Áder János köztársasági elnök jelenlétében nyitották meg az Arany János Emlékmúzeumot a poéta szülővárosában, Nagyszalontán. A múzeum Arany születésének bicentenáriuma alkalmából meghirdetett emlékévben újult meg a kiállításnak helyet adó Csonkatoronnyal egyetemben.

A Nagyszalonta jelképének számító Csonkatorony udvarán csak a meghívottak gyűlhettek össze alapos biztonsági átvizsgálás után, az érdeklődők az épülettel szemközti parkban felállított óriáskivetítőről követhették az Arany János Emlékmúzeum újraavatásának ünnepét.

A megjelentekhez először Török László szalontai polgármester szólalt fel. Szerinte Arany János munkássága „irányt és jövőt” adhat az egész nemzetnek. Az avatóünnepséget eredetileg március 2-ára, a költő születésnapjára tervezték, de a vendégekhez, főleg Áder János köztársasági elnökhöz igazodva halasztották 14-ére. Török László kiemelte, hogy március 14-e szintén kiemelt nap Nagyszalonta történelmében, Bocskai István erdélyi fejedelem ugyanis 412 esztendeje, 1606-ban ezen a napon írta alá azt az adománylevelet, amellyel 300 hajdút telepített Szalontára.

Arany János a közép-európai kultúrkincs része

Prőhle Gergely, a felújítást irányító budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója elmondta, hogy az immár kétszázegy éve született Arany János a közép-európai kultúrkincs része, nemcsak a magyaroké, hanem a románoké és a szlovákoké is. A közgyűjtemény megújításában is közösen vettek részt a magyar és a román szakemberek - mondta.

Bár a torony felújításának gondolata négy éve merült fel először, azt az emlékév kezdetekor, az Arany János Emlékbizottság megalakulása után, tavaly tavasszal határozták el. Szavai szerint az emlékév a tudományos, művészeti, irodalmi élet, közgyűjtemények és a közoktatás összefogásával „az egész nemzeti közösséget megszólító évvé vált”.  Kifejtette, a kiállítás újragondolásakor a hagyományok tisztelete mellett arra is figyeltek, hogy az innovatív eszközökkel a legifjabb nemzedéket is meg tudják szólítani.

Prőhle Gergely ugyanakkor megköszönte az együttműködő intézmények vezetőinek munkáját, név szerint is említve azokat, akiknek áldozatos munkája nélkül nem tarthatták volna meg az ünnepséget a kívül-belül megújult épület előtt. Mint ahogy a Honnan és hová című, Arany János örökségét bemutató új állandó tárlat sem nyithatta volna ki kapuit.

S. Varga Pál irodalomtörténész, akadémikus – aki Arany János életét és költészetét elevenítette fel az ünnepségen –, elmondta, hogy a munka még nem ért véget: a Nagyszalontán őrzött könyvek és kéziratok restaurálása is megkezdődött az Országos Széchényi Könyvtárban, „a költő hányatott kéziratörökségének sorsa így remélhetőleg hamarosan ugyancsak nyugvópontra jut”.

Áder János átadta az elsőbbséget

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is jelen volt az ünnepégen, de beszédet nem mondott. Neki jutott viszont az a feladat, hogy megújult torony és benne az újrarendezett kiállítás kapuját elsőkként kinyissa. A kulcsot az Arany János Elméleti Líceum egyik kisdiákjától kapta meg, az államfő pedig, miután kinyitotta a hatalmas vaskaput, a diákot maga elé engedve az első látogatóvá tette.

A sajtó nem léphetett be az épületbe az államelnökkel, csupán a magyar állami média képviselőit engedték be. Az újságírók a Csonkatorony előtt, az érdeklődő szalontaiak pedig a rácsos vaskapun kívül, az utcán vártak Áder Jánosra. A köztársasági elnöknek, miután megtekintette az új múzeumot, egy hajdúvárosi kislány, Nagy Dóra ajándékozott nemzetiszínű kokárdát, amelyet Áder meglepetten, de mosolyogva vett át, majd vendéglátóival egy zártkörű megbeszélésre távozott.

Félszáz restaurátor dolgozott

Az Arany János relikviáit őrző múzeumnak helyt adó Csonkatornyot és az emléktárgyak egy részét csaknem egy évig tartó munka során újították fel, mintegy félszáz restaurátor vett részt benne. A torony felújítását, a műtárgyak restaurálását és az új kiállítást az Arany János-emlékbizottság finanszírozta mintegy 160 millió forintból – emlékeztetett beszámolójában az MTI.

A Csonkatorony felújításának első szakaszában új, tűzbiztos fémszekrényekkel is felszerelt raktárhelyiséget alakítottak ki az emlékmúzeum kiállítási tárgyai számára az épület mellett álló Arany Palotában, amelyet az 1920-as években bérházként építettek, és ma a nagyszalontai városi könyvtárnak ad helyet. A festés mellett korszerűsítették a Csonkatorony elektromos rendszerét, és fűtést telepítettek, hogy a korábban fűtetlen épület télen is látogatható legyen. Korszerűsítették az emlékmúzeum infrastruktúráját, továbbá megszépült az épületegyüttes udvara is.

 A torony renoválásával egyidőben megújult az Arany János Emlékmúzeum állandó kiállítása, az előző tárlat ugyanis több mint 40 éve, 1975-ben nyílt meg. Az új, interaktivitásra is törekvő, Honnan és hová elnevezésű kiállítás alapvető feladata az Arany Jánossal kapcsolatos legújabb irodalomtörténeti kutatások eredményeinek és azoknak a relikviáknak a bemutatása, amelyeket a 200 éve született költő még személyesen adományozott szülővárosának a múzeum létrehozásakor.

Ritkaságokat restauráltak

Budapesten a Petőri Irodalmi Múzeum szakemberei restauráltak 25 tárgyat, így például Arany Jánosnak a Nők Országos Szövetségétől kapott, haláláig használt íróasztalát; két barna mintás, ripszbevonatú foteljét, amelyek közül az egyikben ülve elhunyt; Zircen Jánostól kapott virágmintás lantlábú asztalát; Kányádi Sándor által is megénekelt kalapját, valamint a Petőfi Sándortól kapott kávéfőzőjét.

Emellett Barabás Miklós 1856-ban a költőről festett portréja is megújult, amelyről sokáig azt gondolták, hogy szovjet katonák rongálták meg, valójában - még a költő életében - egy férfi okozott nagyméretű hasadást a vásznon, aki karddal támadt a városházán a portréra.  A sérülést most először sikerült úgy javítani, hogy az alig észrevehető az életnagyságú festményen. A múzeum kiállítási tárgyainak egy részét, a hálószoba-berendezést, Arany János ágyát, könyves- és ruhásszekrényét Nagyváradon helyi szakemberek restaurálták.

Az új tárlat ezen a héten 10 és 18 óra között, jövő héttől pedig hétfő kivételével mindennap 10 és 16 óra között látogatható. A működtetők kérik, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel az érdeklődők jelezzék előre látogatási szándékaikat, egyszerre ugyanis csak ötven személyt engedhetnek be a toronyba.