A „nyelvi kisebbség” fogalma Romániában is létezik attól a pillanattól kezdve, hogy az ország ratifikálta az Európa Tanács különböző dokumentumait – kommentálta a Maszolnak Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt, hogy az államfő visszaküldte a parlamentnek a kisebbségi oktatási intézmények alapításának szabályozásával kiegészült oktatási törvényt. A politikus szerint „nem egy pozitív tendencia”, hogy Klaus Johannis tartalmi kifogásokat is megfogalmazott az indoklásában.

Mint írtuk, az államfő többek között arra hivatkozva küldte vissza a parlamentnek a módosított tanügyi törvényt, hogy a 61-es cikelyének új változatában a jogalkotó új fogalmat használ, éspedig a nyelvi kisebbség fogalmát. Klaus Johannis indoklása szerint a szöveg elemzésekor kiderül, hogy a jogszabály a nemzeti kisebbségekről beszél, a nyelvi kisebbség fogalmát pedig nem határozza meg. Az államfő tehát kéri, hogy a törvényhozó testület az újbóli megfontolás során pontosan határozza meg a nyelvi kisebbség ("minoritate lingvistică") fogalmát.

Klaus Johannis szerint a nemzeti vagy nyelvi kisebbségek anyanyelvén történő oktatási intézmények létrehozásának, újjászervezésének és felszámolásának folyamatát szabályozó rész a kifogásolt jogszabályban ellentmond a törvény egy másik cikkelyének, amely szerint a tanügyminisztérium, az annak alárendelt igazgatóságok és - nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás esetén - a Kisebbségi Igazgatóság javasolja a tanintézmények átszervezését a közoktatás minőségét biztosító ügynökségnek (ARACIP) .

Korodi: Johannis tartalmi kérdésekhez is hozzányúlna

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: a módosított oktatási törvénynek valóban egyetlen cikkelye sem tartalmazza expressis verbis a "nyelvi kisebbség" fogalom meghatározását. Hangsúlyozta azonban, hogy a „nyelvi kisebbség” fogalma Romániában is létezik attól a pillanattól kezdve, hogy az ország ratifikálta az Európa Tanács különböző dokumentumait, amelyek ezt tartalmazzák.

„Én azonban nemcsak azt tartom aggasztónak, hogy ezt egy ilyen egyszerű visszaküldéssel akarja rendezni az Államelnöki Hivatal, hanem arról is szó van, hogy hozzányúlna más, tartalmi jellegű kérdésekhez is, például ahhoz: kinek áll jogában dönteni, előkészíteni a kisebbségi oktatási rendszerben működő osztályokat, vagy hogy ezeknek az intézményeknek a szervezési formájában kinek és milyen felelőssége van” – mutatott rá a politikus.

Korodi szerint az Államelnöki Hivatal nem tartja fontosnak az e tekintetben bevezetett jogszabály-módosításokat. „Tehát átfogóbb dolgokat is tartalmaz a Johannis által megfogalmazott visszaküldés, amit én nem tekintek pozitív tendenciának részéről. Mert ha csak abban állna a kifogása, hogy a nyelvi kisebbség fogalma nincs meghatározva, azt mondanám, hogy ez egy definíciós kérdés, amelyet orvosolni lehet. De azzal, hogy hozzányúl tartalmi kérdésekhez is, az Államelnöki Hivatal tulajdonképpen azt mondja, hogy az oktatási törvényt nem igazán támogatja a parlament által elfogadott formában” – magyarázta a frakcióvezető.

Arra a kérdésünkre, hogy a törvény visszaküldése befolyásolja-e például a szórványbeli magyar oktatást, a politikus azt mondta: a mostani helyzethez képest rosszabb helyzet nem áll elő. „ Viszont a törvénymódosításra pont azért volt szükséges, hogy a felmerülő nehéz helyzeteket feloldja, és végre biztos mederbe terelje. Ha a törvény nem módosul úgy, ahogy mi szeretnénk, következő tanévtől lesznek nagyon rossz helyzetek. Jelen pillanatban is folyamatos feszültség van ennek kapcsán a szórványban, de a vegyes vidékeken is, ahol az osztálylétszámhoz folyamatosan hozzányúlnak, lefaragnak belőle. Ennek tisztázásában ez a törvénymódosítás sokat segített volna” – tette hozzá.

Siettetik az újbóli elfogadását

A képviselő elmondta: a továbbiakban procedurális lépések következnek a parlamentben, hiszen a törvényre vonatkozó politikai egyezség a kormánytöbbséggel továbbra is érvényben van. „Mi azon leszünk szeptemberben, hogy egy gyorsított eljárással ezt a törvényt mihamarább újból elfogadja a parlament” –  szögezte le. Hozzátette: mivel a „nyelvi kisebbség” meghatározása nemcsak a magyar kisebbség ügye, hanem a többi nemzeti kisebbségé, ezt a kérdést bizonyára felülbírálják majd.  

Arra kérdésünkre, hogy „kapaszkodót” jelenthet-e újabb, ehhez hasonló kifogások megfogalmazására az, hogy az ország alaptörvényébe a „nemzeti kisebbség” fogalmának meghatározását sem foglalták bele, Korodi Attila azt válaszolta: ez is egy jogi fogalmakról szóló vita, amit szintén meg fognak ejteni  a későbbiekben, és meghozzák a legjobb döntést. „Azonban a jogrendbe beépített nemzetközi dokumentumok szabályozásai között létező meghatározások miatt ennek nem kellene problémát jelenteniük ma Romániában” – mutatott rá az RMDSZ politikusa.

Horváth István: nincs szükség újabb meghatározásra

Horváth István, a Nemzeti Kisebbségutató Intézet vezetője maga is úgy látja: Románia törvénykezésében nincs szükség a nyelvi kisebbség fogalmának újabb "törvényhozói meghatározásra", hiszen a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája már tartalmazza ezt. Az intézményvezető a Facebook-oldalán részletesen ismertetette annak a szabályozásnak a szövegét is, amelyet Klaus Johannis az oktatási törvényből hiányolt: "a regionális vagy kisebbségi nyelvek" kifejezés alatt azon nyelvek értendők,

1. amelyeket valamely állam adott területén az állam olyan polgárai hagyományosan használnak, akik az állam fennmaradó népességénél számszerűen kisebb csoportot alkotnak, és
2. amelyek különböznek ezen állam hivatalos nyelvétől/nyelveitől, azonban ez nem foglalja magába sem az állam hivatalos nyelvének/nyelveinek dialektusait, sem a bevándorlók nyelveit" - idézte Horváth István a vonatkozó európai dokumentumot.