Jövő évtől betiltják Romániában a könnyű nejlonszatyrokat. Mivel fogunk bevásárolni?

Végre gyakorlatba ülteti 2019-től a kormány azt a 2015-ös uniós irányelvet, amely szerint ki kell vonni a forgalomból a vékony falú, fogófüllel ellátott műanyag szatyrokat. De akkor mi marad számunkra, mibe pakoljuk a megvásárolt termékeket az üzletekben?

Az államfő nemrégiben hirdette ki a törvényt, amelynek értelmében július 1-jétől tilos a vékony, illetve nagyon vékony falú, fogófüllel ellátott műanyag szatyrok behozatala, 2019. január 1-jétől pedig ezek forgalmazása is. A fogófül nélküli vékony és nagyon vékony falú műanyag tasakok forgalmazását nem tiltják be.

A törvény azt is előírja, hogy 2018. május 27-től a környezetvédelmi minisztériumnak jelentést kell tennie az Európai Bizottságnak az évente elhasznált nejlonzacskó-mennyiségről, a környezetvédelmi ügynökségeknek pedig tájékoztató kampányokat kell szervezniük a felhasználók és kereskedők számára a csomagolóanyagok begyűjtéséről, értékesítéséről és újrahasznosításáról.

A betiltásra kerülő szatyrok ára az üzletekben jelenleg 1 lej és 50 bani között mozog. A bevásárlóközpontokban a sacosele tip maieu, a gyógyszertárakban sacose tip banana név alatt futnak.

Zöld Székelyföld: üdvözlendő a kezdeményezés

Elméletileg üdvözlendő minden olyan kezdeményezés, amely azt célozza, hogy a csomagolóanyagot minél tovább használjunk - mondta megkeresésünkre a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke, Csonta László. A nagy kérdés viszont az, hogy mi az alternatíva, mit fognak kínálni a vékony falú műanyagzacskók helyett Romániában, ahol nincs kultúrája a környezetvédelemnek - tette hozzá.

Emlékeztetett, hogy a fogófüles vékony szatyor Románia legelterjedtebb műanyagzacskó-fajtája, az 50 mikronnál vékonyabb, könnyű nejlonzsákot legtöbbször nem használjuk újra, villámgyorsan megszabadulunk tőle. Legjobb esetben a szemétbe kerül, ám leggyakrabban a természetben landol. A természetes vizeket és a vízi ökoszisztémát szennyező műanyag zacskók hatalmas környezetvédelmi problémát jelentenek.

Az eldobált nejlonzacskók leginkább a vízi élővilágra veszélyesek, egyrészt mert eleve hajlamosak idővel folyókban (majd végül tavakban, tengerekben) kikötni, másrészt mert a vízi élőlények egy része könnyen összekeveri őket a táplálékkal, és megpróbálja megenni. A medúzák helyett lenyelt szatyrok gyakran fulladásos halált okoznak. A természetes vizekben úszkáló szatyrok leggyakoribb áldozatai a teknősök, de madarakat és a vízi emlősöket is veszélyeztetik, ráadásul egy zacskó akár több áldozatot is szedhet: ha egy állat lenyeli és belehal, testének bomlása után a szatyor újra szabadon lebeg. Becslések szerint döbbenetes mennyiségű, mintegy 5,25 billió (ezer milliárd) darab műanyagszemét sodródik (vagy alkot szigetet) a világ óceánjaiban, aminek jelentős része zacskó. A tengeri szemét évente több milliós pusztítást végez a teknősök, madarak, fókák, bálnák és delfinek populációjában. (Index)

A Zöld Székelyföld Egyesület elnöke szerint a legjobb alternatíva a vászonszatyor lenne. A gond vele viszont az, hogy ezek akár tíz lejbe is belekerülhetnek, ezért Csonta szerint nem fog akkora népszerűségnek örvendeni. Az egyik megoldás az lehetne, ha kevésbé jó minőségű alapanyagból készülne, így csökkenteni lehetne az árat.

Ha ellenben számításokat végzünk, kiderül, hogy hosszú távon a vászonszatyor már most a legolcsóbb megoldás. Ha csak minden második nap vásárolunk, és csupán egyetlen fogófüllel ellátott, vékony falú szatyrot veszünk meg, amelyért 1 lejt fizetünk, akkor minden hónapban 15 lejt adunk ki a műanyagszatyorért. Ez évente 180 kidobott nejlontasakot jelent és 180 lejt. A 180 lejjel 18 nagyon jó minőségű vászonhordtáskát vásárolhatnánk minden évben.

A vastagabb falú nejlonszatyor sem jó megoldás

A Zöld Székelyföld Egyesület elnöke elmondta, a vastagabb falú műanyagszatyrok még lehet egy megoldás, a gond vele csak az, hogy a természetbe kikerülve legalább akkora megterhelést ró a környezetre, mint a vékony falú. A vastagabb falú, fogófüllel ellátott nejlonzsák hasznos élettartalma számítások szerint tovább tart a vékony falúnál, kevésbé dobjuk ki egyszeri használat után, ám a természetbe kikerülve ugyanolyan veszélyes, mint a vékony társa. Csonta László hangsúlyozta, éppen ezért ezzel az intézkedéssel párhuzamosan fejleszteni kell a szelektív hulladékgyűjtést és újrahasznosítást, különben minimális lesz a törvény környezetre gyakorolt hatása.

A Zöld Székelyföld Egyesület elnökének fenntartásai vannak a biológiailag lebomló, környezetbarátként árusított műanyagszatyrokkal. Tapasztalata szerint ugyanis sok esetben a lebomlás csupán felaprózódást jelent. "A forgalomban lévő ilyen szatyrok egy része biztosan lebomlik és környezetbarátnak tekinthető, de legalább ennyi kamu is van közte. Gondoljunk csak azokra a műanyaggal bevont papírpoharakra, amelyeket környezetbarátnak állítania be, a rajta lévő műanyag miatt ezek már nem hasznosíthatóak újra. Ezzel ellentétben a műanyagpohár újrahasznosítható" - mutatott rá Csonta László.

Az állam nem támogatja a környezetbarát műanyagot

A román sajtóban megszólaltatott gyártok és forgalmazók felróják a kormánynak, hogy egyáltalán nem támogatja a biológiailag lebomló műanyag gyártását, forgalmazását. Mihail Vencsel, a Plastinvest képviselője elmondta, a gyártók már régóta fel vannak készülve arra, hogy a biológiailag lebomló műanyagra koncentráljanak, ám a romániai vásárlók körében ez egyáltalán nem népszerű amiatt, hogy olcsóbban hozzáférnek a vékonyfalú műanyagszatyrokhoz. Hozzátette, reméli, hogy a törvény miatt ez a trend megváltozik.

A gyártók és a forgalmazók szerint a törvény egyik hatása az lesz, hogy a piac jobban ráerősít a vastagabb falú műanyagszatyrokra - mint az egyik legkézenfekvőbb alternatívára. Emiatt viszont elképzelhető, hogy ezek többe fognak kerülni a jelenlegi árnál.

Kapcsolódók

Kimaradt?