Háború zajlik a Fekete-tengeren, egyre gyakrabban érnek dróntámadások kereskedelmi hajókat román felségvizeken, a romániai partok közvetlen közelében. A Maszolnak nyilatkozó szakértő szerint a mostani támadások felfoghatók egyfajta nyomásgyakorlásként is a térség energiapolitikájára. Barabás T. Janos szerint az orosz politika része lehet a Neptun Deep román gázlelőhely kiaknázásának akadályozása a tengeri kockázatok növelésével. 

Sürgősségi kutató-mentő művelet indult csütörtök reggel a Fekete-tengeren, miután tűz ütött ki egy San Marino-i zászló alatt közlekedő hajón Sulinától mintegy 13 tengeri mérföldre délkeletre. Előtte drónrajt észleltek a hadsereg radarjai csütörtökre virradóan a Kígyó-sziget közelében. Szerdán egy Comore-szigetek zászlaja alatt közlekedő hajót ért dróntámadás ért Sulina közelében, a város hullámtörő gátjától mintegy 8–10 tengeri mérföldre délkeletre, Románia felségvizein. A robbanás következtében a hajó lángba borult. 

Kedd hajnalban két kereskedelmi hajót ért támadás különálló incidensekben a bolgár felségvizeken. A Fekete-tengeren október elején egy másik súlyos hajózási incidens is történt: elsüllyedt egy török gabonaszállító hajó, amelyet feltehetően dróntámadás ért. A román hatóságok 11 tengerészt kimentettek, egy ember életét vesztette, egy másik pedig eltűnt. Márciusban egy civil hajót ért orosz dróncsapás a Fekete-tengeren. A panamai zászló alatt közlekedő, kukoricát szállító hajót a csornomorszki kikötőből való indulás közben támadták meg, és a legénység több tagja megsérült.

Május végén az ukrán hatóságok három külföldi kereskedelmi hajót ért dróntámadásról számoltak be a Fekete-tengeren. Az egyik török tulajdonú teherhajón tűz ütött ki, és két tengerész megsebesült.  Júniusban szintén két hajót értek támadások a Fekete-tengeren, miközben Ukrajna középső és északkeleti területeit is légicsapások sújtották. Nicuşor Dan államfő közölte: Románia és Bulgária szorosan együtt fog működni azért, hogy az Európai Unió és a NATO határozottabb drónelhárítási intézkedéseket fogadjon el a fekete-tengeri kereskedelmi hajózás biztonságának szavatolására. Radu Miruţă védelmi miniszter szerint közös katonai parancsnokságot kell létrehozniuk a Fekete-tenger partján fekvő NATO-tagállamoknak.

Kapcsolódó

Dróntámadások a Fekete-tengeren: Románia és Bulgária közösen sürgeti az EU-t és a NATO-t

Románia és Bulgária szorosan együtt fog működni azért, hogy az Európai Unió és a NATO határozottabb drónelhárítási intézkedéseket fogadjon el a fekete-tengeri kereskedelmi hajózás biztonságának szavatolására – közölte szerdán Nicuşor Dan államfő.

Fekete-tenger dróntámadás drónok védelem Nicușor Dan Bulgária

További eszkalálódás jöhet a Fekete-tengeren? - kérdeztük Barabás T. Jánost, a Magyar Külügyi Intézet kolozsvári származású külső szakértőjét. „Rumen Radev bolgár elnök szerdán a fekete-tengeri biztonsági helyzet rosszabbodásáról beszélt, és kijelentette, hogy a kormányzat már megtette a szükséges válaszlépéseket. Radev kerülte a nagy szavakat, valamint Oroszország említését, de üzenete egyértelmű: összehangolt hibrid támadás zajlik Bulgária, és a tengerparti NATO-tagállamok ellen. Nem csupán drónok becsapódásáról van szó, hanem a Starlink kommunikációs rendszer bulgáriai vevőközpontjának felgyújtásáról is többek közt” - mondta Barabás T. János. 

Szerinte rövidtávon Románia leginkább a Törökországgal és Bulgáriával való együttműködésére számíthat, ami részben most is létezik, közösen keresik a tengeri aknákat, és érvényes egy széleskörű biztonsági együttműködési protokoll is. „Románia nehezebb biztonsági kihívások elé néz a közeljövőben, a megoldás a nagyhatalmak kezében van. Értékelésemben Románia képes kivédeni a kisebb dróntámadásokat, már hatékonyan lép fel a hibrid háborúban is, remélhetőleg nagyobb támadás nem lesz, hiszen ez senkinek sem áll érdekében. Bár a Kreml politikája kiszámíthatatlan, de az erős Törökország gátat szabhat egy esetleges nagyobb orosz kalandor provokációnak. A Kreml kétszer is megfontolja, hogy a jemeni és iráni háború mellett a Fekete-tengeren is konfrontálódjon Ankarával, a globális politikájában, például a BRICS-ben szüksége van Törökországra” - fogalmazott a szakértő. 

Moszkva célja: befolyásolás hibrid eszközökkel

Felvetérünkre, hogy a Neptun Deep gázprojekt akadályozása is orosz cél lehet-e, Barabás T. János azt mondta: Ukrajna és szövetségeseinek hibrid eszközökkel való befolyásolása Moszkva célja. „Érdemes a tágabb összefüggéseket megvizsgálni. Mind az oroszok, mind az ukránok támadják a kereskedelmi hajózást a Fekete-tengeren, és mellékén, az Azovi-tengeren, ami jelentősen csökkenti az orosz kőolajexportot, és az ukrán gabonakivitelt. Ráadásul Ukrajna sikeresen pusztítja Oroszország területén az energiaipari infrastruktúrát, kritikus üzemanyag válságot gerjesztve Putyinéknak. Ismerve az orosz történelmet és politikai kultúrát sejthető, hogy a moszkvai elit tart a hadigépezet esetleges leállásától, mivel akkor inkompetensnek tűnhet, és puccsveszély jelentkezhet” - hangsúlyozta a szakértő.  

Megjegyezte: az Egyesült Államok már csak belpolitikai okok miatt is, az amerikai szavazók megbékítésére olcsó üzemanyagot szeretne piacára, ezért javasolt Donald Trump egy „energia-tűzszünetet” az ukrán és az orosz félnek. „Ez az iráni háború következményeit is enyhítené. A mostani támadásokat tehát fel lehet fogni úgy is, mint a térség energiapolitikájára való nyomásgyakorlást, jobb tárgyalási pozíciók kierőszakolását. Ennek az orosz politikának része minden bizonnyal a Neptun Deep román gázlelőhely kiaknázásának akadályozása a tengeri kockázatok növelésével. Érdekes, hogy a Neptun Deep hasznosításában a román fél 50 százalékos partnere az osztrák ÖMV, amelynek többségi tulajdonosa az Egyesült Arab Emírség. Mind az osztrákok, mind az emírségiek óvatosak Oroszországgal, vagyis értékelésemben a román gázkitermelés igencsak óvatosan fog beindulni, bizonytalan a 2027-es beindítása” - mondta Barabás T. János. 

Törökország szerepére vonatkozó kérdésünkre válaszolva a szakértő kiemelte, hogy Ankara a katonai konfliktus és a tengeri eszkaláció elkerülését szeretné. „Több török javaslat is volt védett tengeri hajózási folyósok létrehozásáról, eddig eredménytelenül. Várható, hogy a törökök a románokkal és a bolgárokkal fognak egyre inkább közösen fellépni. A török politikát nem látható előre, sajnos véletlenektől is függ, például ha jelentősebb kár keletkezik valamilyen tulajdonukban. Értékelésemben Ankara ragaszkodni fog a Montreaux-i Egyezmény betartásához, vagyis nem tengerparti ország hadihajóját csak két hétre engedi be, és csak kisebb hadihajó lehet, hiszen kerüli a konfrontációt, de erősíti az ellenőrzést felségvizein, sőt forgalmi korlátozásokat is bevezethet” - fogalmazott Barabás. 

Szerinte vizsgázni fog a bukaresti diplomácia, hogy például a román juhexport könnyen áthaladhasson az arabok felé a Boszporuszon. „Sokan nem veszik észre, hogy a globális élelmiszerbiztonság ügyében a török politika elsőrangú fontosságúvá vált. Bukarest agráriuma már nem csak az EU-s piacoktól függ” - tette hozzá. Ami a NATO-t illeti, a szakértő úgy látja, a szövetség várhatóan fokozottabb koordinációt, alacsonyabb szintű légvédelmi mozgósítást és járőrözést hajt végre a tenger felett. „Nem számítok közvetlen NATO-ellencsapásra, mivel a dróntámadások nemzetközi vizeken zajlottak, nem a NATO területén” - mondta a Maszolnak a szakértő.