Az elmúlt évek statisztikái szerint Romániában február és július között regisztrálják a legtöbb felügyelet nélküli tarlóégetést. Sajnos ez a tendencia Hargita megye területén is megfigyelhető, a tűzoltók csak márciusban 46 esetben szálltak ki vegetációtűzhöz. Idén még a szokásosnál is nehezebb dolguk van, mert azzal is számolniuk kell, hogy egy-egy bevetés jóval több költséggel jár, amióta megemelkedtek az üzemanyagárak.

Idén a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség tűzoltói összesen 46, száraz növényzetet érintő tűzesethez vonultak ki, amelyek együttesen 61,055 hektárnyi területet érintettek – közölte keddi sajtótájékoztatóján Vasile-Radu Monoranu, a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség parancsnoka. Rámutatott, hogy utoljára 2018-ban volt ilyen súlyos a helyzet, amikor a javaslatukra a Hargita Megyei Vészhelyzeti Bizottság határozatot fogadott el, amelyben azóta megtiltják a száraz növényzet égetését függetlenül a helyszíntől és az időjárási körülményektől.

„Aggaszt bennünket nagyon, hogy a megyében sokan nem veszik figyelembe ezeket az előírásokat. Most csak azzal van szerencsénk, hogy az elmúlt héten esősre fordult az idő, ami segítette a tüzek gyorsabb megfékezését. Ezért idén eddig nem a lángok kiterjedése, hanem azok gyakorisága az igazán aggasztó. Ha száraz idő lett volna, és ugyanilyen sokan és sokszor égették volna a száraz növényzetet, elképzelhető, hogy nem tudtunk volna ilyen hatékonyan oltani, és jelentős anyagi károk keletkeztek volna mind az erdőkben, mind pedig lakott területen” – hívta fel a figyelmünket a tűzoltóparancsnok, hozzátéve, hogy a legnagyobb veszély ott áll fenn, ahol vezetékek vannak a tűz közelében, illetve erdős a terület.  

A beavatkozások során a hivatásos tűzoltók 29 esetben léptek közbe mezőgazdasági területeken keletkezett vegetációtüzek, parlagon hagyott területek, valamint háztartási hulladékok égetése miatt. A helyi önkéntes tűzoltók kilenc alkalommal avatkoztak be, míg további nyolc esetben a hivatásos és önkéntes erők közösen dolgoztak az oltáson. Az év eddigi legnagyobb kiterjedésű tüze március 21-én tört ki Galócás térségében, ahol mintegy 20 hektárnyi terület vált a lángok martalékává.

A tavalyi adatokhoz képest növekedés figyelhető meg: 2025 februárjában és márciusában összesen 41 ilyen jellegű tűzesetet jegyeztek fel, így idén 12,20 százalékos emelkedés tapasztalható. Amennyiben kizárólag 2025 márciusát vizsgáljuk – amikor 28 vegetációtűz történt –, a növekedés még jelentősebb, 64,29 százalékos – részletezte a tűzoltóparancsnok.

„Ezeknek a tüzeknek az oltása azért is komplex beavatkozás számunkra, mert az üzemanyag, azon belül is a gázolaj ára jelentősen emelkedett az utóbbi időben, a tűzoltóautók pedig azzal működnek. Számításink szerint tavalyhoz viszonyítva mintegy húsz százalékkal nőttek a bevetések költségei. És ebbe nem számoltuk bele a segítségünkre siető más szervek költségeit” – mutatott rá Vasile-Radu Monoranu.  

Mint részletezte: a leggyakoribb ok, hogy a lakosság nyílt láng használatával próbálja megsemmisíteni a mezőgazdasági területeken, udvarokon, kertekben vagy lakóépületek közelében felhalmozódott növényi maradványokat. A szeles időjárás és a kötelező tűzvédelmi intézkedések be nem tartása tovább fokozza a tűz terjedésének kockázatát – figyelmeztetett.

„A nagy kiterjedésű vegetációtüzek oltása hatalmas erőfeszítés számunkra több szempontból is: elsősorban azért, mert nincs elég munkatársunk, ahhoz, hogy a teljes lángoló területet lefedjék, nekik a tűzfészek eloltására kell koncentrálniuk. Pozitívum, hogy jó az együttműködésünk a helyi önkéntes tűzoltóegységekkel, akik a legtöbbször gyorsabban a helyszínre érkeznek, mint mi. Vannak olyan lángoló területek, amelyeket nehezen lehet tűzoltóautóval megközelíteni, és valahogy oda kell szállítanunk a vizet, ilyenkor sokszor versenyt futunk az idővel, ráadásul a szállításon kívül biztosítanunk kell, hogy legyen megfelelő nyomása is a víznek az oltáshoz. És most már azt is figyelembe kell vennünk, hogy emelkedtek az üzemanyagárak, ezért még többe kerül egy-egy beavatkozás” – nyomatékosította ismét a parancsnok.

Az ellenőrizetlen égetések gyakran jelentős anyagi károkat okoznak, veszélyeztetik az erdőállományt, káros hatással vannak a talajra és a környezetre – például csökkentik a víztartalékokat –, és nem utolsósorban emberéleteket is követelhetnek. Az ilyen helyzetek kezelése ráadásul jelentős emberi és anyagi erőforrások mozgósítását igényli – részletezte.

A Hargita megyei tűzoltóknak az esetek többségében nem sikerül azonosítaniuk azokat, akik a tüzeket okozták. Ennek ellenére a hatóságok – az együttműködési megállapodások és a hatályos jogszabályok alapján – rendszeresen továbbítják a leégett területek adatait a mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökségnek (APIA), amelynek munkatársai szankció gyanánt megvonhatják vagy csökkenthetik az gazdáknak szánt terület alapú támogatás mértékét.

Ezzel párhuzamosan a Hargita Megyei Környezetőrség közreműködésével ellenőrzéseket és megelőző akciókat is szerveztek annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet, hogy a szántóföldek és legelők tisztításához tilos nyílt láng használata.

„Tapasztalataink azt mutatják, hogy megvannak azok a térségek a megyében, ahol kiemelkedően sok gondot okoz a tarlóégetés, ezért ezeken a területeken fokozott ellenőrzéseket végzünk, köztük Maroshévíz, Kászonaltíz, Csíkszentgyörgy, Kozmás, Székelyandrásfalva, Csíkcsicsó, Csíkszentsimon és Oklánd térségében” – mutatott rá Vasile-Radu Monoranu.