Emmanuel Macron francia elnök hétfőn nukleáris együttműködést javasolt „Európa védelme érdekében”. Mire készül valójában Franciaország? Csatlakozik-e a kezdeményezéshez az Egyesült Államokkal való kapcsolatát éppen védelmi téren erősíteni kívánó, de Párizst is kiemelt szövetségesének tekintő Románia?

 Nyolc európai ország már jelezte, hogy részt vesz a Franciaország által javasolt megerősített nukleáris elrettentésben: az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország és Dánia. Ezt maga Macron közölte hétfőn. Az elnök tájékoztatása szerint ezek az országok elsősorban „stratégiai légierőket” fogadhatnak be a francia légierőtől, amelyek így „szétterjedhetnek az európai kontinens mélyén”, hogy „megnehezítsék ellenfeleink számításait”.

Radu Miruță védelmi miniszter kedden az Antena 3 műsorában kitérő választ adott Románia terveivel kapcsolatban. Azt mondta, a nukleáris fegyverek befogadása előnyökkel, de kockázatokkal is jár. „Azok a vadászgépek, amelyeket Románia jelenleg használ, nem rendelkeznek  ilyen típusú fegyvert szállító képességgel. Természetesen lehetnek tárgyalások beszerzésről, átalakításról, szó lehet az előnyökről és a hátrányokról is” – fogalmazott a tárcavezető. Az biztos, hogy a témával a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban tárgyalnak majd. 

A „nukleáris ernyő” azt jelenti, hogy egy atomhatalom elrettentő ereje nemcsak saját területére, hanem szövetségeseire is kiterjed. Vagyis ha egy országot súlyos – akár nukleáris – támadás ér, az atomhatalom kész lehet saját atomfegyvereivel válaszolni. A cél nem a fegyverhasználat, hanem az elrettentés: annak világossá tétele, hogy egy támadás elfogadhatatlan következményekkel járna. Technikailag a javaslat azt jelentené, hogy Párizs Romániába küldene nukleáris fegyverzettel felszerelt Rafale repülőgépeket. Franciaország az Európai Unió egyetlen atomhatalma, saját, független nukleáris elrettentő erővel rendelkezik. Évente nagyjából 5,6 milliárd eurót költ a 290 darab, tengeralattjárókról és levegőből indítható csapásmérő eszközök fenntartására.

A biztonságpolitikára szakosodott Defense Romania portál pontokba szedte, mit is készít elő Franciaország nukleáris téren.

1. A robbanófejek számának növelése, stratégiai kétértelműség fenntartásával. Macron közölte: elrendelte a francia nukleáris arzenálban található robbanófejek számának növelését, de a jövőben sem hozzák nyilvánosságra az arzenál pontos méretét.
2. Új generációs stratégiai tengeralattjáró 2036-ra. A francia haditengerészet 2036-ig új generációs stratégiai nukleáris tengeralattjárót állít elő. A jövőbeli ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjáró neve L'Invincible (A legyőzhetetlen) lesz. Ilyen eszköz megépítésére a világon csak néhány ország képes. Új technológiájú nukleáris rakéták.
3. Új technológiájú nukleáris rakéták. Franciaország már felszerelte az új M51.3 tengeralattjárókat olyan ballisztikus rakétával (SLBM), amely új, óceáni nukleáris robbanófejjel (TNO) rendelkezik  és az elnök szerint képes áttörni minden védelmi rendszert.
4.  Hiperszonikus rakétaprogram. Franciaország idén elindít egy rendkívül ambiciózus stratégiai hiperszonikus rakétaprogramot, amelynek keretében a következő évtizedben vadászgépeket és a jövőbeli repülőgép-hordozót szerelik fel. 
5. Európai nukleáris együttműködés. Párizs szerint Franciaország nem tekintheti magát elszigetelt szigetnek Európában; létfontosságú érdekei összekapcsolódnak más európai államokéval. A már említett nyolc állam mellé továbbiak is csatlakozhatnak.

Ştefan Popescu külpolitikai szakértő kitért azokra a kritikákra, miszerint a „startgomb” - Emmanuel Macron közlése szerint - kizárólag francia ellenőrzés alatt marad. „Ez nem különbözik az amerikai nukleáris ernyőt érintő eljárástól. Vajon az amerikaiak megosztják valakivel az ellenőrzést? Vajon azok az országok, amelyek taktikai nukleáris fegyvereket fogadnak be, részt vesznek azok alkalmazásáról szóló döntésben?” – tette fel a kérdést Facebook bejegyzésében Popescu. 

Kapcsolódó

Franciaország nukleáris fegyverekkel védené Európát – Románia is részt vesz az erről szóló tárgyalásokon

Románia részt vesz a Franciaország nukleáris védőernyőjéről szóló egyeztetéseken, de a hivatalos források szerint egyelőre korai lenne következtetéseket levonni.

védelem Európa nukleáris fegyver Franciaország Emmanuel Macron

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon hosszú út vezet még egy ilyen projekt megvalósulásáig. „Németország csak elvi szinten fogadta el, anélkül hogy egyetértene a franciák által felvetett összes elemmel. Párizs a nukleáris ernyő biztosítását francia repülőgépek alkalmazásához, hosszabb távon pedig hatodik generációs európai repülőgépekhez kötné, amit Berlin elutasít. Párizs számára elképzelhetetlen az F–35-ösök használata” – mondta Ştefan Popescu.

A szakértő kitért a román vezetős hozzáállására is. „A nukleáris ernyő kérdése elsősorban politikai kérdés. Románia – és hallgattam Radu Miruță miniszter szürreális magyarázatait (semmit sem ért) – elszalasztott egy lehetőséget egy olyan helyzetben, amikor az európai projekt egy többsebességes modell felé fejlődik. Románia még mindig értékel (vagyis a kérdést több mint egy éve tárgyalják, Donald Trump Fehér Házba való visszatérése óta, és még mindig nincs meg az értékelésük. De hát így van ez, döntéshozóinknak munka közben kell megszerezniük a képesítést), miközben Lengyelország felismerte a lehetőséget” – írta Popescu a bukaresti döntésképtelenségről. Mint fogalmazott: „ilyen gyenge vezetése Romániának nem volt az elmúlt 36 évben”.

Hiányos román állami politika

Hari Bucur-Marcu biztonságpolitikai szakértő szerint Franciaország azt javasolja, hogy a francia nukleáris erő európaivá váljon akkor, amikor Európa – lassan és tétován – kezd hozzászokni a gondolathoz: lejárt az „amerikai buszon potyautasként utazó” magatartás ideje, amely a transzatlanti katonai erőn alapuló kontinentális biztonság és regionális béke felé vitte. „Vagyis az európaiak vagy jegyet vesznek az amerikaiaktól, vagy megépítik a saját buszukat” – írta Facebook bejegyzésében a szakértő. 

Romániával kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte: a helyzet sajnálatosan homályos. „Romániának nincs olyan állami politikája, amelyben külön fejezet foglalkozna egy, a területén telepített fejlett nukleáris elrettentő komponenssel. Így minden ilyen jellegű tárgyalás a francia ajánlattevővel komolytalannak és tartalom nélkülinek tekinthető – legfeljebb a román kormányzat pillanatnyi kedvét, illetve a témáról alkotott személyes és felkészületlen véleményét tükrözi” – írta Bucur-Marcu. 

Traian Băsescu ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Franciaország javaslata komoly kockázatot jelent, és akár a NATO felbomlásához is vezethet. A volt elnök a TVR Info műsorában elmondta:  azonos területeken nem létezhet egymás mellett két nukleáris elrettentési rendszer.