Kiegészítő információkat kért az alkotmánybíróság a hatóságoktól ahhoz, hogy érdemben dönthessen a Traian Băsescu felfüggesztett államfő leváltására kiírt népszavazás érvényességéről. A taláros testület megszakította tanácskozását, az alkotmánybírák csütörtökön reggel 9 órakor ülnek ismét össze.

A hatályos rendelkezések értelmében a kilenc fős bírói testületnek kétharmados többséggel kell döntést hoznia a kérdésben, tehát legalább hat talárosnak egyet kell értenie.

Mint korábban írtuk, a Központi Választási Iroda (BEC) által szerda délelőtt közzétett végleges adatok szerint a referendum érvénytelen volt, ugyanis azon csak a szavazati joggal rendelkezők 46,24%-a voksolt.

Házelnökök diszkrét nyomásgyakorlása

A parlament házelnökei szerdán beadványban kérték az alkotmánybíróságtól, hogy érvényesítse a népszavazást, amelyen a résztvevők 88 százaléka Băsescu leváltására voksolt - a taláros testület ezen beadványok elbírálásához kért többletinformációt.

Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke és Petru Filip, a szenátus ideiglenes elnöke beadványában arra hivatkozott, hogy július 6-án, Traian Băsescu felfüggesztése napján, amikor a törvényhozás elrendelte a népszavazást, az a sürgősségi kormányrendelet volt hatályban, amely eltörölte a részvételi küszöböt a népszavazási törvényből. Szerintük ezt a jogszabályt kellene figyelembe vennie a taláros testületnek, olyan alapon, hogy a később kihirdetett törvénynek, amely az 50 százalékos küszöböt tartalmazza, nem lehet visszamenőleges hatálya.{loadposition OTP}

A házelnökök arra is kitértek érvelésükben, hogy az érvényességi küszöb a választói akarat eltorzításához vezet, amennyiben azon kisebbség akaratát szentesíti, amely bojkottálta a referendumot. Szerintük a taláros testület azzal a szándékkal írta elő a küszöböt, hogy ne lehessen jelentéktelen számú szavazattal leváltani az államfőt, de a felfüggesztett államfő menesztésére leadott 7 millió 400 ezer voks semmiképp nem minősül jelentéktelennek. Mint kifejtik, a bojkott nélkül elméletileg akár 4 millió 200 ezer voks is elegendő lett volna Băsescu leváltására (az 50 százalékos részvételi küszöb fele), ezért nem lenne demokratikus a több mint hétmilliós, egyértelmű választói akarat érvénytelenítése.

Zgonea és Filip azt a kifogást is megemlíti, hogy Románia területén - a tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint - mintegy 16 és fél millió választópolgár él, és hogyha ebből az adatból vezetnék le az ötvenszázalékos érvényességi küszöböt, nem pedig a választói névjegyzékben szereplő 19 millió 300 ezerből, akkor kiderül, hogy a hazai választópolgárok többsége részt vett a referendumon.    

Jogászok: a külföldieket is megilleti a választói jog

A jogászok szerint a népszámláláskor felvett statisztikai adatoknak semmilyen jogi relevanciájuk nincs, amikor a választójogról van szó. A szakértők több ízben rámutattak, a választójog a külföldön dolgozó román állampolgárokat is megilleti, közülük több tízezren rendszeresen éltek is vele, és ők jogosan szerepelnek a választói névjegyzékben.

Az ellenzék szerint a házelnökök óvása azt bizonyítja, hogy Victor Ponta miniszterelnök hazudott José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, amikor azt ígérte neki, hogy kormánya betartja az alkotmánybíróság rendelkezéseit a referendum érvényességi küszöbére vonatkozóan.

Az alkotmánybíróság szerdán annyit közölt, hogy az óvások elbírálásához információkat kért a belügyminisztériumtól és a statisztikai hivataltól, mivel azonban ezeket még nem kapta meg, csütörtök reggelig elnapolja ülését.