éppenséggel nemzetellenes, aki másként gondolkodik” – válaszolta Kollai.

Fontosnak tartotta kiemelni, hogy Magyarország nem csak a Facebookból áll. „Ma nehezíti egymás megértését, hogy a Facebookon Reels-videókból és kommentekből próbáljuk megérteni egymást. Ez változni fog, ahogy a médiában egyre több olyan riport, elemzés jelenik meg, beszélgetések zajlanak, ahogyan most én is itt vagyok, önök is jönnek Magyarországra. Az eleven kapcsolatok fogják hitelesíteni a helyzetet” – mondta a Maszol kérdésére válaszolva a helyettes államtitkár.