A legfelsőbb bíróság hétfőn bejelentette, hogy beperelt a közigazgatási bíróságon a kormányt és a pénzügyminisztériumot a bírák és ügyészeknek megítélt bérjogosultságok 2026-ban esedékes kifizetésének elhalasztása miatt.

A keresetben az intézmény többek között azt kéri a bukaresti ítélőtáblától, hogy kötelezze a kormányt a bértartozások kifizetéséhez szükséges összegek biztosítására, és szabjon ki bírságot Ilie Bolojan miniszterelnökre és a pénzügyminiszterre, ha nem hajtják végre a bírósági döntést, számol be az Agerpres hírügynökség.

A kereset benyújtásának előzménye, hogy a 2026-os állami költségvetés tervezetének első változatában a tavalyinál hozzávetőlegesen 50 százalékkal nagyobb összeget, csaknem 5 milliárd lejt különítettek el az idei évre legfelsőbb bíróság számára.

A többletforrásokat a bírák és ügyészek számára, jogerős bírósági döntések alapján megítélt, visszamenőlegesen járó bértartozások kifizetésére szánták. Múlt héten azonban a koalíciós pártok úgy döntöttek, hogy a kifizetések egy részét elhalasztják, és az összeget a Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt szociális intézkedések finanszírozására fordítják.

Kapcsolódó

Hadat üzent a legfelsőbb bíróság a kormánynak: perelni készülnek a bértartozások miatt

Kihagyták a bírák pénzét a költségvetésből a PSD szociális csomagja miatt. 

költségvetés legfelsőbb bíróság kormány bér

Keresetében a legfelsőbb bíróság a következőket kéri:

* a bíráknak és ügyészeknek megítélt bértartozások 2026-ban esedékes kifizetéséhez szükséges források biztosítását;

* a források biztosításához szükséges költségvetés-módosítások végrehajtását;

* legfeljebb 10 napos végrehajtási határidő megállapítását;

* a bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő napi bírság kiszabását a felelős tisztségviselőkre - a miniszterelnökre és a pénzügyminiszterre - minden késedelmes nap után;

* napi 2 százalékos késedelmi kamat alkalmazását a bíráknak és ügyészeknek járó összegekre.

A legfelsőbb szerint a bértartozások kifizetésének elhalasztása sérti az érintettek tulajdonhoz való jogát, különösen mivel egyes követelések több mint tíz évesek. Az intézmény egyúttal azzal vádolja a kormányt, hogy megsérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, és aláássa a bíróságok tekintélyét.