Romániát nem érdekli többé a schengeni csatlakozás, ha az uniós belügyminiszterek jövő heti tanácskozásán ismét elhalasztják az ország felvételét a határellenőrzés nélküli övezetbe - jelentette ki a külügyminiszter egy tévéinterjúban, amelyről szombaton számolt be a Mediafax hírügynökség.

Titus Corlătean szerint egy ilyen döntés megkérdőjelezné a folyamat hitelességét, és Románia nem érdekelt abban, hogy egy ilyen folyamat része legyen. "Ahogy eddig is megvoltunk Schengen nélkül, ezután is megleszünk. Elővesszük az útleveleket, a cégek pedig, a nyugatiakat is beleértve, pénzt veszítenek. Ha az unió, vagy azok, akik ellenzik felvételünket, egy adott pillanatban majd szeretnék, hogy belépjünk, akkor hívják meg Romániát" - mondta a miniszter a Realitatea hírtelevíziónak adott interjúban.

Kifejtette: Románia már rég teljesítette a csatlakozási feltételeket és meggyőződése, hogy felvételét egyes tagállamok belpolitikai megfontolásból hátráltatják. Példaként az idei német választásokra és a jövő évi francia helyhatósági voksolásra utalt.

Ponta is így gondolja

Victor Ponta miniszterelnök szombaton azt mondta, Corlătean nem magánvéleményét mondta el, hanem a kormány nevében beszélt. "Mi teljesítettük a feltételeket. Ha újabb halasztás lesz, akkor annak az országnak kell politikai megoldást találnia, amely meggátolja a belépésünket. Mi tehát várni fogunk, de a schengeni csatlakozás lekerül a kormány prioritási listájáról" - mondta Victor Ponta.   

Băsescu: hátrább az agarakkal 

Traian Băsescu államfő szombaton közleményben határolódott el a külügyminiszter kijelentéseitől, amelyek szerinte a tárcavezető magánvéleményét tükrözik, és legfeljebb "viszonyulási javaslatként" értelmezhetők. "Románia továbbra is teljes mértékben érdekelt a schengeni övezethez való mielőbbi csatlakozásban" - szögezte le az elnöki hivatal közleménye.

Az államfő felszólította a külügyminisztert, hagyjon fel az ilyen kijelentésekkel, ehelyett hasson oda, hogy teljesülnek Románia schengeni csatlakozásának közvetlen és közvetett feltételei. Szerinte Corlătean nyilatkozatai azt a hamis képzetet keltik az EU tagállamaiban, hogy megváltoztak Románia európai prioritásai.

Băsescu néhány nappal ezelőtt kettős beszéddel vádolta meg a Szociál-Liberális Szövetség (USL) vezetőit, Crin Antonescut és Victor Pontát Románia schengeni csatlakozásának ügyében. Szerinte a szenátusi házelnök és a kormányfő is elismeri, hogy a csatlakozást a romániai igazságszolgáltatás hiányosságai hátráltatják, mégis félretájékoztatják a lakosságot arról a levélről, amelyben múlt szombaton az államfő éppen e hiányosságok mielőbbi kiküszöbölését kérte a kormánypártok vezetőitől.

Az elnök két fontos kéréssel fordult levelében Pontáékhoz: gyorsítsák fel a főügyészek kinevezését és távolítsák el a kormányból a bíróság elé állított szállításügyi minisztert, Relu Fenechiut. „Az EU döntéshozói joggal teszik fel a kérdést: vajon milyen hátsó érdekek vezérlik a bukaresti hatalmat, amikor képtelen egy-egy tisztességes szakembert találni a főügyészi posztokra?; vajon mit tudhat ez a Fenechiu, hogy a hatalom képes feláldozni érte az országa érdekeit?" – fogalmazott Băsescu.

Döntés egy hét múlva

Az unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa március 7-8-i ülésén tűzi ismét napirendre Románia és Bulgária belépését a határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelyet eredetileg 2011 tavaszára ütemeztek be. Az Európai Bizottság több ízben leszögezte, hogy Románia és Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit, felvételükről azonban egyhangú döntést kell hoznia a belügyminiszterek értekezletének.

Az EU több tagállama – elsősorban Németország és Hollandia – azonban úgy értékeli, hogy bár Bukarest a csatlakozás technikai feltételeit valóban teljesítette, Romániában megrekedt az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem, és ez közvetve a schengeni tagállamok érdekeit is sértheti. Ezek a tagállamok a romániai igazságügy helyzetéről szóló brüsszeli jelentéstől teszik függővé az ország csatlakozását. Az USL hatalomra kerülése óta készült legutóbbi két jelentés szerint Romániának még sok tennivalója van az igazságügyi reformok és a korrupció visszaszorítása terén.

Corlătean televíziós szereplését megelőzően a miniszterelnök a B1 hírtelevíziónak adott interjújában is jelezte: olyan jelzéseket kapott, hogy egy-két tagország a román és bolgár schengeni csatlakozás októberre való elhalasztását fogja javasolni a migrációs hullám esetleges növekedésével kapcsolatos aggályokra hivatkozva.