Az infláció az idén fokozatosan csökkenhet, és az év végére megközelítheti a 4 százalékot – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan miniszterelnök.

A TVR1-nek nyilatkozó kormányfő kifejtette, hogy a közigazgatási reformcsomag elfogadásával véget érnek megszorító intézkedések, és a következő időszakban a legfontosabb feladat a közpénzek felelős felhasználása, egy kiszámítható és megalapozott költségvetés elfogadása, valamint a gazdasági növekedés ösztönzése lesz, különösen a beruházások folytatása és az uniós források lehívása révén, számol be az Agerpres hírügynökség.

Bolojan hozzátette, hogy ezek a lépések az év második felétől éreztetik a hatásukat, ami az infláció fokozatos csökkenését eredményezheti.

Bolojan szerint a beruházások fenntartása – különösen az építőiparban és más növekedésgeneráló ágazatokban – hozzájárul a gazdasági szerkezet átalakulásához és a fogyasztás egyensúlyának helyreállításához. Emlékeztetett, hogy az előző években a gazdasági növekedés jelentős mértékben a fogyasztáson alapult. Szerinte ezen változtatni kell: a növekedést a termelésre kell alapozni.

A miniszterelnök szerint az elmúlt hónapok gazdasági visszaesése részben annak következménye, hogy csökkent a hitelből finanszírozott fogyasztás, és a gazdaság ma már nem kölcsönökre, hanem a reálisan megtermelt jövedelmekre támaszkodik, ezért a fogyasztás a ténylegesen megengedhető szinthez igazodik.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: Jövő héten dönthet a kormány a helyi adók csökkentéséről

Részben visszatérhetnek az önkormányzatok a helyi adók megállapítására korábban alkalmazott rendszerhez.

közigazgatási reform adócsökkentés Kelemen Hunor koalíciós tárgyalások

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adatai szerint az éves inflációs ráta januárban 9,62 százalékra csökkent a decemberi 9,69 százalékról; a szolgáltatások ára 11,59, a nem élelmiszer jellegű termékeké 9,99, az élelmiszereké 7,86 százalékkal nőtt éves összevetésben. A fogyasztói árindex 2026 januárjában 100,86 százalék volt az előző hónaphoz képest, az elmúlt tizenkét hónap átlagos inflációja pedig 7,7 százalék volt.

A Román Nemzeti Bank (BNR) előrejelzése szerint az infláció 2026 végére 3,7 százalékra mérséklődhet, szemben a korábbi 3 százalékos prognózissal.

Nem szüntetik meg az étkezési pótlékot

A kormánypártok megállapodtak a közigazgatási reformcsomag alapvető elemeiről, és a közalkalmazottak étkezési pótlékának megszüntetése végül nem kerül be a tervezett intézkedések közé – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan miniszterelnök.

A kormányfő elmondta, hogy a koalíció vezetői a költségvetési mozgástér növelése érdekében több megtakarítási lehetőséget is megvizsgáltak, és az étkezési pótlék megszüntetése csupán lehetőségként merült fel. Hangsúlyozta, hogy a közigazgatási csomag nem egységesen alkalmazott 10 százalékos fizetéscsökkentést jelent, hanem a bérkiadások mérséklését célozza, az adott intézmény sajátosságaihoz igazodva.

Kapcsolódó

Miruță: Cuza ideje óta létezik, nem szűnhet meg

Ellenzi a katonák élelmezési normájának eltörlését a védelmi miniszter.

megszorítások Radu Miruță védelmi minisztérium élelem étkezés katonák

A miniszterelnök kifejtette, hogy a központi közigazgatásban a megtakarításokról a személyi állomány felmérése után döntenek. Azoknál az intézményeknél, ahol a létszám meghaladja a szükséges szintet, racionalizálják a kiadásokat, a már korábban végrehajtott költségcsökkentéseket pedig beszámítják a célként kitűzött 10 százalékos megtakarítási cél teljesítésébe. Szerinte ezt a lépés elengedhetetlen, mivel az államháztartási egyensúly fenntartásáért Románia továbbra is jelentős hitelfelvételre szorul, és a strukturális kiadások évről évre növekednek.

Bolojan elmagyarázta, hogy a helyi közigazgatásban a bérkiadásokat a települések lakosságszámához igazított létszámkeretek módosításával csökkentenék: ahol a személyzet létszáma megfelelő, ott nem nyúlnak hozzá a bérkiadásokhoz, a túlméretezett apparátussal működő önkormányzatoknak azonban kiadáscsökkentést kell végrehajtaniuk.

A kormányfő elmondta, hogy bizonyos ágazatok – így a belügy, a védelem, az egészségügy és a kultúra – esetében a megtakarításokat az adott terület sajátosságaihoz igazítják, és nem feltétlenül közvetlen bércsökkentéssel valósítják meg. Példaként említette a kulturális intézményeket, ahol a hatékonyság javításával és a saját bevételek növelésével is mérsékelhető az állami költségvetés terhelése.

A miniszterelnök hozzátette: a fegyveres testületeknél és a védelmi szektorban a bérköltségek csökkentése részben a nyugdíjkorhatár emelésével érhető el, mivel a korai nyugdíjazás hosszabb távon fenntarthatatlan. Felhívta a figyelmet arra, hogy a romló demográfiai trendek - az egyre kisebb létszámú aktív korú generációk – miatt a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága a következő években komoly kihívást jelenthet.

Bolojan hangsúlyozta, hogy a közigazgatási csomag célja nem általános megszorítás, hanem a közkiadások ésszerűsítése, a költségvetési mozgástér növelése és a források hatékonyabb felhasználása, különösen a beruházások finanszírozása érdekében.

Békét kötöttek a koalíció vezetői?

Nicuşor Dan államfővel a költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői – számolt be kedd este az elnöki hivatalban tartott találkozóról Ilie Bolojan.

A kormányfő kérdésre válaszolva kijelentette: helytállónak tartja az államfőnek azt a korábbi észrevételét, miszerint konstruktívabb együttműködésre és a kormánypártok közötti nyilvános szóváltások mellőzésére van szükség a koalícióban.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Kormánykoalíciós döntések: Változhatnak a helyi adók

Csaknem négyórás tanácskozást tartottak a kormánykoalíció vezetői a bukaresti Victoria-palotában, amelyet követően több fontos döntést jelentettek be a közigazgatási kiadáscsökkentésekkel és a helyi adók módosításával kapcsolatban.

megszorítások helyi adók és illetékek kormánykoalíció költségcsökkentés

Arra a kérdésre, hogy „békét kötöttek-e” a keddi találkozón a koalíció vezetői, a miniszterelnök úgy válaszolt: a felek a korábban meghozott döntések végrehajtásában állapodtak meg. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat egy reális költségvetés mielőbbi elfogadása, amelynek előkészítése várhatóan a jövő hét végéig lezárulhat, beleértve a főbb költségvetési előirányzatok és a beruházási projektek véglegesítését.

Bolojan beszámolt arról is azt is, hogy a költségvetés elfogadása előtt jóváhagyják a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket. Hozzátette: a két jogszabályt várhatóan a jövő hét elején fogadja el, mivel a minisztériumok véleményezése mellett a Gazdasági és Szociális Tanáccsal (CES) is egyeztetni kell, ami néhány nappal meghosszabbítja az eljárást.

Mint megírtuk, hétfői ülésükön a kormánypártok vezetői véglegesítették a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket, amelyeket a véleményezési eljárás lezárása után sürgősségi rendelettel fogad el a kormány. A reformcsomagot a korábban elfogadott formában hagyták jóvá, néhány módosítással, amelyek a védelmet, a közrendet, a nemzetbiztonságot, az oktatást, az egészségügyet és a kultúrát érintik. Ezekben az ágazatokban a megtakarításokat az adott terület sajátosságaihoz igazodó módszerekkel valósítják meg.

A kormánypártok hétfői közleménye szerint a koalíció megerősítette azt az elvet is, hogy a minisztériumok 2025-ben végrehajtott bérkiadás-csökkentéseit beleszámítják az idei évre előirányzott teljes, 10 százalékos megtakarítási célba.