Romániában szép lassan felszedik a síneket

Míg Japánban a vasúttársaság néhány esztendővel ezelőtt bocsánatot kért az összes japán vonat egy év alatti 11 perces késéséért, addig Romániában szinte az összes vonat legalább 10-15 perces késéssel fut be az állomásra. Ebben természetesen az infrastruktúra hiányosságainak van a legnagyobb szerepe – az utóbbi időben azonban a vonatok késéséhez a színesfémgyűjtők áldatlan tevékenysége is hozzájárul.

34 milliós kár – egyetlen vonalon

Így például, jóllehet az utóbbi évek során a román államvasutak jelentős összeget fordított a Bukarest-Konstanca közötti InterCity járatokra, a közlekedési tárcavezető közlése szerint azok járatait leállították: a vasúttársaság nem tudott mit kezdeni a síneket, elektromos berendezések huzalait lopkodó fémtolvajokkal szemben, akik komolyan veszélyeztették a közlekedés biztonságát. Ráadásul a szerelvények legalább egy órás késéssel érkeztek célba – ami korántsem növelte a méregdrága InterCity vonatok tekintélyét.marc15foto-1-Buk-Konst

A vasutasoknak ugyanis nem sikerül felvenniük a versenyt a tolvajok „munkabírásával", azaz nem tudták időben helyettesíteni az ellopott alkatrészeket. A vasúti illetékesek közlése szerint a raktárakban már nincs is meg a megfelelő készlet a különféle anyagokból, ezért vonták ki a Bukarest-Konstanca közötti távolságot két órával is rövidebbé tevő InterCityt.

A síneket, a sínek melletti elektromos rendszereket „megdézsmálók" csupán tavaly, és csak a Bukarest-Konstanca útvonalon, csaknem 34 millió lejes kárt okoztak – ami 75 százalékát jelentette az ország vasúthálózatánál elkövetett lopások értékének.

Mindent ellopnak

A fémtolvajok gyakorlatilag minden elmozdítható, vagy elmozdíthatóvá tevő fémtárgyat elvisznek: hevedercsavarokat, síneket, terelősíneket, kötőlemezeket, süllyesztett kábeleket, felsővezetékeket. Ellopják a közlekedés biztonságát szavatoló elemeket is, a forgalomirányító berendezések és jelző berendezések kábeleit, távközlési kábeleket, sínillesztési hevedereket, ellenállásokat, reléket, transzformátorokat.

Az állami vasúttársaság nem is tagadja: tehetetlen a tolvajokkal szemben. Ráadásul az utóbbi időben jelentősen felment a réz és az alumínium ára – márpedig ezt a két fémet használják a vasutak biztonságát, a távközlést szavatoló berendezéseknél. Míg a válság éveinek beköszöntése előtt egy tonna réz ára nem haladta meg a 3000 dollárt, ma már ugyanezért a mennyiségért megadják akár a 10 ezer dollárt is. Persze a romániai átvevőközpontok ennél jóval kevesebbet adnak érte – de a tolvajoknak még így is megérti, hiszen egy kiló rézért 5-8 dollárt kaphatnak.marc15foto-2-lopni

A jelenlegi idevágó törvények nagyon is hiányosak, a tolvajoknak könnyű dolguk van a lopott alkatrészek értékesítésével, ráadásul a rendőrség sem léphet fel hatékonyan a törvényszegő átvevőkkel szemben. Az utóbbi időben megszaporodott lopások megelőzése érdekében a kormány 2011 márciusában megtiltotta az átvevő cégeknek azt, hogy magánszemélyektől átvegyenek a vasúttól származó anyagokat.

A jogszabály idén márciusban lejár – de különben is, azt oly módon fogalmazták meg, hogy számos kibúvót biztosított az átvevők számára, így a kormányrendelet ellenére sem csökkent a vasúti lopások száma. A rendeletnek megfelelően a törvényt megszegő átvevőkkel szemben nem a rendőrségnek, hanem a vasúttársaság által kirendelt személyeknek kellene eljárniuk. Ők azonban nem büntethetnek, így a kormányrendeletet egyszerűen nem lehet alkalmazni.

Hogyan lehet védekezni

Az mindenképpen képtelenség lenne, hogy minden egyes vasútszakasz mellé őrséget állítsanak. Rendőrségi szakértők szerint a lopások megakadályozásáért az értékesítés módját kellene leszűkíteniük – vagy egyenesen befagyasztaniuk. A tolvajok azért lopnak, mert van hol értékesíteniük a zsákmányt. Így aztán az átvevők fölött kellene megszigorítani az ellenőrzést és a kiróható büntetéseket, a vasúttól lopott anyagokat átvevő központokat pedig egyszerűen be kellene zárni.

A környezetvédelmi minisztérium a szállítási rendőrséggel közösen dolgozik a 2011. évi kormányrendelet kibővítésén. Az új jogszabály további négy évre hosszabbítaná meg a kormányrendeletet, megerősítené a rendőrség akciólehetőségét az ócskavasátvevő központok fölött, jelentősen megnövelné a büntetéseket, az átvevő központokat videokamerákkal szerelnék föl.marc15foto-3-mozdony

A legtöbb gondot azonban a magán átvevő központok okozzák. Ezek nagyrészt a vasút közelében működnek, többnyire parasztházak udvarán, ahová a rendőrség házkutatási parancs nélkül nem mehet be. Ahhoz azonban, hogy az ügyészség kiállítsa a parancsot, a gyanú nem elég, bizonyítékokra van szükség – állítja a szállítási rendőrigazgatóság főkomisszárja, Gabriel Tomoiu.

900 euró egy csapásra

Persze a vasutak korszerűsítésével is elejét lehetne venni a lopásoknak. Így például a jelenleg néhány kilós tekercselést tartalmazó, a hatvanas évekből származó jelzősberendezéseket az újabb, alig néhány deka színesfémet magában foglaló felszerelésekkel kellene kicserélni – így azok már kevésbé érdekelnék a tolvajokat.

A fémtolvajok nem véletlenszerűen lopnak: pontos terveik vannak, hogy hol, mikor érdemes a vasút mentén színes vagy nem színes fémet lopni. Az értesüléseket nem egyszer éppen a vasúttársaság alkalmazottjaitól kapják, akik elmondják, hol helyezték el a jelentősebb színesfémet tartalmazó berendezéseket, hogyan lehet azokat a legkönnyebben leszerelni, és azt is, mikor a legalkalmasabb az idő a lopásra.marc15oto-4-ellopott-sin

A tolvajok a reléket tartalmazó dobozokat feszítővassal törik fel, a huzalkötegeket fejszével vágják át, a vasúti síneket pedig aragázpalacokból készült, házi gyártmányú forrasztópisztollyal darabolják fel. De átvágják a 27 ezer voltos huzalnyalábokat is, ez ugyanis 99,9 százalékban rézből készült, egy méter körülbelül egy kilónak felel meg, amit 9 euróért tudnak értékesíteni. Egy-egy lopás alkalmával mintegy 100 méter huzalnyalábbal térnek haza, amiért 900 eurót kapnak.

Kimaradt?