A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium matematika-informatika szakos diákja, Bartis Zsolt érte el a legmagasabb, 9,78-as érettségi átlagot Hargita megyében. Véleménye szerint a siker kulcsa nem kimondottan az érettségi vizsgára való készülésben, hanem az éveken át tartó naprakészségben rejlik. Zsoltnak matematikából nem kellett most írásbeliznie, mivel korábban egy nemzetközi matematikaversenyen nyert díjával kiváltotta az érettségijegyét. Műszaki egyetemre készül, és határozott véleménye van a magyar és a román érettségi tételekről, illetve arról, hogy miért igazságtalan a rendszer azokkal, akiknek magyarból is kell érettségizniük, románból pedig anyanyelvi szinten kell teljesíteniük.

Mi volt az első reakciód, amikor megtudtad, hogy nemcsak az iskolában, hanem a megyében is a legjobb érettségi eredményt érted el?

Nagyon örültem. Igazából reménykedtem, hogy ez esetleg összejöhet, de egy pillanatig sem hittem el, hogy valóban megtörténhet. Ezért amikor tegnap megláttam az eredményeket, egyrészt csodálkoztam, másrészt nagyon örvendtem.

Hogyan tanultál az érettségire? Már kilencedik osztálytól készültél rá, vagy inkább az utolsó hetekben foglalkoztál vele többet?

Tantárgya válogatja, hogy miből hogyan készültem. A negyedik vizsgának a fizikát választottam, reál tantárgy lévén az alaposság a lényeg. Jártam fizikaversenyekre is, tehát azt mondhatom, hogy a négy év alatt folyamatosan készültem rá. Nem volt ez tudatos készülés, csak egyszerűen foglalkoztam a fizikával. Nyilván most az utolsó négy hétben tudatosabban kifejezetten az érettségire is készültem. Románból, illetve magyarból pedig mindig nyitott voltam arra, ami az órákon történt, de a legtudatosabban most, az utolsó négy hét alatt készültem fel belőlük. Viszont románból egész tizenkettedik osztály alatt írogattam az esszéket.

A matematikavizsgát nem említetted, arra hogyan készültél?

A matematikát nekem nem kellett megírnom, ugyanis kilencedik osztályban a nemzetközi matematikaversenyen harmadik díjat nyertem, ezért egy tízessel kiváltódott. Tulajdonképpen az elmúlt nyolc évben, ötödik osztály óta rendszeresen versenyzek matekból. Ezért is mondom, hogy a négy évem nem volt tudatos készülés az érettségire, mert soha nem az érettségi volt a prioritás, hanem a versenyeken való részvétel. Mindig azokra fektettem a hangsúlyt.

Hol szeretnéd folytatni a tanulmányaidat?

A Budapesti Műszaki Egyetemen matematika szakra szeretnék továbbmenni. Már elkezdődött a felvételi, pontrendszer alapján lehet bekerülni az egyetemre, és az érettségim fog számítani. Nem kellett kimennem emelt szintű érettségit tennem, mert az itteni matematika-informatika szakos érettségit ott elfogadják emelt szintű mateknek. Ha valaki itt megír egy tízest, az ott száz pontot jelent, és esetemben a matek és a fizika jegy fog számítani.

Ha elvégzed az egyetemet, akkor milyen téren képzeled el a jövődet?

Az alkalmazott matematika irányába szeretnék elindulni, azon belül is inkább a gazdasági vonalon, tehát egy bankban vagy egy biztosító cégnél képzelem el a jövőmet, de annak esélyét sem zárom ki, hogy esetleg tanár legyek.

Magyarországon látod magad a jövőben, vagy még nyugatabbra mennél, esetleg hazajönnél?

Most éppen Magyarországon képzelem el, de ez még sokat változhat.

Hogy érzed, az érettségi tulajdonképpen milyen megterheléssel jár?

Azt gondolom, az érettségi nehézsége az, hogy mindig megváltoztatnak valamit benne. Igazából akkor tud valaki sikert elérni, ha biztos maradhat ebben a bizonytalan rendszerben. Mi a tavaly tudtuk meg, hogy másféle román tételből kell majd érettségiznünk, mint amiből készültünk kilencedikben, illetve tizedikben (a tételek nem voltak előre ismertek, mint a korábbi években, hanem csak irányadó feladatok alapján készülhettek a diákok – szerk. megj.). Tehát gyakorlatilag két évünk volt felkészülni a vizsgára. Nem elég, hogy tavaly behozták ezt a változást románból, idén még módosítottak rajta olyan tekintetben, hogy a helyesírásra idéntől sokkal több pont járt, ami nyilván elsősorban a magyar anyanyelvű diákoknak hátrány, mert lehetetlen feltételekhez szabják.

Tehát egy 600 szavas esszében hogyha három hiba van, akkor nem adnak egy pontot sem a helyesírásra. És nyilván ez a román anyanyelvűeknek ajándékpont, mert az anyanyelveden csak tudsz helyesen írni. Ez a legnagyobb nehézség románból. A jegyemből én is arra következtetek, hogy szakmailag maximálisan teljesítettem, csak a helyesírás vitte le 9,30-ig a jegyemet. Sőt, szinte biztos vagyok benne, hogy idén a Hargita megyei 10 százalékkal alacsonyabb átmenési arány ennek a változásnak tudható be.

Ehhez képest mi a véleményed a magyar érettségi tételekről?

Számomra még mindezek mellett is a magyar érettségi volt a mumus. Mert ha összehasonlítom a két tantárgyat, úgy látom, a román sokkal könnyebb, hiszen ott a művekről előre meghatározott kérdések alapján kell írni, tehát én itthon mindenből fel tudok készülni az előre meghatározott kérdések alapján. Gyakorlatilag sokkal magolósabb tantárgy. Magyarból a nehézséget az jelenti, hogy annak ellenére, hogy tudjuk, milyen művek szükségesek, a kérdéseket nem lehet kiszámítani. Sokkal átfogóbb ismeretre volt szükség a magyar tételek esetében.

Csak megerősítette ezt a félelmet, amikor kézhez kaptuk a tételt. Sok olyan véleményt olvastam, hogy szidták a témát, miszerint a mártírhalál nem 18 éveseknek való, és nehezen megragadható téma. De azt szinte senki sem említette, hogy nem is a témával lett volna a legnagyobb baj, hanem a kérdések megfogalmazása nem volt elég világos. Nem tudtuk megállapítani, hogy mit várnak el tőlünk, ezért mindenki megpróbált minél átfogóbban írni, hogy biztos benne legyen az esszében az is, amire gondolhattak a kérdést megfogalmazók.

A verset is sokan támadták, de nekem nem volt azzal gondom. Eleinte megijedtem tőle, mert nagyon összetett vers a Ki viszi át a szerelmet, de úgy érzem, sikerült kreatív elemzést írnom, és értékelték is, mert 10-est kaptam. A kisebbségi anyanyelvi próbák közül is úgy látom, a magyar volt a legnehezebb. Érdekességképpen belenéztem az olasz tételbe, és összehasonlítottam a magyarral. Az olaszoknak 60 pontra csak olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, amelyek azt mérték, hogy mennyire tudják az anyanyelvüket, tehát rokonértelmű szavakat kellett írniuk, módhatározót keresniük és érvelő szöveget alkotniuk. Esetükben csak 30 pontra kellett műértelmezést írjanak. Ehhez képest a magyar tételekben 30 pontra vannak nyelvi kérdések, és két komoly értelmezést várnak el 60 pontra.