Romániában 25 civil szervezet és csoport egy éles hangvételű nyílt levelet tett közzé, amelyet Nicușor Dan államfőnek címeztek. A levélben aggodalmukat fejezik ki amiatt, milyen irányban gyakorolja az elnök mandátumát.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy Nicușor Dan megbízatását egy, az állampolgárokkal kötött „társadalmi szerződés” alapján nyerte el, amely világos ígéreteket tartalmazott egy működőképes államról, független igazságszolgáltatásról, valamint valódi közigazgatási és választási reformokról.
„Közel egy évvel a mandátum átvétele után kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy ezek a célok nemcsak hogy nem valósultak meg, hanem az Ön lépései továbbra is a status quo fenntartását szolgálják” – idézi a civil szervezetek nyílt levelét a G4Media.

A kritikák kiterjednek az elnök magatartására is, amelyet a civil társadalom egy része arrogánsnak és felelősségkerülőnek tart a felvetett problémákra adott válaszokban. Az aláírók szerint az eddigi döntések „folytatását jelentik a korábbi elnök, Klaus Iohannis mandátuma alatt alkalmazott gyakorlatoknak”, amely időszak – állításuk szerint – hozzájárult a közbizalom eróziójához, a korrupció eltűréséhez, valamint a társadalmi és politikai feszültségek fokozódásához.

A legsúlyosabb vádak között szerepelnek az igazságszolgáltatással kapcsolatos döntések. Lia Savonea kinevezését – akit „a közvélemény a foglyul ejtett igazságszolgáltatás egyik szimbólumának” tart – a levél „súlyos jelzésnek” minősíti a bírói függetlenség szempontjából, amely ellentmond az elnöki ígéreteknek.

A levél bírálja továbbá az ügyészségi vezetők kinevezését is, azzal érvelve, hogy tevékenységük „eredménytelen és nélkülözi a szakmaiságot”, sőt „magát az igazságszolgáltatás működését is aláásták”. A szervezetek kifogásolják az elnök „fülsiketítő hallgatását” is azokban az esetekben, amikor bátor bírák súlyos rendszerszintű problémákra hívták fel a figyelmet.
Az igazságügy mellett a civil társadalom „a nagy korrupciós ügyek de facto dekriminalizálásának erősödését” is felrója, amelyet sorozatos szabadlábra helyezések és büntetéseltörlések kísérnek. Emellett az elnöki intézmény „határozott fellépésének hiányát” is bírálják, amit „az alkotmányos szereptől – a jogállamiság garanciájától – való eltávolodásként” értelmeznek.

További kritikák között szerepel a titkosszolgálatok „kudarcba fulladt fellépése a hibrid fenyegetésekkel szemben”, ezek „túlzott társadalmi szerepe”, valamint Románia külpolitikai irányvonalának „ingadozó és stratégiai koherenciát nélkülöző” jellege.

A nyílt levél figyelmeztetéssel zárul: „Legutóbbi döntéseivel és hozzáállásával nemcsak ígéreteitől tért el, hanem mélyen eltávolodott attól a választói bázistól is, amely támogatta Önt. Lehetősége volt megváltoztatni a rendszert; ha azonban úgy döntött, hogy kiszolgálja azt, annak részeként fogják megítélni.”

A civil szervezetek egyúttal kijelentették, hogy „a civil társadalom nem marad passzív szemlélő”, és elkötelezték magukat amellett, hogy „dokumentálják és nyilvánosan szankcionálják minden olyan döntést, amely elárulja ezt a mandátumot”.