FRISSÍTVE: Ünnepélyes keretek között adták át csütörtökön kora délután Nagybányán a magyar kormány támogatásával létrejött Don Bosco Szórványkollégium épületét.

A magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság részéről Brendus Réka főosztályvezető az eseményen hangsúlyozta: „Hiszünk az egységes magyarságban, hiszünk abban, hogy minden magyar értéket képvisel, és ezért is fontos itt, Nagybányán e beruházás, mert a magyar oktatás a szülőföldön való megmaradás egyik kulcsa. Aki szülőföldjén tanulja a példamutatást, azt a példaképei is ide fogják kötni. Erős hazát, csak nyelvét, hagyományait és hitét őrző nemzetre lehet építeni.”

Brendus Réka jelképértékűnek nevezte, hogy a magyar nyelven tanuló nagybányai és környékbeli diákok saját kollégiumban lakhatnak, otthonos környezetben, hiszen a máramarosi megyeszékhelyen létesült Erdély és a Partium első középiskolája 1547-ben, a Schola Rivulina, amelyben az Európa-hírű betűmetsző, Misztótfalusi Kis Miklós is tanult.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke beszédében azt mondta, hogy hogy a szórványvidéken a kollégiumi rendszer biztosít lehetőséget a magyar gyerekeknek az anyanyelven való tanulásra. „Egyetlen gyerek kezét sem engedhetjük el! Minden gyereknek lehetőséget kell adni, hogy magyar nyelven tanulhasson” – jelentette ki. Kelemen Hunor szerint az RMDSZ-nek mindennapi feladata, hogy a szülőfölön megerősítse a közösséget. „Ott, ahol az elődeink éltek, alkottak, jövőt terveztek, jövőt terveztek nekünk. A magyar közösség alappillére a kultúra és az anyanyelv megőrzése, ennek pedig két fontos intézménye a család és az iskola” – mondta.

A szövetségi elnök felhívta a figyelmet arra, hogy „demográfiai lejtmenetben vagyunk”, de nemcsak a romániai magyarok, hanem a románok, sőt „Európának ez a része is”. Mint mondta, 2021-ben Romániában alig 180 ezer gyerek született, a legkevesebb az elmúlt 90 évben; ha ezen belül a magyarság 6,5 százalékos arányát vesszük alapul, akkor 11 ezerre tehető a megszületett magyar gyerekek száma a múlt évben – tette hozzá. „A gyerekek nélkül a megmaradásunk kerül veszélybe. Ezrét kezdeményeztük, hogy a kormányban hozzuk létre a családügyi minisztériumot, és elindítsunk egy olyan családpolitikát, ami bátorítja a gyerekvállalást.

Az MTI idézte Szmutku Róbert esperest, aki elmondta: az épületben 15 olyan vidéki gyermek számára biztosítanak szállást és ellátást, akik a megfogyatkozott gyermeklétszámú, magyar tannyelvű Németh László Gimnáziumban tanulnak. A katolikus egyház a magyar állam 290 millió forintos támogatásával egy olyan félkész épületet vásárolt meg, amelyet a korábbi kommunista adminisztráció az egyháztól elvett telekre épített. Az épület földszintjén magyar kulturális feladatokat is ellátó kávézót, az emeleten pedig kollégiumot rendeztek be. A kollégiumot azért nevezték el a szalézi szerzetesrend alapítójáról, Bosco Szent Jánosról (Don Boscoról), mert a második világháború előtt boldog Scheffler János püspök szalézi szerzeteseket hívott Rákospalotáról Nagybányára, hogy templomot építsenek, és fiatalokat segítő közösséget hozzanak létre.

Amint Szmutku Róbert esperes elmondta: a tervezett templom a háború miatt nem épült fel, de a megszentelt helyen létrejött a Krisztus Király plébánia, mely a szerzetesrend oratóriumát használja templomként. „Az isteni gondviselés a magyar kormányt használta fel arra, hogy a plébánia eredeti rendeltetése szerint e helyen gyerekek és fiatalok nevelkedjenek szalézi szellemben, Bosco Szent János égi pártfogása alatt” – tette hozzá.

Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök a szórványmagyarságot a kenyeret körülvevő héjhoz hasonlította, és köszönetet mondott azért, hogy a magyar kormány a nemzet peremvidékein élőket is támogatja. Hozzátette azonban, hogy szükség van erre a támogatásra, mert amiként a jéghegy sem belülről kezd olvadni, úgy a nemzetről is a peremvidéken morzsolódhatnak le tagjai.

Az épület földszintjén kialakított kávézóban Véső Ágostonnak és nagybányai festőtársainak az állandó tárlata kapott helyet.