Fakivágás esetén más az eljárás, ha az közterületen és más, ha az magánterületen található, viszont minden esetben, amennyiben a törzs átmérője meghaladja a nyolc centimétert, engedélyköteles. Viszont akár közterületről, akár magánterületről van szó, a folyamat szigorúan szabályozott. De mi az eljárás menete? Mire ad lehetőséget a törvény, és hová kell fordulnunk, ha fát szeretnénk kivágni? Utánajártunk.

A közterületen található fák esetében a városháza az illetékes. Tömbházak környezetében, amennyiben egy fa veszélyessé vagy zavaróvá válik, a lakószövetségnél kell jelezni a problémát és megindokolni a metszés vagy kivágás szükségességét. A lakószövetség egyeztet a lakókkal, majd közös döntés alapján kérelmet nyújt be az önkormányzathoz, fényképes melléklettel, és vállalja, hogy a kivágott fa helyére új fát ültet – tájékoztatott a csíkszeredai polgármesteri hivatal sajtóosztálya.

Megtudtuk: a kérelmet a városháza által kijelölt bizottság bírálja el. Jóváhagyás esetén a lakószövetségnek a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség engedélyét is be kell szereznie, majd az így megszerzett dokumentumokat az erdészethez kell benyújtania, hogy ott is megadják a végső jóváhagyást. A kivágás csak engedéllyel rendelkező szakcéggel végeztethető el, és a lakószövetségnek számlával kell igazolnia, hogy a munkálat megtörtént. Magánházak esetében, amennyiben a ház előtt, közterületen áll egy veszélyes fa, a tulajdonos közvetlenül a városházán teheti meg a bejelentést.

Magánterületen lévő fa esetében a tulajdonosnak közvetlenül a helyi erdészeti hivatalhoz kell fordulnia.

Az eljárást Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Természetvédelmi Osztályának vezetője is megerősítette, hangsúlyozva, hogy a közterületen lévő fák kivágásához bizonyos esetekben a környezetvédelmi ügynökség engedélye is szükséges, ami elsősorban a fa egészségi állapotától függ.

Ha a fa egészséges, és sem épületet, sem a közterület biztonságát nem veszélyezteti, akkor a városháza jóváhagyása mellett a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség engedélye is kötelező. Csak ezt követően lehet a szükséges dokumentumokat az erdészethez benyújtani. Amennyiben a fa beteg, kiszáradt vagy viharkár miatt veszélyes, az ügyintézés egyszerűbb: ilyen esetben nem szükséges a környezetvédelmi engedély.

Magánterületen lévő fa kivágására is szükség van engedélyre, különösen, ha az egészséges, de amennyiben a fa beteg vagy kiszáradt, a tulajdonos közvetlenül az erdészethez fordulhat. Az erdészet minden olyan fát, amelynek törzsátmérője meghaladja a 8 centimétert, megbélyegez – ez a hivatalos jelzés, hogy a kivágás engedélyezett.

Ugyanakkor külön kategóriát képeznek a védett fafajok, például a diófa. Ezek kivágásához a már említett hivatalok rábólintása mellett a megyei mezőgazdasági igazgatóság jóváhagyása is elengedhetetlen, és csak abban az esetben engedélyezett, ha a fa legalább 70 százalékban már kiszáradt.

A kivágás költsége és megszervezése a tulajdonost, illetve a lakószövetséget terheli és az engedélyeztetési folyamatot is nekik kell végigjárniuk – fogalmaz Szabó Szilárd.

A környezetvédelmi szakember felhívta a figyelmet: tavasztól nyár elejéig, a madarak fészkelési időszakában tilos bármilyen fakivágást vagy erőteljes metszést végezni. Ez nemcsak jogi, hanem etikai kérdés is, hiszen a fák lombkoronája számos madárfaj élőhelye.

„Régebben gyakori volt, hogy ilyenkor is metszettek, de mára a lakók többsége tisztában van vele, hogy ezt nem szabad” – mondja Szabó. Tapasztalata szerint a fakivágások jelentős része idősebb emberek kérelmére történik, gyakran kényelmi okokból. Ugyanakkor az ilyen döntéseknek hosszú távú következményei vannak: minden eltűnő fa ronthatja a város mikroklímáját.

A szakember rámutatott: a fák árnyékot adnak, megkötik a port, hűtik a levegőt, és otthont nyújtanak a városi élővilágnak – nélkülük forróbb, porosabb és sivárabb lenne a környezet. Nemcsak a fa állapotát kell nézni, hanem azt is, milyen hatással van a környezetre. A fák a városi életminőség részei.

Előfordulhatnak sajnálatos esetek, amikor valaki szándékosan rongálja meg a fát – például a kérgét levágja vagy vegyszerrel kezeli –, hogy az kiszáradjon, és később indokolt lehessen a kivágása, de mindez törvénybe ütköző cselekedet, amely bűncselekménynek minősül, és büntetőjogi következményekkel járhat – figyelmeztetett.

A környezetvédelmi ügynökség szakemberei egy érdekes jelenségre is felhívták a figyelmet: Székelyföld bizonyos vidékein „nem szeretik a lombot”. Mindezt már Kós Károly építész is megfogalmazta A lakóház művészete című könyvében. Mint írja: „A gyergyói síkságon, az alcsíki rónán és a háromszéki Szépmezőn épült falvak általában fátlanok; ezeken a helyeken a székely nem szereti a lombot: »van elég fa az erdőn«. Nem is szép falvak ezek nagyrészt. De a hegyvidéki falvak Székelyföldön és különösen a kalotaszegi falvak, tele vannak ültetve fával. A kalotaszegi Ketesd és Magyar-Bikal mintha egyetlen gyümölcsöskert volna. De májusi gyümölcsfavirágzáskor nincsen is ezeknél szebb virágoskertje az Úristennek.”

A neves építész megfigyelése a Google-térképen is látható, ha ránagyítunk Székelyföld különböző vidékeire, jól kivehető, hogy bizonyos székely tájegységek településein alig láthatók fák, más falvakban pedig szinte erdők terülnek el a házak között.