Romániának kisebb, rugalmasabb 3-4 megyéből álló régiókra van szüksége – hangoztatta Borbély László, az RMDSZ politikai találkozón, amit Kelemen Atilla képviselővel együt kezdeményezett a helyi politikai alakulatok honatyáival, a megyei tanács és a prefektúra vezetőivel, illetve a Maros megyei municípiumok és a városok polgármestereivel Maros megye 2013-as prioritásairól és a regionalizáció kérdéséről.

„Együtt kell dolgoznunk annak érdekében, hogy Maros megye, Marosvásárhely és megye városainak, községeinek prioritásait meg tudjuk valósítani. Ezért kezdeményeztük ezt a találkozót, és bár egyesek a meghívottak közül nincsenek jelen, úgy érzem, egy nézőpontot képviselünk a megye prioritásaról azokkal, akik ma eljöttek erre a találkozóra. Abban mindannyian egyetértünk, hogy ha régióátszervezésre kerül sor, a Maros megyét is tartalmazó régió központjának Marosvásárhelynek kell lennie” – mondta Borbély László.

A találkozón a politikai alelnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ az egyetlen olyan politikai alakulat amely már három éve benyújtotta a parlamentbe a régióátszervezéssel kapcsolatos törvényjavaslatát, amelyben a 16 régióra való felosztás alternatíváját javasolja. „Statisztikai adatokkal alátámasztott javaslatunk van a régióátszervezésről. Nem etnikai alapokon nyugvó, ahogy azt egyesek állítják, hanem kutatási eredményekre alapozott javaslat. Viszont az tény, hogy az Európai Unió 2003-as irányelve kimondja, hogy a gazdasági régiók kialakításakor figyelembe kell venni az adott terület kulturális és történelmi hagyományait”- mondta a képviselő.

Hozzátette: a statisztikai adatok azt mutatják, hogy kisebb, dinamikusabb régiókra van szükség, hiszen hatalmas különbségek vannak a fejlett és fejletlen régiók között, és ezek a különbségek ahelyett hogy csökkentek volna az elmúlt pár évben, 1995-höz képest kétszeresére nőttek. A központi régió például, amelynek Maros megye is része, 65 év alatt érné el az uniós trend szintjét, míg a kis régiók jóval hatékonyabban fejlődnek. Ugyanakor uniós források lehívása terán az aktuális gazdasági régiók nem működöképesek.

„Közös nézőpontot kell kialakítanunk a térség jövőjéről. Kolozsvár mellett Marosvásárhely kell hogy legyen Erdély második kulturális és gazdasági központja” – mondta Markó Béla, az RMDSZ szenátora. Hozzátette: a legfontosabb kérdés, szükség van-e arra, hogy hatásköröket vegyenek el a megyéktől? „Szükség van-e egyáltalán a regionalizációra? Véleményem szerint nincs, az Európai Unió nem kötelezi erre Romániát” – mondta a politikus, aki emlékeztette arra, hogy Európában vannak országok, amelyek négy adminisztrációs szinttel működnek, ilyen például Franciaország és Lengyelország.

Markó szerint a jelenlegi megyéket is mesterségesen hozták létre. „1968-ban régiók és rajonok voltak, ekkor megyésítettek, és ezt már akkor keserű szájízzel fogadták az emberek mindannak ellenére, hogy a megyék kialakításakor figyelembe vették a térségek gazdasági, történelmi és kulturális hagyományait. Mi a közös Gyulafehérvárban és Csíkszeredában? Semmi. A jelenlegi régiók azért nem működőképesek, mert olyan statisztikai adatok alapján alakították ki, mint például a lakosság számaránya. A jelenlegi 8 fejlesztési régió közigazgatási régióvá való átalakítása nem működőképes megoldás, hiszen csak tovább mélyítené a jelenleg is felmerülő problémákat” – mondta az RMDSZ volt elnöke. 

Kelemen Attila, Maros megyei képviselő elmondta: Maros megyének rengeteg olyan előnye van, amelyet ki kell használni, mind gazdasági, mind turisztikai és kulturális szempontból.  „Össze kell fognunk és együtt kell megtaláljuk annak a módját, hogy Maros megye tovább fejlődjön” – jelentette ki.

A  marosvásárhelyi Megyei Tanács épületében megszervezett találkozón részt vett: Borbély László képviselő, Markó Béla szenátor, Kelemen Atilla képviselő, Kerekes Károly képviselő, Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács alelnöke, Ciprian Dobre, Maros megyei tanács elnöke, Corneliu Grosu prefektus, Vasile Gliga, Cristian Chirteș, Akos Mora, Alexandru Petru Frătean és Florin Buicu képviselők, a Maros megyei települések polgármesterei:  Maria Precup (Régen), Péter Ferenc (Szováta), Ioan Cristian Moldovan (Ludas), Ioan Nicoară (Ernye), Ioan Mocean (Sármás), Victor Prodan (Nyárádtő), Sorin Megheşan (Dicsőszentmárton), valamint Ionela Ciotlăuş, Marosvásárhely alpolgármestere és Dan Eugen Bândea, Segesvár alpolgármestere.

Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai uniós források hatékony lehívása érdekében szorosabb együttműködésre lesz szükség a pénzügyi-ellenőrzési intézményekkel. Emlékeztetett arra, hogy 2014-től az ellenőrzési struktúráknak regionális szinten kellene működniük annak érdekében, hogy EU-s források lehívását és kivitelezését a pénzügyi hatóságok támogatásával tudják véghezvinni.

Keres Károly parlamenti képviselő a Maros megyét érintő szociális problémákról beszélt, hangsúlyozva, hogy olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek az elöregedő lakosság támogatását biztosítják.

Péter Ferenc, Szováta polgármestere abbéli reményeit fejezte ki, hogy a regionalizációnak nem csak politikai téren lesznek pozitív hozadékai, hanem az állampolgárok életében is. Elmondta, hogy a megye fejlesztésében fontos szerepe lehet a turizmusnak, hiszen nem csak gazdasági szempontból fontos tőke, hanem a megye és térség identitását is meghatározza.