Jelentősen drágulhat a lakossági tűzifa ára, ha megszavazzák azt a törvénymódosítási javaslatot, amelyet jelenleg a képviselőház két szakbizottságának közös tárgyalásain készítenek elő. Az erdészeti kerettörvény 59. cikkelyének átalakítására vonatkozó javaslatok értelmében az állami tulajdonban lévő fát ezentúl akár „lábon” is értékesíthetik az állami erdészetek, így a lakosság labdába sem rúghat.

A törvénymódosítást tárgyaló mezőgazdasági és környezetvédelmi szakbizottságának 41 tagjából mindössze négy képviselő nem támogatta a kezdeményezést: a három RMDSZ-es honatya – Sebestyén Csaba, Magyar Lóránd-Bálint és Faragó Péter – és Doina Pană volt vízügyért, erdészetért és halászatért felelős miniszter.

Az erdészeti törvény 59. cikkelye jelen formájában lehetővé teszi, hogy a lakosság kedvezményes áron jusson hozzá a tüzelőhöz az állami erdészetek (Romsilva) területén kivágott fából. A jogszabályban 156 lejes köbméterenkénti átlagárat szabtak meg. Az állampolgárok fához akkor juthatnak hozzá, ha az önkormányzat előzetesen együttműködési megállapodást kötött az erdőkerületekkel, a lakók így kérvényt nyújthattak be a polgármesteri hivataloknál tűzifa igénylésére, ezt onnan továbbítják az erdészetekhez, ahonnan a rendelkezésre álló mennyiség függvényében szállítják a kért mennyiséget. A Romsilva megyei igazgatóságai a honlapjukon folyamatosan frissítik az adatokat, hogy éppen hány köbméter mű- és tűzifa áll a rendelkezésükre.

Túl sok fa marad raktáron

A g4media.ro hírportál figyelt fel arra, hogy több megyében nagy mennyiségű fa van raktáron, ezek közül is kiemelkedik Hargita, Máramaros, Suceava és Neamţ megye. A törvénymódosítást sürgető képviselők azzal indokolják szándékukat, hogy ez a nagy mennyiségű fa tulajdonképpen zárolva van, mivel a lakosság nem igényelte, de értékesíteni sem lehet. Azzal, hogy a lakosság úgynevezett elővásárlási jogát eltörölnék, azt is lehetővé tennék, hogy az erdőkerületek még az erdőben álló fát adják el a fafeldolgozó vagy kereskedő vállalatoknak, eddig ugyanis maga a Romsilva volt köteles kitermelni a saját területén található fát.

A Romsilva közlése szerint 2017 első félévéhez viszonyítva mintegy 150 ezer köbméter fával kevesebbet értékesítettek idén. Aggodalmukat fejezték ki, hogy ha nem lép életbe a törvénymódosítás, akkor nem tudják ellátni a megfelelő erdőgazdálkodási és erdővédelmi tevékenységet, amely az erdők minőségének romlásához, a fák megbetegedéséhez vezethet. Az év végéig hozzávetőleg 2 millió köbméter fa maradna az erdőkben feldolgozatlanul, ami ráadásul – meglátásuk szerint – negatívan érintené mind a lakosságot, mind a fafeldolgozó iparágat. 

Egyesek politikai érdeke húzódhat a háttérben?

A kitermelt fából tulajdonképpen a gyengébb, akár hulladéknak minősülő fát bocsátották a lakosság rendelkezésére, ezért volt elérhető viszonylag jutányos áron, a nagykitermelők így is felvásárolták a jó minőségű faanyagot – tájékoztatott a törvénymódosítást előkészítő szakbizottságban helyet foglaló Sebestyén Csaba.

„A hozzáértők szerint ha ezután lábon is eladhatja a Romsilva a fát, ezáltal a hulladékfa, illetve minden, ami nem műfa, szintén a nagykitermelők tulajdonába kerül, amelyet nem 156 lejes áron fognak továbbadni, hiszen számukra elsődleges a nyereség. Ugyanakkor nekik megvan a kapacitásuk arra, hogy a hulladékot bedarálják és más termék formájában, sokkal magasabb áron értékesítsék, ezért félünk attól, hogy meg fog drágulni a fa” – mutatott rá a parlamenti képviselő.  

Arra a kérdésünkre, hogy ha ez a probléma ennyire nyilvánvaló, akkor rajta és a három másik képviselőn kívül miért támogatta mindenki más a nagyvállalatokat helyzetbe hozó törvénymódosítást, Sebestyén Csaba azt válaszolta, hogy valószínűleg gazdasági, illetve politikai érdekük rejlik ebben.

A szakbizottság eltökélt szándéka, hogy még az aktuális, de hamarosan véget érő parlamenti ciklusban megszavazzák a törvénymódosítást. A képviselőház lesz a döntő fórum a kérdésben, és az már biztos, hogy az RMDSZ képviselői a módosítás ellen szavaznak, azonban a szakbizottságban tapasztalt majdnem egyöntetű támogatottság miatt szinte borítékolható, hogy a javaslat csont nélkül átmegy a képviselőházon.

Sebestyén Csaba nem annyira pesszimista, hiszen véleménye szerint sok más tényező közrejátszik abban, hogy mennyire drágul meg a tűzifa. Egyes számítások szerint a közeljövőben akár 700 lejt is elkérhetnek egy köbméter tüzelőért, azonban megnyugtatott, hogy erre nem sok esély van, hiszen majdnem senki nem tudná megengedni magának, hogy ennyiért vásárolja meg.

„A kereslet és kínálat viszonya nagyban meghatározza az árakat. A nyugati országokban jóval drágább a fa, ami miatt Romániának vonzóbb lehet exportálni a fát, mint a saját lakossága körében értékesíteni. Az RMDSZ előkészített egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében három éves embargót vezetnénk be, vagyis ennyi ideig nem szállítana fát az uniós piacra Románia, éppen abból a célból, hogy a lakosságot részesítsük előnyben” – jegyezte meg a képviselő. Erre az uniós jogszabályok egyébként lehetőséget teremtenek, és gyakorlatilag bármilyen termékre kiróható az embargó. Sebestyén Csaba azt is elmondta portálunknak, hogy a többi párt honatyái nem támogatják ezt a javaslatot sem, indokaik pedig nem egyértelműek.

Hargita megyének szerencséje van a közbirtokosságokkal

Megpróbáltunk utánajárni annak, hogy miért éppen Hargita megyében nem vásárolják fel az emberek a Romsilva által biztosított famennyiséget. Mint ismert, Románia erdős területeinek 48 százaléka, vagyis 3,14 millió hektár áll a Romsilva tulajdonában. Hargita megyében ez az arány azonban teljesen más képet mutat: a Hargita megyei erdős területeknek mindössze 10 százaléka van az állami erdészet tulajdonában, ez 91 169 hektárt tesz ki, a fennmaradó 90 százalék magántulajdonban, illetve a közbirtokosságok ügykezelésében található – tudtuk meg Cătălin Mutică megyei Romsilva-igazgatótól.

Mint mondta, a törvénymódosítási javaslatot nem kívánja kommentálni egészen addig, amíg nem lesz belőle jogszabály. A nagy mennyiségű raktáron lévő fával kapcsolatban viszont elmondta, hogy valóban nem érkezett lakossági igénylés rá, holott a legtöbb önkormányzattal szerződéses viszonyban állnak. Úgy tűnik tehát, hogy a Hargita megyei emberek nem szorulnak rá a Romsilva által kitermelt fára, inkább a saját, közbirtokossághoz tartozó erdeikből, jog szerint szerzik be a tüzelőt.

Csíkdánfalva polgármestere, Bőjte Csongor-Ernő portálunknak kifejtette, hogy az önkormányzat nem kötött megállapodást az állami erdészettel, habár a lehetőségről megkapták az értesítést. „Csíkdánfalva erdői száz százalékban a közbirtokosság tulajdonában vannak, ahonnan az emberek beszerzik maguknak a szükséges famennyiség bizonyos hányadát. Egyrészt a közbirtokossági tagoknak jog szerint jár a fa minden évben, ha nem igénylik, akkor helyette készpénz formájában is kikérhetik a jogot. Ha valakinek nincs közbirtokossági joga, vagy több fát vásárolna, mint amennyi joga van, azt körülbelül 100 lejes köbméterenkénti áron teheti meg” – mutatott rá a polgármester.

Mivel a Csíki-medencében túlnyomórészt tűlevelű erdők találhatóak, a csíkiak a közbirtokosságtól kapott fa mellé jobb tüzelőértékű bükkfát szoktak vásárolni, más vidékekről, ezt azonban a szabad piacon teszik meg. 

A Csíkvacsárcsi Közbirtokosság Hargita megye egyik legkisebbje, mindössze 265 hektár erdővel rendelkezik, ezért Szőcs László elnöktől érdeklődtünk arról, hogy a vacsárcsiak hogyan oldják meg a téli tüzelő beszerzését. „Mivel kevés az erdős területünk, nálunk nincsenek nagy vágások. Volt tavaly egy soha nem látott mértékű széldöntés, aminek következtében nagy mennyiséget, mintegy 4 000 köbméter fát voltunk kénytelenek feldolgozni. Ezt leosztottuk, és minden család kapott 3 köbméter fát. Mivel a tűlevelű nem olyan jó minőségű fa, a jogon felül a közbirtokossági tagoknak szimbolikus áron, 10-30 lejért adjuk köbméterenként” – mondta a közbirtokossági elnök.

A vacsárcsiak is igyekeznek a jobb minőségű bükkfával tüzelni. Amint Szőcs Lászlótól megtudtuk, jelen pillanatban egy öl (1,9 folyóméter) bükkfa 1 000 lejbe, míg egy öl fenyőfa 600 lejbe kerül szabad eladásban.

A Hargita megyeiek tehát a közbirtokosság erdeiből szerzik be a fát, amelyet „felpótolnak” jobb minőségű tüzelővel. A g4media.ro portál más megyékben is utánajárt az okoknak: van, ahol a lakosság igénybe veszi a Romsilva által biztosított lehetőséget, de olyan is, ahol azért nem igényelik a tűzifát, mert a település nagy része átállt a földgáz alapú fűtésre.