Hány ingatlant vásárolt az évek folyamán az RMDSZ a román államtól kapott költségvetési támogatásból? Mennyit költött a szervezet a felújításukra? Hát a politikusai külföldi kiszállásaira? Péntektől ezek az információk hozzáférhetőek az RMDSZ honlapján. Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök segített eligazodni az adatok között.

A román államtól kapott költségvetési támogatás elköltésére vonatkozó adatsorokat tett közzé honlapján pénteken az RMDSZ. Erre egy közigazgatási bírósági ítélet kötelezte a szövetséget, miután első fokon elvesztette a korábban adatigényléshez folyamodó Átlátszó Erdély portál elleni pert, és nem fellebbezett.

A bírósági határozat szerint az RMDSZ-nek a következő adatokat kellett nyilvánosságra hoznia:

• a tulajdonában lévő ingatlanok listáját ezek címével, a kataszteri/helyrajzi számával; az ingatlan birtokba vételének módját, illetve vásárlás esetén a vételárat és az eladó (magán- vagy jogi személy) nevét;
• a jelenleg bérelt ingatlanok listáját, ezek címével, a tulajdonos nevével, valamint a bérleti díj éves összegével;
• a tulajdonában lévő/bérelt épületeken végzett felújítási munkák költségeit, röviden leírva az elvégzett munkálatot, a kivitelező cég nevét, 2009-től 2017-ig;
• kimutatást az RMDSZ alkalmazásában levő (vagy RMDSZ-t képviselő) személyek külföldi utazásai során felvett napidíjakról, 2009-től napjainkig, feltüntetve a kiszállás kezdetét, végét, az úticélt, valamint a kiszállási pénzként kifizetett pénzösszeget;
• a 2009 óta megvásárolt műtárgyak listáját, feltüntetve az alkotó nevét, a műtárgy rövid leírását, valamint a vételárat.

Az információk péntektől az RMDSZ honlapján már böngészhetők, kivéve a személyekre vonatkozó adatokat. Ezek nyilvánosságra hozatalát éppen az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 544/2001-es törvény tiltja, amelyre az adatigénylését az Átlátszó Erdély alapozta – magyarázta kérdésünkre Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök.

Aradi a legdrágább ingatlan

A honlapra feltöltött adatok szerint az RMDSZ tulajdonában 29 ingatlan található, amelyek megvásárlására összesen 3 744 990 lejt költött. A listát böngészve kiderül, hogy egy Aradon vásárolt ingatlan a legdrágább: 1 887 000 lejbe kerül, a vételárat 2020-ig, részletekben törlesztik. 

A tágas belső udvarral rendelkező, több irodahelyiségből álló épületegyüttes az Arad megyei RMDSZ székháza, amelyet évekig béreltek – drágán – az önkormányzattól. Korábban a Maszol is beszámolt arról, hogy tulajdonosa jogilag az országos RMDSZ, ugyanis az ügyvezető elnökség fizeti ki a vételárat, de a székház gyakorlatilag az aradi magyarság közösségi háza marad.

A listán található több olyan ingatlan is, amelynek vételára nevetségesnek tűnik. Ezek Porcsalmi Bálint magyarázata szerint a kilencvenes évek legelején kerültek az RMDSZ tulajdonába. Akkoriban a pártoknak vásárlási előjoguk volt, ha ingatlant béreltek a helyi önkormányzattól, s a helyhatóságok rendkívül barátságos árakat szabtak meg.

A megvásárolt ingatlanok többsége a helyi vagy megyei szervezet székhelyéül szolgál, de vannak köztük szolgálati lakások is Bukarestben, illetve Kolozsváron az RMDSZ munkatársai számára. Ez hosszabb távon olcsóbb megoldás, mint albérleti díj kifizetése – magyarázta az ügyvezető elnök.

Feltűnő, hogy a listán nem szerepel az RMDSZ egyik legismertebb ingatlana, a szövetségi elnöki hivatal és az ügyvezető elnökség kolozsvári, Majális utcai székháza. Ennek az a magyarázata Porcsalmi tájékoztatása szerint, hogy az épület a Communitas tulajdona, az RMDSZ-nek pedig haszonkölcsön-szerződése van róla az alapítvánnyal.

Szerepel a listán egy pusztakamarási ingatlan is, amelynek 75 százalékát az RMDSZ vásárolta meg. Ez voltaképpen Sütő András szülőháza – tudtuk meg az ügyvezető elnöktől.

Bukaresti a legdrágább bérlemény

A honlapra feltöltött adatok szerint az RMDSZ 32 ingatlant bérel. Ezek nagy részében a megyei szervezetek székelnek, de vannak köztük szolgálati lakások Bukarestben és Kolozsváron a szervezet munkatársai számára. Az ingatlanok éves bérleti díja összesen 313 975 lej. A legtöbbet a bukaresti Petőfi utcai épület bérlésére költi az RMDSZ, évi 100 ezer lejt. Szerepel a listán az Iskola Alapítvány kolozsvári, Sólyom utcai székháza is. Ennek az alagsorának egy részét bérli az RMDSZ az archívuma számára – tudtuk meg Porcsalmitól.

Sok pénzt emésztett fel a nagyszalontai székház

Az adatok szerint a 2009-2017 időszakban az RMDSZ mintegy húsz, a tulajdonában lévő, illetve bérelt ingatlanban végzett felújítási munkálatokat, 1 582 937 lej értékben. A listát böngészve szembeötlik, hogy a nagyszalontai, Kossuth Lajos utca 16. szám alatti épületre 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben és 2013-ban is költöttek pénzt, évente akár több tételt is. Porcsalmi Bálint tájékoztatása szerint a helyi RMDSZ-székházról van szó, amely átvételekor szinte lakhatatlan épület volt, még az alapozásával is gondok akadtak.

Szerepel a listán egy kiemelkedően nagy, 241 ezer lejes tétel is. Ezt a bukaresti Lister utcai ingatlan (amelyben a Szövetségi Elnöki Hivatal működik) felújítására költötte az RMDSZ. Az összeghez mellékelt magyarázatból is kiderül, hogy nem egyszerű korszerűsítési munkálatokról van szó. „Voltaképpen egy új epületrészt építettünk, amely tanacskozóként, gyűlésteremként működik” – magyarázta az ügyvezető elnök.

A kivitelező cégeknél nagy a szórás, de akad több olyan munkálat is, amit ugyanarra vállalkozásra bízott az RMDSZ. Megtudtuk, hogy a szerződést nem a helyi, hanem a központi RMDSZ írja alá a kivitelezővel, de a céget a helyi szervezet javasolja, mert nyilván nagyobb a helyismeretük.

Volt egy kiszállás Kínába is

Az RMDSZ politikusai, munkatársai összesen 606 külföldi kiszálláson voltak 2009 és 2017 között, az esetek 80 százalékában Magyarországra utaztak, és összesen 249 451 lej napidíjat vettek fel. Kimondottan egzotikusnak számító célországot nem találtunk a listán, ha csak Kínát (egy hatnapos út 2010 májusában) vagy az Egyesült Államokat (négynapos út 2015 júniusában) nem tekintjük annak.

Porcsalmitól megtudtuk, hogy a törvényesen fizethető külföldi napidíj Európában 35 és 56 euró közötti összeg, és az RMDSZ általában a legkisebb összeget fizeti ki.  „Jómagam összesen 2150 lejt vettem fel napidíjként, amióta ügyvezető elnök vagyok” – mondta el a politikus.

Végezetül: kimutatása szerint az RMDSZ-nek nincs a birtokában nagy értékű műtárgy. A 2009-2017 időszakban 10 746 lejt költött bronz makettekre, kisplasztikára és grafikákra, amelyeket a különböző események alkalmával adtak át a díjazottaknak.

„Az átláthatóság híve vagyok”

Az ügyvezető elnök az adatok nyilvánosságra bocsátása kapcsán hangsúlyozni kívánta, hogy jómaga „az ésszerű keretek közötti” átláthatóság híve. „Törekedtünk is az átláthatóságra. Vannak, akik azt gondolják, hogy titkolnivalónk van a pénzügyeikkel kapcsolatban, de gondolom, ezek az adatsorok is rávilágítanak arra, hogy ez nincs így nincs” – fogalmazott Porcsalmi Bálint.

Arra felvetésünkre, hogy ha valóban az átláthatóság híve, akkor az RMDSZ miért mondott nemet az Átlátszó Erdély adatigénylésére, a politikus kijelentette: azért, mert a portál újságírója közhasznú információkat kért, és az RMDSZ szerint ezek nem közhasznú információk. „A bíróság utólag megállapította, hogy közhasznúak, és ezt a döntést mi nem fellebbeztük meg” – tette hozzá.

Porcsalmi hangsúlyozta azt is, nem zavarja, ha valaki érdeklődik az RMDSZ pénzügyei iránt. Ám az zavarja, hogy az Átlátszó Erdély újságírója félretájékoztatja a közvéleményt. Áprilisban ugyanis azt nyilatkozta egy román portálnak, hogy az RMDSZ semmilyen információt nem adott ki az állami támogatások elköltésének módjáról. Az ügyvezető elnök szerint ez valótlanság, mert a szövetség 2017 nyarán feltöltött a honlapjára egy sor, a 2009-2016-os periódusra vonatkozó gazdálkodási adatot, ugyanakkor évente elszámolnak a Kisebbségi Tanácsnak, és folyamatosan ellenőrzi a szervezetet az Állandó Választási Hatóság is.