Nicușor Dan elmondta, mi lepte meg a legjobban a mandátuma átvétele óta. Az államfő szerint Románia egyik  problémás területe a polgárokkal és a vállalkozásokkal való kapcsolattartás, ahol az állam és a felhasználók közötti „felület” sokszor elégtelenül működik.

Figyelmeztetett, hogy minden közigazgatásnak adatokra van szüksége a döntéshozatalhoz, ő azonban már a mandátuma elején komoly problémával szembesült, és ez zavarta leginkább: „Az itt töltött idő alatt ez volt ami – nem tudom, hogy a sokk a megfelelő szó, de – a leginkább zavart: sokszor a különböző helyekről érkező információk eltérnek egymástól, vagy egyik hónapról a másikra megváltoznak. Ez nem normális, mert nincs struktúra és nincs együttműködés az intézmények között annak érdekében, hogy a döntéshozatalhoz szükséges információk strukturáltan, szervezetten és stabilan álljanak rendelkezésre. Ez az állam működéséhez tartozó feladat.”

Az államelnök kedden azt mondta, hogy a „román állam meglehetősen jól áll” a kiberbiztonság terén, de a dezinformáció területén még mindig vannak gondok, mert az országban nincsenek automatikus mechanizmusok a dezinformációs kampányok felismerésére, és az állami intézmények kommunikációja „nem strukturált”.

Az államfőt a digitális kormányzásról szóló csúcstalálkozón arról kérdezték, hogyan látja a technológia beépítését az ország védelmi stratégiájába.
„Ha szigorúan a technológia területére fókuszálunk, itt szükség van arra, hogy valós időben automatikusan észleljük a dezinformációs kampányokat, mert egyszerűen nincs elég ember ahhoz, hogy összegyűjtse mindazt, ami elhangzik. Nem szabad időt hagyni arra, hogy a lakosság egy jelentős része számára egy kampány igazsággá váljon. Emellett az állami intézmények kommunikációjának összehangoltnak és hatékonynak kell lennie. Jelenleg – mondok egy példát – nem tudom, hogy a védelmi minisztérium egy közleménye eljut-e a lakosság egy ezrelékéhez” – idézi Nicușor Dan nyilatkozatát a Hotnews.

Ezután kifejtette, milyen problémák jelentkeznek a dezinformációval kapcsolatban, kiemelve, hogy az állami hatóságoknak és a médiának vissza kell nyerniük az emberek bizalmát.

„Mi is valójában a dezinformáció? Egy eltérés a referenciától. De mi a referencia? Normális esetben elhangzanak bizonyos állítások egy demokráciában, és megjelenik egy politikai vezető, akiben a polgárok megbíznak, és azt mondja: »nem így van«, vagy egy sajtóorgánum, amelyben megbíznak, és azt mondja: »nem így van«, és a dezinformáció eltűnik. A probléma az, hogy már nincs meg a referencia, vagy jelentősen meggyengült. Kiben bíznak az emberek, hogy azt mondja: »nem így van«? Ez nem technológiai kérdés, hanem annak a bizalomnak a kérdése, amelyet az állami intézményeknek és a médiának vissza kell szerezniük. És ez egy hosszú folyamat lesz” – hangsúlyozta az államfő.

Az államfő azt is bejelentette, hogy a szerdán a Parlamentnek bemutatandó Nemzeti Védelmi Stratégia „néhány bekezdést” tartalmaz majd, amelyek a közvita során a polgároktól kapott javaslatok alapján kerültek bele, és köszönetet mondott ezért a hozzájárulásért.