Február elejétől kezdődik Hargita megyében a lovak lépfene, vagy antrax elleni oltása, valamint mintát vesznek a kevésvérűség kiszűrésére – tájékoztatott dr. Fodor Levente, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) járványtani osztályvezetője.

Megtudtuk: az állatorvosok felhívására minden lótartó gazda köteles elővezetni az állatot, vagy lehetőséget kell biztosítania a helyszíni mintavételre. A vérvételt csak a mikrochippel rendelkező és nyilvántartott lovakon végzik el, akinek nincs mikrochippel ellátva a jószága, annak haladéktalanul pótolnia kell a hiányosságot. A gazdákat az állategészségügyi igazgatóság arra is figyelmezteti, hogy adásvétel esetén rövid időn belül írassák át az állatokat az új tulajdonos nevére, hiszen a nyilvántartás frissítése kötelező. Mindezt a Zsögödben található Hargita Megyei Állatnemesítő és Szaporodásbiológiai Hivatalnál tehetik meg. A lovakat érintő kampány április végéig tart, ez idő alatt mintegy tízezer lovat vizsgálnak meg Hargita megyében.

A járványtani osztályvezető megjegyezte: az utóbbi években az állatorvosok a megyében nem találtak pozitív esetet, vagyis fertőző kevésvérűségben szenvedő egyedet, tehát tiszta lóállománnyal rendelkezik a megye.

A lovak fertőző kevésvérűségét egy retrovírus okozza, mely az egypatásokat betegíti meg – ló, szamár, öszvér, zebra. A betegség világszerte előfordul. Elsősorban fertőzött vér, de nyál, és más testváladékok útján is terjedhet, jellemzően böglyök, kullancsok csípése által. Tünetei többek között az ismétlődő belázasodás, súlycsökkenés, vizenyős duzzanatok megjelenése. A fertőzött állatok nem gyógyulnak meg. A tünetmentes időszakokban is ürítik a vírust, ezért környezetükre veszélyt jelentenek. Amennyiben a gyógyíthatatlan betegséget kimutatják egy állatban, le kell vágni azt. Ha a hátas szerepelt a hivatalos országos nyilvántartásban, a gazda kártérítésben részesül az állam részéről.