banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Fiatal kígyó maradványait fedezték fel 99 millió éves borostyánkőbe zárva

Borostyánkőbe zárt, a tojásból valószínűleg éppen kikelt kígyó maradványait fedezték fel Mianmar területén, a kis hüllő 99 millió évvel ezelőtt, a kréta korszakban, a dinoszauruszok korában élhetett - számolt be róla a BBC hírportálja.

A leletről szóló tanulmány a Science Advances friss számában jelent meg.

A tudósok szerint a kígyókövület "hihetetlenül ritka" lelet. „Először bukkantunk ennyire fiatal kígyó fosszíliájára" - mondta el Michael Caldwell, a kanadai Albertai Egyetem tudósa. Az új fajnak a Xiaophis Myanmarensis nevet adták, ami mianmari alkonyati kígyót jelent. Egy másik borostyánkövület egy másik, sokkal nagyobb kígyó levedlett bőrét tartalmazza. Nem tudni, ugyanazon fajhoz tartozik-e, mint a fiatal egyed. A fosszíliák úgy maradhattak fenn, hogy az állat beleragadt egy a gyantába, amelyik bőrt, pikkelyeket, szőrt, sőt egy állat egész testét is képes konzerválni.

„A borostyánkő egyedülálló: ami hozzáért a gyantához, azt magába zárta, mintha az állat belefagyott volna a műanyagszerű masszába" - mondta Caldwell.

A kis kígyó fosszíliája 97 csigolyát és a hozzájuk kapcsolódó bordacsontokat tartalmazza, feje nincs. A maradványokat szinkrotronnal, különösen nagy teljesítményű röntgensugárforrás segítségével elemezték, hogy a mai kígyókkal összehasonlítsák. Az anatómiai jellemzők alapján úgy tűnik, a kígyók gerince nem sokat változott az elmúlt 100 millió évben. A tudósok szerint a faj évtízmilliókon át létezhetett, mielőtt kihalt. A borostyánkő belsejében talált növény- és rovardarabkák azt bizonyítják, hogy az állat erdőben élt. Ez az első lelet, ami a kréta korszak kígyóinak erdei élőhelyét bizonyítja, mivel a korábban megtalált fosszíliák folyókhoz, tengerekhez kötődő kövekben maradtak fenn.

Kimaradt?