FRISSÍVE: Besszarábia és a "Román Anyaország" egyesülésének 100. évfordulója alkalmából fogadott el keddi díszülésén ünnepélyes nyilatkozatot a parlament, amelyben legitim törekvésnek nevezik a Románia és a Moldovai Köztársaság újraegyesítésének óhaját, és leszögezik: a román-moldovai újraegyesítés a moldovai állampolgárokon múlik. Az RMDSZ tartózkodott, ezért lehurrogták – közölte Korodi Attila a Facebook-oldalán.

Az RMDSZ tartózkodása közepette csaknem egyhangúlag elfogadott dokumentum szerint Románia nyitottan fogad minden olyan, az újraegyesülést célzó óhajt, amelyet a - Besszarábiával nagyjából megegyező területű, 1991 óta független volt szovjet tagköztársaság - Moldovai Köztársaság állampolgárai szuverén akaratként kinyilvánítanak.

Korodi Attila képviselő Facebook-oldalán számolt be arról, hogy az RMDSZ politikusait lehurrogták kedden a plénumban azért, mert „fenntartásaik miatt tartózkodtak” az ünnepélyes nyilatkozat tekintetében.

Dragnea: „Én azt akarom, hogy egyesüljünk Moldovával“

Az ünnepi ülésen a tisztségviselők közül Liviu Dragnea, a képviselőház és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke fogalmazott a legélesebben. „Én azt akarom, hogy egyesüljünk Moldovával, egyetlen nemzetként legyünk Európa része” – hangoztatta a házelnök.

Dragnea az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ben Helsinkiben elfogadott záróokmánya nyolcadik, a népek egyenjogúságáról és önrendelkezéséről szóló fejezetére hivatkozott, rámutatva, hogy Németország újraegyesítése is ennek alapján valósult meg. Megjegyezte: ezt a hivatkozást végül is „nem foglalták bele” a kedden elfogadott nyilatkozat tervezetébe. Hozzátette, javasolni fogja, hogy a képviselőház üléstermét nevezzék el Vasile Stroescuról, aki az 1918-as egyesülés utáni Nagy-Románia parlamentjének első elnöke volt.

Klaus Johannis államfő az évfordulót levélben üdvözölte, amelyben rámutatott: száz éve a besszarábiaiak az ország demokratizálásának lehetőségét látták a Romániával való egyesülésben a bolsevizálás sötét alternatívájával szemben. Úgy vélekedett: az évforduló nemcsak az elődök előtti tisztelgésre ad alkalmat, hanem ihletforrás a Románia és Moldova közti stratégiai partnerség elmélyítésére is, Moldova európai integrációja támogatásának pedig Románia konvergenciaprogramjává kell válnia.

A két parlament akaratán múlik az egyesülés

Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök ünnepi felszólalásában rámutatott: csak a román és a moldovai parlament akaratán múlik a két ország egyesülése. „Bízom benne, hogy lesz bátorságunk Bukarestben és Chişinăuban is meghozni a döntést. Csak az akadályozhat meg bennünket egy, az egyesülést megpecsételő dokumentum aláírásában, ha nem hiszünk abban, hogy képesek vagyunk egy demokratikus, szabad és oszthatatlan nemzetet építeni” – tette hozzá.

A felsőházi elnök hangsúlyozta, a száz évvel ezelőtt történtek tanúsága ma is érvényes és megfontolandó. „A demokratikus forradalom egyesítette és tette naggyá Romániát, a totalitarizmus pedig ismét feldarabolta az országot. Amikor eltérünk a demokrácia alapelveitől vagy visszaélünk vele, a nemzet megoszthatóvá és törékennyé válik. Ez a lecke ma is érvényes” – mondta Tăriceanu.

Viorica Dăncilă kormányfő felszólalásában arról beszélt: Besszarábia és Románia egyesülése tekintetében jelképértékű, hogy Besszarábia lakossága demokratikus módon döntött az egyesülés mellett.

„Ma, 100 évvel később, minden okunk megvan rá, hogy hozzájuk hasonlóan reménykedők legyünk, bízzunk benne, hogy fényes jövő vár ránk, feltéve, hogy a demokrácia értékeire épül ez a jövő, amelyek megteremtik egy egészséges társadalom fejlődésének feltételeit” – jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva meggyőződését, hogy rövidesen ismét megtörténik az egyesülés, az európai népek családján belül. „A Moldovai Köztársaság a román kormány számára prioritás, és az lesz a jövőben is” – szögezte le Viorica Dăncilă.

Novák: Románia kettős mércét alkalmaz

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről felszólaló Novák Csaba Zoltán szenátor arra a kettős mércére hívta fel a figyelmet, amely szerint Romániában természetesnek és legitimnek tartják a besszarábiai románság önrendelkezési jogát, miközben a magyarság - helyi, kulturális vagy területi - autonómiára vonatkozó igényét következetesen elutasítják. A szenátor szerint a besszarábiai példa arra a reményre jogosítja fel a romániai magyarokat, hogy óhajaik meghallgatásra találnak majd, a centenáriumi év pedig alkalmat teremt arra, hogy a románok és magyarok között nyílt párbeszéd kezdődjék ezekről.

A román nép és nyelv egységét hangoztató díszülésen a chisinaui parlament és kormány képviselői is részt vettek. Adrian Candu, a chisinaui parlament elnöke arról beszélt: Moldovának szüksége van Románia támogatására az európai uniós integrációban, a két ország közösen építhet utakat, hidakat és vállalkozásokat, a közös nyelvvel pedig lerombolhatja a „szellemi határokat”.