A helyi és központi kormányzat reformintézkedéseinek hatása 3,5-4,5 milliárd lejre tehető – becsülte csütörtökön Cseke Attila fejlesztési miniszter. Elmondása szerint 13 000 álláshelyet szüntetnének meg a helyi önkormányzatok szintjén, ami a teljes létszám 10%-át jelenti. Cseke kijelentette, szeretné, ha a közigazgatási reformot a kormány felelősségvállalással fogadná el. 

A helyi és központi kormányzat reformintézkedéseinek hatása 3,5-4,5 milliárd lejre tehető, ebből a helyi közigazgatás hatékonyságjavító intézkedései 1,7 milliárd lejt tesznek ki – részletezte kérdésre válaszolva Cseke Attila fejlesztési a miniszter a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatón, a kormányülés végén, írja az Agerpres. 

Elmondása szerint a helyi közigazgatás szintjén mintegy 13 000 betöltött álláshelyet szüntetnének meg, ami a teljes létszám 10%-át jelenti.

2026-ban ideiglenes átmeneti intézkedést alkalmazásnak, amelynek alapján lehetőség nyílik az álláshelyek számának csökkentésére vagy a személyzeti kiadások 10%-os csökkentésére. Ezzel szemben 2027-ben az álláshelyek számának csökkentése lesz szükséges.

„A helyi önkormányzatoknál kétféleképpen lehet csökkenteni a kiadásokat. Az egyik a munkahelyek számának csökkentése, amely minden önkormányzatra vonatkozik, és 30%-os arányban történne. Ha ez a 30% csak az üres álláshelyeket érinti, a betöltött pozíciókat nem kell megszüntetni. (...) A 30%-os csökkentés alkalmazásakor azonban javasoltunk egy 20%-os felső korlátot: ha a betöltött álláshelyek több mint 20%-a esne áldozatul, akkor minden önkormányzatnál 20%-nál állunk meg, hogy így a 30%-os csökkentés ne okozzon jelentős problémát” – magyarázta a miniszter.

Cseke Attila kiemelte, hogy a betöltött álláshelyek csökkentése nem érinti azokat a helyi hatóságokat, ahol a polgármesterek „jól gazdálkodtak”. Így mintegy 700 közigazgatási egység esetében nem lesz szükséges az álláshely-csökkentési arány alkalmazása, mivel sok betöltetlen állás van.

A miniszter hozzátette, hogy a személyzeti kiadások 10%-os csökkentése a központi közigazgatás esetében is érvényes lesz. Ezeknél azonban a közintézmény vezetője differenciáltan alkalmazhatja a csökkentést az alárendeltségébe tartozó intézményeknél.

„Ha egy minisztériumhoz több hatóság tartozik, bizonyosan előfordulhat, hogy egyes alárendelt intézményeknél nagyobb csökkentés szükséges, másoknál kevesebb” – magyarázta, hozzátette: összességében kell a személyzeti kiadásoknak 10%-kal csökkenniük. Mint mondta, a jövő évi költségvetésben a fenntartók már eleve „10%-kal csökkentett személyi kiadási keretet kapnak. A tervezetben kivételt képeznek ebben a fázisban a bölcsődék, a közoktatás és a kórházak” – részletezte a miniszter.

„Itt nem arról van szó, hogy a kormány örömét lelné az emberek elbocsátásában, hanem arról, hogy szükséges egy bizonyos tevékenységi terület: a központi és helyi közigazgatás hatékonyabbá tétele. Néhány napon belül a koalíciós megállapodásnak megfelelően befejezzük ezt a projektet, és megkezdjük a jóváhagyási folyamatot” – idézi a News.ro. A fejlesztési miniszter hozzátette, javaslata, hogy ezt a csomagot a kormány felelősségvállalásával fogadja el, de „a koalíció dönt a procedúráról.”

Cseke Attila elmondta, ha a kormány egyetért a felelősségvállalással, a törvény a parlament elé kerül: „Attól függően, mi történik a parlamenti eljárás során, a hatályba lépés akár gyorsabban is megtörténhet, akár január 1-jén. Ha a parlamenti eljárás meghosszabbodik egy bizalmatlansági indítvány benyújtása vagy a csomag alkotmánybírósági megtámadása miatt, akkor biztosan nem léphet életbe január 1-jén, később lép hatályba.”