A székely vértanúkra emlékeznek kedden Marosvásárhelyen. 1854 március 10-én végezték ki a Habsburg-ellenes szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Horváth Károlyt és Gálfi Mihályt.

A marosvásárhelyi rendezvény évről évre a székely autonómiatörekvések egyik jelképes eseményévé vált. Szili Katalin, a magyar miniszterelnök főtanácsadója, az Országgyűlés volt elnöke közleményében azt írja, a Székely Szabadság Napja azok emlékét őrzi, akik életüket áldozták a szabadságért és a nemzet eszméjéért. „Áldozatuk arra figyelmeztet bennünket, hogy az önrendelkezésért minden nemzedéknek újra és újra ki kell állnia. Ez a nap ma is a határozott és egyértelmű kiállás a székely közösség szabadsága, méltósága és az autonómiához való joga mellett” – fogalmazott Szili Katalin.

Mint írta, a székely közösség ma is demokratikus eszközökkel követeli történelmi jogainak tiszteletben tartását, valamint Székelyföld területi autonómiájának biztosítását. Hozzátette: ezek a törekvések összhangban állnak az európai alapértékekkel és az őshonos nemzeti közösségek jogainak biztosításával. „A Székely Szabadság Napja minden évben világos üzenetet küld: a székelység nem mond le önazonosságát biztosító nyelvéről, kultúrájáról, hagyományairól, közösségi jogairól és autonómiaigényéről” – hangsúlyozta.

A marosvásárhelyi székely vértanúk emlékművénél tartott megemlékezés után a résztvevők felvonulnak, és átadják a Maros megyei prefektus képviselőjének a tüntetés kiáltványát.