Mit lehetne 165 év távlatából mondani március 15-én, ami újraértelmezi és aktuálissá teszi az 1848-as szabadságharc és forradalom üzenetét – erre a kérdésre fogalmazták meg válaszaikat pénteken a kolozsvári Biasini-szálló előtt felszólalók.

Elsőként Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kolozs megyei elnöke köszöntötte az ünneplőket. Sajnálattal jegyezte meg, hogy annyi év után még mindig nem magától értetődő a Romániában élő magyarság vágya, hogy anyanyelvén intézhesse ügyeit, és használhassa szabadon nemzeti szimbólumait. Szavait aláhúzva néhány arany-kék székely zászló is magasabbra emelkedett a forradalom szelleméhez igazodóan erős, kitartó szélben.

„Szeretném hinni, hogy mi itt valamennyien március 15-i jelenlétünkkel hitet teszünk a közös cselekvés értelme mellett, ez pedig erőt ad és segít, hogy közelebb kerülhessünk álmaink valóra váltásához. Tudjuk, hogy Petőfi, Kossuth és Széchenyi sok mindenben nem értett egyet, de a történelem visszafordíthatatlanságának tudatában nem engedhették meg maguknak a széthúzást, és azt, hogy egymást ne tiszteljék. Mert ha egymást nem tiszteljük, másoktól sem várhatjuk el, hogy tisztelettel közeledjenek felénk" – mondta a megyei RMDSZ-elnök.

A Biasini-szálloda előtt, ahol 1847 októberében Petőfi Sándor, 1849 júliusában Nicoale Bălcescu és 1853-ban Jókai Mór is megszállt, elhangzott Victor Ponta és Orbán Viktor kormányfők ünnepi üzenete is. Gheorghe Vuşcan prefektus olvasta fel Románia miniszterelnökének levelét: „Igaz, hogy a románok és a magyarok nem ugyanazon az oldalon harcoltak, de végül ugyanarra a következtetésre jutottak: a két nemzet konfliktusait nem a forradalmaknak kell eldönteni, hanem a békés megegyezésnek." A miniszterelnöki üzenet hangsúlyozta, „kár, hogy nagyon keveset beszélünk arról, hogy a mindennapi életben a magyarok és románok megértésben élnek együtt."

Magyarország miniszterelnöke szerint „Régen voltunk ilyen közel ahhoz, hogy a magyarság céljait megvalósítsuk, a magyar szabadságot kiteljesítsük határokon belül és kívül, régen voltunk ilyen egységesek" – olvasta Magdó János főkonzul a levélből, amelyben elsősorban a kettős állampolgárság előnyeire világított rá Orbán Viktor.

A főkonzult követően felszólalt a Kolozs Megyei Tanács elnöke, Horea Uioreanu, Kolozsvár polgármestere, Emil Boc és Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A Református Kollégium és a Protestáns Teológiai Intézet kórusa színesítette az eseményt.

Különleges, de többféleképpen értelmezhető színfolt volt az ünneplők mögött, tőlük kissé elkülönülve, a kabátja alatt román népi motívumokkal hímzett ingben álló férfi, aki saját nemzeti lobogóját tartotta kezében, így hallgatva végig az ünnepi beszédeket, amelyeket nem is mind fordítottak le anyanyelvére.

„Nem akarom megzavarni a magyarok ünneplését, csak azt akartam, hogy a trikolór is méltó helyen álljon. Végül is Erdély szívében, a románság bölcsőjében vagyunk. Nagyobb szégyen, hogy Avram Iancu szobra közelében ilyen orcátlanul lobogtatják Magyarország és Székelyföld zászlóját" - fogalmazott a magányos tüntető. A Știri de Clujnak adott magyarázatával választ adott mindazoknak, akikben leghangosabb az értetlenkedés hangja lehetett, nem tudták eldönteni, egyszemélyes ellentüntetés tanúi-e, vagy a románságot képviselve szolidarizál velük az illető. Az ünneplők mindenesetre megtapsolták a férfit.