Ha most lenne az államfőválasztás, akkor a második fordulóba Klaus Johannis és Liviu Dragnea kerülne be. A korábban nagy esélyesnek mondott Gabriela Vrânceanu Firea, Bukarest szociáldemokrata főpolgármestere csupán a „futottak még” kategóriájában szerepelne – mutatják a legfrissebb CURS-felmérés adatai.

A közvélemény-kutatás szerint Románia lakosságának 61 százaléka már tudja, kire fog szavazni a jövő évi elnökválasztáson. Az első fordulót egyébként – a jelenlegi állás szerint – Klaus Johannis nyerné meg, 39 százalékkal. Ez sokkal jobb eredmény, mint a jelenlegi államfőnek a 2014-es elnökválasztás első fordulójában elért 30,4 százaléka.

A második helyen – de azért jócskán leszakadva – a szociáldemokraták elnöke, Liviu Dragnea végezne, 22 százalékkal. Ez akkora hátrány lenne, amit a két hét elteltével sorra kerülő második fordulóig nagyon nehezen tudna behozni. A jelenlegi állás szerint tehát nagy valószínűséggel Klaus Johannis elnyerné második államfői mandátumát is.

Liviu Dragnea pártelnök népszerűsége jelentősen elmarad a közvélemény-kutatásban 39 százalékos támogatottságúnak mért pártja mögött is. Igaz, ez a tény nem sokat mutat, hiszen a korábbi választási kampányok alkalmával bebizonyosodott, hogy a pártjuknál kevésbé népszerű elnökök a választások közeledtével behozták hátrányukat.

A kormánykoalíció kisebbik pártja, az ALDE elnöke, az államfőválasztáson feltehetően maga is indulni kívánó Călin Popescu Tăriceanu – Liviu Dragneához hasonlóan – ugyancsak 22 százalékot érne el – igaz, a politikus jóval megelőzi a csupán 8 százalékos támogatottságú pártját.

Népszerű erőszakszakszervezetek

A felmérés szerint a legnépszerűbb intézmények Romániában az erőszakszervezetek, csak a román ortodox egyház jelenti a kivételt. A mintacsoport tagjainak 82 százaléka a tűzoltóságban bízik a leginkább. A nem is olyan régen még a közvélemény-kutatások alkalmával rendszerint az első helyen szereplő ortodox egyház 68 százalékkal visszaszorult a második helyre, és mindössze egy százalékkal előzi meg a 67 százalékot összesítő hadsereget; a rendőrségben 55 százalék bízik.

A többi intézmény népszerűsége már nem éri el az 50 százalékot. A polgármesteri hivataloknak a megkérdezettek 45 százaléka szavazott bizalmat, a sajtóra 39 százalék mondott igent, a médiát pedig, csupán egy százalékkal leszakadva, az államelnöki hivatal követi a listán. Az igazságszolgáltatásban a romániaiak alig 30 százaléka bízik, a bankokban 18 százalék, a politikai pártokban 14 százalék. Ugyanennyit értek el egyébként a munkáltatók is – akik mindössze egy százalékkal előzik meg a szakszervezeteket.

Tanárok és orvosok holtversenyben

A mesterségek tekintetében a legnagyobb rokonszenvnek az orvosok örvendenek: a megkérdezettek 58 százaléka voksolt rájuk. Ez viszont korántsem a romániai egészségügybe vetett bizalmat tükrözi, hiszen a romániai egészségügyi rendszerben a mintacsoport tagjainak csupán a 30 százaléka bízik, a kórházakkal pedig mindössze 18 százalék elégedett. Mi több, a kormány egészségügyi politikája csak 14 százalék tetszését nyerte el.

Az orvosokat a tanárok követik, szintén 58 százalékkal, de ez is csak a szakma presztízsét tükrözi. A romániai iskolák állapotával már csak 40 százalék elégedett, az oktatási rendszer állapotát 37 százalék tartja kielégítőnek, a kormány oktatási politikáját pedig alig 17 százalék véli elfogadhatónak.

A megkérdezettek 11 százaléka tartja pozitívnak a román gazdaság alakulását, a nyugdíj-hozzájárulásként befizetett összegekkel való gazdálkodásra pedig csupán 10 százalék mondott igent.

A közvélemény-kutatás szerint az ország lakosságának jelentős része úgy véli, hogy az állam legfontosabb intézményei a lakosságától eltérő értékeket vallanak magukénak. Mindössze 25-25 százalékuk gondolja úgy, hogy a kormány, illetve az korrupcióellenes ügyészség a válaszadókéval azonos értékekben hisz.