FRISSÍTVE - Nem csak a legfőbb ügyészség, hanem a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM), az Igazságügyi Felügyelet és a legfelsőbb bíróság is kötött titkos együttműködési megállapodást a Román Hírszerző Szolgálattal.

Ezt a CSM szerdai ülésén jelentette be Codruţ Olaru, a testület alelnöke. Közlése szerint az igazságszolgáltatási rendszer többi intézménye nem írt alá hasonló együttműködési megállapodásokat. Hozzátette, hogy ez az információ az igazságszolgáltatás intézményeivel folytatott hivatalos levelezés nyomán áll rendelkezésére, de részleteket nem tudott meg, mert ezek az egyezmények titkosak. Elmondta, hogy az eddigi levelezés alapján úgy tűnik, hogy az ítélőtáblák, a törvényszékek és a bíróságok nem írtak alá ilyen megállapodást a hírszerzéssel.

A titkos megállapodások közül eddig a legfőbb ügyészség és a belföldi hírszerzés között 2009-ben született egyezményt hozták nyilvánosságra pénteken az igazságügyi miniszter kérésére. A CSM szerdai ülésén úgy döntött, hogy kezdeményezi az egyezmények titkosításának feloldását. Az igazságszolgáltatás valamennyi intézményének közölnie kell, hogy kötött-e ilyen megállapodást a hírszerzéssel, el kell indítania a titkosítás feloldásának eljárását, és azt is tisztázni kell, hogy az ügyészségek és a bíróságok között létrejött-e ilyen egyezmény.

Olaru: nem történtek törvénytelenségek

A legfőbb ügyészség a SRI közötti titkos megállapodásról Codruț Olaru elmondta: szerinte ennek alkalmazása nem vezetett visszaélésekhez és törvénysértésekhez. Úgy fogalmazott: nem abból kellene kiindulni, hogy a vádhatóság és a titkosszolgálat együttműködése rendellenes. Szerinte a megállapodás pusztán technikai jellegű volt, és „a szükség szülte”.

Olaru korábban a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség vezetője volt. „Bár a 2009-es megállapodást nem írtam alá, a szakmai tevékenységemet az előírásaihoz igazítottam. Arról biztosítok mindenkit, hogy alkalmazásával nem történtek visszaélések és törvénytelenségek. (…) Ám egyetértek azzal, hogy tíz évvel ezelőtt bizonyos dolgok más paradigma szerint működtek” – mondta a CSM alelnöke.

Szekus módszerek?

Az országban évek óta vita tárgyát képezi, hogy a hírszerzés mennyire avatkozik be az igazságszolgáltatás munkájába. A pénteken nyilvánosságra hozott megállapodás szerint a legfőbb ügyészség ügyészei és a hírszerzés munkatársai közös munkacsoportokat alkottak, rendszeresen információkat cseréltek egymással, és az ügyészeknek kötelező volt jelenteniük, hogy a hírszerzéstől kapott információkat miként hasznosították a vizsgálatok nyomán.

A megállapodások bírálói szerint ez utóbbi munkamódszer alkotmányellenes, és sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét. Dana Gârbovan bíró úgy vélte, hogy ezáltal nagymértékben alárendelték a vádhatóságot a hírszerzésnek, amely olyan széles hatáskört kapott, amilyennel még az 1989 előtti kommunista titkosrendőrség, a Securitate sem rendelkezett. A vádhatóság és a korrupcióellenes harc eddigi eredményeit védelmezők szerint ugyanakkor a megállapodásokra szükség volt a korrupció hatékonyabb visszaszorítása érdekében.

Kövesi és Morar egymásnak ellentmondóan nyilatkozott

A megállapodás kapcsán Laura Codruta Kövesi jelenlegi korrupcióellenes főügyész és elődje, Daniel Morar jelenlegi alkotmánybíró is összevitatkozott. Morar azt állítja, hogy korrupcióellenes főügyészi mandátuma idején a vádhatóság nem szolgáltatott információkat a hírszerzésnek, mert fenntartásai voltak annak törvényességével kapcsolatban. Morar szerint ugyanis a megállapodás bizonyos rendelkezései sértik a büntetőeljárást. Ezzel szemben Kövesi azt állítja, hogy az ügyészség Morar idejében is alkalmazta a megállapodást, amely nem tartalmaz semmilyen törvénytelenséget.

A megállapodások törvényességét egyelőre egyik intézmény sem vizsgálta, a CSM szerdai ülésén csak javaslatok hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy az igazságszolgáltatás legfőbb szakmai testületének, a CSM egészének kell a vizsgálatot végeznie, vagy az igazságügyi felügyeletet illeti meg ez a jog.