A titkos hírszerző szolgálatokat még erősebb parlamenti kontroll alá kell vonni, és nem szabad megengedni, hogy beleártsák magukat az igazságszolgáltatásba és a törvényhozásba – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje kedden a TVR Info választási műsorában.  

Kelemen Hunor riporteri kérdésre válaszolva elmondta, az elmúlt 35 évben egyértelműen tapasztalható a gazdasági fejlődés Romániában, különösen az ország 2007-es európai uniós csatlakozása óta. Az elkezdett folyamatot pedig tovább kell vinni. Hozzáfűzte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) való csatlakozás szintén egy ilyen meghatározó pillanat volt, hiszen ezzel az ország a világ legjobb katonai védelmi rendszerének része lett, amelynek földrajzi helyzetéből adódóan Románia a perifériáján található, éppen emiatt többlet felelősséggel is jár számunkra a tagság.

„Sajnos az elmúlt 35 évben nem tudtuk visszaadni az embereknek a reményt, hogy itthon érdemes maradni, őket haza kell csalogatni. Távol vagyunk már attól, ami 35 éve, illetve a kilencvenes évek elején volt. Voltak hibák, de az a feladatunk, hogy szélesebb perspektívákat kínáljunk az embereknek, ez pedig az államelnök feladata is” – fejtette ki a választási műsorban az RMDSZ államelnökjelöltje.

Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a titkosszolgálatok – Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) – szerepéről és helyzetéről, Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy meglátása szerint az érintett szervezetek fölött a parlamentnek nagyobb kontrollt kellene gyakorolnia, ehhez pedig törvénymódosításra van szükség.

„A hatályos törvény már idejétmúlt, új fenyegetések jelentek meg a kilencvenes évekhez, a kétezres évek elejéhez képest. Minden titkosszolgálatot meg kell említeni, nem csak a SRI-t és a SIE-t. A belügy hírszerző szolgálata talán a legerősebb, és a legkiterjedtebb hálózattal rendelkezik, és nap mint nap terepen dolgoznak. Olyan civil embernek kell ezeket vezetnie, aki érti a működési mechanizmusokat” – fejtette ki Kelemen Hunor.

Rámutatott, azért van szükség az erősebb parlamenti kontrollra a titkosszolgálatok esetében akár törvénymódosítás útján, mert bár az államelnök hatáskörébe tartozik mind a SRI, mind pedig a SIE felügyelete, de azoknak a politikai döntéshozatal hasznára is kell válniuk.

„Nem mondhatjuk, hogy minden, aminek köze van a politikához ebben az országban, az rossz” – fogalmazott. Emlékeztetett továbbá, hogy amíg Eduard Hellvig le nem mondott vezetői pozíciójáról, politikus vezette az román hírszerző szolgálatot. Jelenleg ugyan van parlamenti felügyelet a két titkosszolgálat felett a szakbizottságok szintjén, de ez nem igazi kontroll, hiszen a politikusok csak azt látják a működésükből, amit a szolgálatok velük megosztanak.

Az németországi példát felhozva kiemelte, hogy a reális parlamenti kontroll a titkosszolgálatok fölött a megbízhatóságot jelenti egyben ezen szervezetekben. „A titkosszolgálatoknak nincs, amit keresniük sem az igazságszolgáltatásban, sem a parlamentben, sem a sajtóban. És törvénysértés esetén azonnal határozott fellépést kell tanúsítani, nem pedig félrenézni, ahogy például Băsescu elnöksége idején történt” – emlékeztetett.

Az aktuális égető külpolitikai helyzetekre reagálva kifejtette, hogy Romániának továbbra is érdeke, hogy a szomszédjában erős, szuverén államok legyenek, ezért továbbra is segítenie kell Ukrajnát, de véleménye szerint végig kell gondolni, hogy északi szomszédunk képes-e megnyerni a háborút, és ezt szem előtt tartva kell segíteni őket.

A Moldovai Köztársaságban lezajlott uniós csatlakozásról szóló népszavazáshoz kapcsolódóan kifejtette, hogy az országot továbbra is támogatni kell az Európához közeledő úton, de ezt kellő elővigyázatossággal, az arrogancia mellőzésével kell megtenni. A georgiai választások eredményére utalva pedig azt mondta, államelnökként mindenképp felülvizsgálatot követelne, hogy valóban történt-e választási csalás.