Nem farag le meghatározó mértékben a költségvetéshiányon, ha megszüntetnek 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás, ám a szándéknyilatkozat pozitív üzenete, hogy a központi közigazgatással kezdik a megtakarításokat, szögezte le a Maszol megkeresésére Cseke Attila, az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa. Hozzátette, szükség lenne elemzésre az állások megszüntetése előtt, hiszen a „fűnyíró-elv” soha nem hatékony.

Nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, hogy a 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás hányadának van költségvetési forrása, bár a kormányzati bejelentés arra vonatkozik, hogy ezek megszüntetésével a költségvetéshiányból lehet lefaragni, szögezte le Cseke Attila szenátor, korábbi fejlesztési miniszter.

Meglátása szerint, ezen állások egy része biztos nem rendelkezik költségvetési forrással, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy hogy a következő öt-hat hónapban, amennyi még az évből hátravan, nagy költségvetési megtakarítás nem várható ezek megszüntetésével.

A bejelentés ugyanakkor szándéknyilatkozatnak, politikai lépésnek megfelel, hiszen azt üzeni, hogy az állami, központi közigazgatással kezdik a költségek rendbetételét.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy biztos vannak olyan minisztériumok, melyeknek az európai uniós alapok lehívásában, az országos helyreállítási terv megvalósításában, szükségük lenne további állások betöltésére. Ezek nem tízezres nagyságrendűek, semmiképpen nem járnak olyan költségvetési vonzattal, amely meghatározza a deficitet, szögezte le az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa.

Felidézte, volt már arra példa, hogy a „fűnyíró elv” alapján, megnézik, mennyi üres állás van, és azokat megszüntetik, ám ehhez egy átfogóbb elemzésre van szükség. Vannak olyan közintézmények, ahol több tíz állást még be kellene tölteni, de ez semmiképpen nem jelent több száz vagy ezer állást, összességében pedig biztos nem tízezreket.

Másrészt vannak olyan állások is, melyek megszüntetése indokolt, hiszen ha egy tisztséget éveken keresztül nem töltöttek be, és mégis működött az intézmény, a rendszer, akkor arra közigazgatási szempontból arra nincs is szükség. Sőt azt is figyelembe kell venni, hogy sok állást ideiglenesen megbízottak töltenek be.

Ezeket a helyzeteket érdemes lenne alaposan elemezni, annak eldöntése, hogy most erre van-e idő, vagy nincs, az már a kormányzat feladata.

„Nem látok nagy költségvetési megtakarítást ebben a történetben, viszont azt sem lehet kijelenteni, hogy nincs szükség a központi közigazgatásban leépítésre, karcsúsításra.  Sok függ attól, milyen típusú feladatokat lát el az adott intézmény” – részletezte a korábbi fejlesztési miniszter.

Példaként említette, hogy a fejlesztési minisztériumot a mandátuma elején 920 emberes struktúrával vette át, akkor 150-200 állás nem volt betöltve. A fejlesztési minisztérium volt az egyetlen, melyet a mandátum végén kevesebb poszttal adtak át a következő kormányzatnak. Mindezt úgy, hogy közben két és fél év alatt négy nagy beruházási programot indítottak el, és leszerződtek az országban 25,2 milliárd euró értékű beruházást, amely a követező 4-5 évben az ország önkormányzati és közösségi szintű fejlődését meg fogja határozni. A fejlesztési minisztériumban végül 705 állás maradt, ebből 70 – 80 nem volt elfoglalva, bár a helyreállítási terv végrehajtásához szükség lett volna legalább 40- 50 betöltésére, ezeket nem lehetett kiírni versenyvizsgára.

A betöltetlen állások közül egyik sem rendelkezett költségvetési forrással, vagyis a alkalmazottak bérezésére nem különítettek el több forrást, mint amennyivel az évet elkezdték. A fejlesztési minisztérium büdzséjét különben is úgy tervezték meg, hogy 96 százalék a beruházásokról szólt, és mindössze 4 százalék a más, köztük a személyzeti költségekről.

„Ha a fejlesztési minisztériumban most megszüntetik ezt a 70 – 80 betöltetlen állást, nem hoz semmilyen költségvetési megtakarítást. Ez valószínű nincs mindenhol így, függ attól, hogy az éves költségvetést miként állították össze.

Ezért lenne indokolt egy átfogó elemzés, ám politikai szempontból a központi közigazgatás karcsúsításának mindenképp pozitív üzenete van. A követezőkben derül ki, hogy minderről törvényi, szabályozási szinten miként rendelkezik a kormány, hogy lépteti életbe, és azt is le kell kommunikálja, milyen költségvetési megtakarítást érnek el” – összegezte Cseke Attila.

Mint arról beszámoltunk, a Victoria-palotában tartott hétfői koalíciós tárgyalásokon a kormánypártok vezetői megállapodtak a mintegy 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás megszüntetésében. Az intézkedést Marcel Ciolacu miniszterelnök javasolta. Liberális források szerint a koalíció rábólintott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének, Nicolae Ciucának arra a javaslatára, hogy csökkentsék a minisztériumok kiadásait. A költséglefaragások módozatairól szakértők bevonásával rövid időn belül döntenek.