Az általa vezetett tárca indítványára, külügyminiszteri minőségében vállalta fel az izraeli nagykövetség Jeruzsálembe való költöztetéséről szóló memorandumot, amelynek alapján politikai döntéshozók bevonásával elemzik ki a kérdést – mondta szerdán Teodor Meleşcanu.

A külügyminiszter felidézte, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly decemberben döntött az USA izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe való költöztetéséről, és ezzel ismét a közérdeklődés középpontjába került a közel-keleti konfliktus megoldásának kérdése, amely „50 éve van befagyasztva”.

A téma a romániai közéletben is aktuálissá vált, ezért úgy döntöttek, hogy a leghelyesebb lesz felmérni a vitatott lépés lehetséges előnyeit és hátrányait, Románia érdekeinek figyelembevételével. Mivel ehhez szükség volt a kormány hozzájárulására, memorandumot szövegeztek meg ebben a kérdésben, hogy a későbbiek során a külpolitikai kérdésekben döntőképes szervek elé terjeszthessék a felmérés eredményét – magyarázta Teodor Meleşcanu a képviselőház külpolitikai bizottsága előtt.

A külügyi tárca vezetője elmondta, az említett találkozón Mihai Fifor védelmi miniszter, Carmen Dan belügyminiszter, valamint a Román Hírszerző Szolgálat és a Külügyi Hírszerző Szolgálat képviselői is részt vettek, és a román diplomácia vezetője mindannyiuktól azt kérte, hogy írásban sorolják fel, szerintük milyen következményei és „érzékeny pontjai” lehetnek annak a döntésnek, hogy Románia Tel Avivból Jeruzsálembe költöztesse az izraeli nagykövetségét.

Meleşcanu azt mondta, az államelnöki hivatalt is meghívta erre a tanácskozásra, de utóbbi úgy értékelte, hogy csak akkor foglalkozik a kérdéssel, amikor már elkészül egy, az elnök elé terjeszthető dokumentáció. A külügyminiszter hozátette, az Európai Unió tagállamainak képviselőivel valószínűleg pénteken tárgyalnak erről a kérdésről.

Meleşcanu kifejtette: a Jeruzsálem-kérdésben megfogalmazott, és a kormány által elfogadott memorandum nem titkos, a dokumentumra csak az van ráírva, hogy „nem tartalmaz nyilvános jellegű információkat”.

Arra a kérdésre, hogy ki vállalta a felelősséget a dokumentumért, a külügyminiszter azt felelte: noha nem írta alá, mert abban az időpontban éppen Líbiában tartózkodott, ő vállalta érte a felelősséget, mert a memorandum a külügyi tárca kezdeményezésére jött létre „a folyamat megértése és kezelése céljából”.