Népviseletbe öltözött kisgyermekek nyitották meg csütörtökön a nyárádszeredai bölcsőde avatóünnepségét. A 11 millió lejes állami támogatással elkészült intézmény Maros megyében az ötödik, országos szinten pedig a 117. bölcsőde, amelyet a Szent Anna-program keretében építettek meg. Már most nagy az érdeklődés, és bár teljes kapacitással várhatóan csak 2027 szeptemberétől működik, a jelenlegi bölcsőde gyermekei ennél korábban is átköltözhetnek. Cseke Attila fejlesztési miniszter a Maszolnak elmondta az országos program keretében sikerült több nagyvárosban felszámolni a bölcsődei férőhelyhiányt.

Ünnepélyes keretek között adták át csütörtökön Nyárádszereda szentannai településrészén az új bölcsődét. Az avatóünnepségen részt vett Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter, Barabási Antal Szabolcs, Maros megye prefektusa, Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, illetve Maros megyei parlamenti képviselők és szenátorok.

A rendezvényt népviseletbe öltözött kisgyermekek népi gyermekjátékokkal nyitották meg, majd az ünnepi beszédek után a jelenlévők belülről is megnézhették az országos programból már jól ismert, zsiráfos bölcsődét.

Már öt éve működik bölcsőde, de kevésnek bizonyult

Nyárádszeredában öt évvel ezelőtt nyitották meg a város első bölcsődéjét, de már az első évben kiderült, hogy a kétcsoportos intézmény nem elég. Tóth Sándor polgármester elmondta, amint meghirdették az országos bölcsődeépítési programot, az önkormányzat pályázott egy új intézmény megépítésére.

A városvezető szerint az új bölcsőde iránt már most akkora az érdeklődés, hogy 2027 szeptemberétől teljes kapacitással működhet. Addig sem marad üresen az épület. A polgármester elmondta, amint sikerül megszerezni a működési engedélyt, a jelenlegi bölcsőde gyermekei átköltözhetnek az új intézménybe.

Nem az önkormányzatok költségvetését terheli a fenntartás

Cseke Attila szerint a bölcsődeépítési program elindításakor nemcsak az jelentett kihívást, hogy új épületek készüljenek el, hanem az is, hogy az önkormányzatok képesek legyenek működtetni az intézményeket.

Korábban a bölcsődék fenntartásának költségei a helyi önkormányzatokat terhelte. Egy ilyen intézmény működtetése elég nagy kiadásokkal jár: az alkalmazottak fizetése mellett biztosítani kell a fűtést, a villanyt, az étkeztetést és az épület fenntartását is. 

Elmondta a helyzet 2022-ben változott meg, amikor az RMDSZ javaslatára módosították a jogszabályokat, és az állami bölcsődék fenntartásának finanszírozását az oktatási minisztérium vette át. Cseke Attila szerint ez különösen a kisebb települések számára jelentett könnyebbséget, hiszen korábban sok önkormányzat egyszerűen nem engedhette meg magának, hogy bölcsődét működtessen.

Van, ahol már nincs várólista

A fejlesztési miniszter a Maszolnak elmondta, hogy amikor az országos program elindult, gyakorlatilag nem volt olyan nagyváros Romániában, ahol elegendő bölcsődei férőhely lett volna. „Olyan nagyvárosban nem voltam sehol Romániában, ahol azt mondták volna, hogy a bölcsődei helyek elegendőek” – mondta.

Közölte, azóta több helyen javult a helyzet. Vannak olyan nagyvárosok, ahol már minden jelentkezőt tudnak fogadni, nincs szükség várólistákra. Példaként többek között Nagyváradot és Nagybányát említette, ahol két-két új bölcsőde épült, és már mindkettő működik. Kolozsváron szintén elkészült és működik egy új intézmény. Hozzátette, még mindig vannak olyan települések, köztük nagyvárosok is, ahol további helyekre lenne szükség.

Legalább húsz településen korábban nem volt bölcsőde

Az országos program egyik eredménye, hogy nemcsak a meglévő intézményhálózatot bővítették, hanem olyan településeken is bölcsődék épültek, ahol korábban egyáltalán nem létezett ilyen intézmény. Cseke Attila elmondta, becslései szerint legalább húsz olyan település van, ahol most épült először bölcsőde, és korábban sem 1989 előtt, sem azután nem működött ilyen intézmény. A miniszter szerint az átadásokon is érezhető volt, hogy a helyi közösségek másként élik meg egy ilyen intézmény megjelenését.

Kapcsolódó

Cseke Attila: Elértük a célt, felépítettünk 110 új bölcsődét, és folytatjuk a családok támogatását

A miniszter elmondta: „a bölcsődeépítés nem áll le, állami finanszírozással is folytatjuk ezt a munkát, mert ezzel a családokat segítjük.”

RMDSZ bölcsőde bölcsődeépítési program Cseke Attila

Más településeken egykor működtek ugyan bölcsődék, de azokat később bezárták. Cseke Attila szerint ennek egyik oka éppen az volt, hogy az önkormányzatok nem tudták hosszú távon finanszírozni a fenntartásukat.

Akár tíz kilométerről is hozhatják a gyermekeket

A kisebb városokban és községekben épülő bölcsődék nem kizárólag az adott településen élő családok számára nyújtanak könnyebbséget. Cseke Attila szerint több helyen már az építkezés idején érdeklődtek a szomszédos településeken élő szülők, hogy gyermekeiket beírathatják-e az új intézménybe.

Hozzátette, ma már nem jelent különösebb akadályt, hogy a szülők akár tíz kilométerről vigyék bölcsődébe gyermeküket. Ezért a kisebb településeken létrehozott intézmények egy egész térségnek nyújthatnak megoldást.

Közölte, a bölcsődeépítési program kezdetben a nagyvárosokra és a megyeszékhelyekre összpontosított, mivel akkor még kizárólag állami forrásból finanszírozták a beruházásokat. Az európai uniós támogatások megjelenésével lehetőség nyílt arra, hogy kisebb városokban és községekben is új bölcsődék épüljenek. Hargita megyében például több kisebb közösség is vállalkozott bölcsődeépítésre, és a miniszter szerint ezek az intézmények ugyancsak a környező településekről érkező gyermekeket is fogadhatják majd.

Szentanna fejlődésében is fontos szerepet kap az új bölcsőde

Tóth Sándor polgármester szerint a beruházás különösen fontos Szentanna számára. Nyárádszereda három településrészből – Nyárádszeredából, Szentannából és Andrásfalvából – áll, az önkormányzat arra törekszik, hogy a fejlesztések mindhárom településrészt érintsék.

A városvezető hangsúlyozta, az autópálya közelségéből adódó kellemetlenségeket különböző beruházásokkal próbálják ellensúlyozni. Az új bölcsőde mellett a környéken erdősítés zajlik. Hozzátette, az új intézménnyel azt szeretnék jelezni, hogy Szentanna nincs elmaradva a város többi részétől, és itt is hosszú távra terveznek.

A bölcsőde egyike annak a három nyárádszeredai beruházásnak, amely a fejlesztési minisztérium támogatásával valósul meg. Bár erre pályáztak utoljára, a három közül ez készült el elsőként. A következő időszakban az uszoda és az új lakásügynökségi (ANL) lakások átadása is várható.

A nyárádszeredai származású Novák Levente Maros megyei RMDSZ-es szenátor azt emelte ki, úgy véli: „nem egyszerűen egy új épületet avatunk, ma a jövőbe fektetünk: a gyermekeinkbe, a fiatal családjainkba és Nyárádszereda jövőjébe”. A szenátor szerint az ilyen fejlesztések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fiatalok helyben alapítsanak családot, itt neveljék gyermekeiket, és ne kelljen máshol keresniük a boldogulás lehetőségét.

Év végéig 128, jövőre további hetven is elkészülhet

Az országos bölcsődeépítési program folytatódik. Cseke Attila elmondta, hogy az év végéig várhatóan 128-ra nő az elkészült bölcsődék száma, 2027-ben további 60–70 intézmény építése fejeződhet be.

Kapcsolódó

Uniós finanszírozás nélkül, állami pénzekből folytatódik a bölcsődeépítési program

Állami költségvetési forrásokból folytatódik a kormány bölcsődeépítési programja, miután az európai uniós finanszírozás augusztus végén megszűnik.

Fejlesztési Minisztérium bölcsődeépítési program Cseke Attila állami finanszírozás

A miniszter közölte, az év végén kiértékelik a program eredményeit, és felmérik, mely településeken van még szükség újabb férőhelyekre. Cseke Attila szerint, további 30–50 bölcsőde megépítését kellene jóváhagyni, hogy a következő években azokon a településeken is megoldódjon a férőhelyhiány, ahol a jelenlegi beruházások még nem elegendőek. Hozzátette, az ilyen bölcsődék a továbbiakban is állami támogatással épülnek.