Jelentősen növelné a gyermeknevelési szabadság után munkába visszatérő szülőknek járó juttatást egy, a parlament asztalán heverő törvénytervezet. Mint arról korábban beszámoltunk, a kezdeményezés értelmében a szülők a fizetésük mellett a gyermeknevelési támogatással megegyező összegű visszailleszkedési ösztönzőt (stimulent de inserție) is kaphatnának, amely akár havi 8500 lej is lehet. A kedvezmény a gyermek kétéves koráig, fogyatékossággal élő gyermek esetében hároméves koráig járna, ezt követően pedig havi 650 lejre csökkenne.

Jelenleg a gyermeknevelési támogatás a szülő nettó jövedelmének 85 százaléka, legkevesebb 1651, legfeljebb 8500 lej. A munkába visszatérő szülők ezt az összeget már nem kapják meg, hanem havi 1500 lejes ösztönzőben részesülnek, ha a gyermek hat hónapos kora előtt térnek vissza dolgozni, később pedig 650 lej jár nekik.

A L604/2026-os törvénytervezet november 3-án kedvező jelentést kapott a szenátus költségvetési bizottságában, de még nem vált törvénnyé. A döntést a képviselőháznak kell meghoznia, az új szabályozás pedig legkorábban 2027-ben léphet hatályba. A tervezetet ugyanakkor több kritika is érte: a Törvényhozási Tanács negatív véleményezést adott, a Költségvetési Tanács pedig további adatokat kért a költségvetési hatásokról.

Adrian Negrescu gazdasági elemző számításai szerint az új rendszer jelentősen növelhetné a családok bevételeit. Egy havi 5000 lejes nettó fizetéssel rendelkező szülő például a jelenlegi 5650 lej helyett összesen 9250 lejt kaphatna havonta. A 12 ezer lejes fizetésűek esetében a teljes havi jövedelem akár 20 500 lejre is emelkedhetne. Ezek becslések, a tényleges összegek az előző jövedelemtől és a végleges adózási szabályoktól is függnek.

A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a korábbi munkába állás többletköltségekkel is járhat, elsősorban a gyermekfelügyelet miatt. Egy magánbölcsőde havi 2000–4000 lejbe, egy bébiszitter pedig 3000–5000 lejbe kerülhet. Emiatt az alacsonyabb jövedelmű családok számára a magasabb ösztönző sem feltétlenül jelentene valódi anyagi előnyt, különösen akkor, ha nem jutnak állami bölcsődei helyhez vagy nem számíthatnak a nagyszülők segítségére.

A tervezet költségvetési hatása is kérdéses. Az Adevărulnak nyilatkozó Corina Neagu HR-szakértő becslése szerint az intézkedés évente 670 millió és 2,7 milliárd lej közötti többletkiadást jelenthet az államnak, egy közepes forgatókönyv szerint mintegy 1,3 milliárd lejt. Adrian Negrescu szerint viszont azoknak a szülőknek a munkába állása, akik egyébként otthon maradtak volna, többletbevételt is hozhat az államnak az adók és járulékok révén.

Kapcsolódó

A gyereknevelési díj száz százalékát is kaphatják pluszban a szülők – Zöld utat adott a bizottság

A tervezetet a következőkben a szenátus plénuma is megvitatja.

állami támogatás gyereknevelés szabadság kismamák

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az intézkedés nem minden szülő számára lenne egyformán elérhető. A vidéken élők, a bölcsődei férőhelyek hiányával küzdő településeken lakók, illetve a rugalmatlan munkarendben dolgozók nehezebben tudnának élni a lehetőséggel. Romániában az Eurostat 2023-as adatai szerint a három év alatti gyermekek mindössze 12,3 százaléka részesült intézményes gyermekfelügyeletben.

A pénzügyi szempontok mellett a korai munkába állás családra gyakorolt érzelmi hatását is mérlegelni kell. Madi Rădulescu coach szerint sokat számít, hogy a másik szülő mennyire tud részt vállalni a gyermek gondozásában, illetve mennyire rugalmas a munkaideje. A bölcsődei közösségbe való korai beilleszkedés szintén alkalmazkodást igényel a gyermektől.

A kezdeményezés magyarországi példára is hivatkozik: a 2014-ben bevezetett GYED Extra lehetővé teszi, hogy a szülők a gyermek egyéves kora után munkát vállaljanak anélkül, hogy elveszítenék az juttatást. A tapasztalatok szerint azonban a kedvezményt elsősorban a jobb anyagi és társadalmi helyzetben lévő családok tudták kihasználni.