Az igazságügyi törvény kapcsán kapott pofonok miatt nem egyszer tettem fel a kérdést a kollégáknak, a vezetőségnek is, hogy ez így megéri vagy sem” – mondta el a Maszolnak Ambrus Izabella Brassó megyei képviselő az igazságügyi törvényeket módosító bizottságban szerzett tapasztalatairól. Interjúsorozatunkban a parlamenti „gólyákat”, azaz azokat a magyar politikusokat kérdezzük az elmúlt egy év tapasztalatairól, akik első képviselői vagy szenátori mandátumukat töltik a törvényhozói testületben.

Milyennek tűnt parlamenti újoncként az első év? Milyen sikerekről és sikertelenségekről számolhat be?

Nem sokkal a választások után az RMDSZ-frakció képviseletében a jogi bizottságban foglaltam el a helyem. Szerencsés vagyok, mert testhezálló feladatot vállalhattam, mivel ügyvédi szakmai tapasztalatom ehhez jó alapként szolgált. Elmondhatom, hogy az RMDSZ frakció teljes erővel dolgozott az elmúlt évben, rengeteg munkánk volt. Sok esetben nem várt visszajelzések érkeztek, viszont én úgy érzem, hogy sok mindent meg tudtunk oldani.

Sok nehézséggel kellett megküzdenem az elmúlt évben, első nekiugrásra ez a mandátum nagy próbálkozás volt. Tavaly kezdtük az anyanyelv-használati törvénymódosítás előkészületeit, ezeket többször bemutattuk, tárgyalásokon hosszan érveltünk a javaslatok mellett, ennek ellenére leszavazták. 2018-ra készülve mi párbeszédet javasoltunk, azonban helyette elutasítást kaptunk. Az anyanyelvhasználati küszöböt 20-ról 10 százalékra akartuk csökkenteni, melynek köszönhetően a magyarok több településen használhatták volna anyanyelvüket is a közigazgatásban. Ezt sajnos nem szavazták meg, de erről továbbra sem mondunk le.

Emellett azt szeretnénk, ha március 15-e hivatalos ünnep lenne. Többször hangsúlyoztuk, hogy a kezdeményezésünk nem sérti a többség érdekeit, és semmi olyant nem tartalmaz, amit már nem biztosítottak volna más nemzeti kisebbségeknek.

2017 szeptemberétől az igazságügyi tövényekkel dolgoztam. Augusztusban értesítettek, hogy három tövényt módosítanának, és a tervezett változtatásokat be is mutatta az igazságügyi miniszter. Szeptembertől decemberig nehéz munka folyt, számos kihívással álltam szemben a szakbizottság tagjaként. A törvénymódosító javaslatok körül nagy vita volt, az RMDSZ-t is sok bírálat érte. Sokan elítéltek egyes intézkedések miatt, de nekünk, mint politikai pártnak, parlamenti frakciónak a lelkiismeretünk tiszta. Azért támogattuk  a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását, mert az ügyészállam felszámolását célozza. Ugyancsak támogattuk az igazságügy működéséről szóló törvényt és a Legfelsőbb Bírói Tanács működését szabályozó törvény módosítását, mert ezek a szakmaiságot és az átláthatóságot erősítik az igazságügyben.

Emellett sok más feladatunk is volt, összesen eddig 29 törvényjavaslaton dolgoztunk.

Melyek azok a tervezetek, amelyeket kiemelne?

Egészségügy terén egy fontos Brassó megyei ügyet emelnék ki, amelyet tavaly év végén sikerült elérjünk együtt, a kilenc Brassó megyei parlamenti képviselő. Kezdeményezésünkre a képviselőház döntőházként fogadta el egy 11,45 hektáros telek állami tulajdonból való átruházását Brassó város tulajdonába azért, hogy egy új sürgősségi kórházat építhessenek.

Az RMDSZ-frakcióval javaslatot tettünk az iskolaigazgatói és aligazgatói versenyvizsgák esetében a vizsgabizottság összetételére, ezt a képviselőház szakbizottsága tárgyalja.  Jelenleg a vizsgabizottságban csak megfigyelői szereppel bír a helyi közigazgatási intézmény, polgármesteri hivatal képviselője, ami azt jelenti, hogy nincs döntő szerepe, miközben beruházásokat eszközöl az illető oktatási intézményben. Mint tudjuk, az iskolák költségvetésének nagy részét a polgármesteri hivatalok biztosítják. A tervezet visszaállítaná azt, hogy a polgármesteri hivatal képviselője a vizsgabizottság tagjaként részt vegyen az iskolák vezetőinek kiválasztásában.

Elégedettséggel tölt el frakciótársam, Csép Andrea képviselő sikeres munkája a nők elleni erőszak elleni mozgalom szervezésében, amely kapcsán törvénymódosító javaslatot fogalmaztunk meg. Ez jelenleg a szenátus asztalán van. Célunk, tudatosítani a nők ellen elkövetett erőszakos tettek mibenlétét és megakadályozni azokat. Itt Brassóban sokan megkerestek, voltak olyan áldozatok, személyek, akiken tudtunk segíteni, és ez elégtétel számomra.

Törvénytervezetet dolgoztunk ki az óvodai oktatás kötelezővé tételéről, amely szerint a kötelező 11 osztályt 15-re bővítenénk. Ez magába foglalja az előkészítő 2 évét is, kötelezővé tenné az óvodai oktatást középcsoporttól. Úgy gondoljuk, a szakszerű pedagógiai nevelés jelentősen befolyásolja a további iskolai éveket, ezért javasoltuk a változtatást.

Fontos eredményünk, hogy javasoltuk az adóügyi eljárásról szóló törvénykönyv módosítását, amelyet elfogadott a szenátus és a klépviselőház is, most az államelnöknél van. A módosítás szerint április 1-től a közepes vállalkozások az adóhivatal regionális központjai helyett ismét a megyei adóügyi hivatalokban intézhetik adóügyeiket.

Az állam és az állampolgárok esetében ugyanolyanok kellene legyenek a lehetőségek, ha a pénzügyi kötelezettségek behajtását nézzük. Jelenleg kedvezőbb helyzetben vannak a közintézmények, akinek az állampolgár tartozik, mint a magán- és jogi személyek, akiknek valamely állami intézmény tartozik. A magán- és jogi személyek számára minden jogi eszköz a rendelkezésére kell álljon, amely garantálja az állam kötelezettségeinek behajtását.

A nagypénteket szabadnappá nyilvánító törvénytervezetünket több parlamenti párt számos képviselője aláírta. A nagypéntek az Európai Unió 28 tagállamából 16-ban munkaszüneti nap, így indokolt, hogy országunkba is az legyen. Mindenesetre sokat segít a munkámban az a tapasztalat, amit az ingyenes heti jogi tanácsadáson szereztem. Tudom, hogy enélkül a háttér nélkül nehéz lett volna teljesíteni. Továbbra is minden pénteken 10 órától fogadom a jelentkezőket, és ahogy tudok, segítek nekik.

Volt olyan pillanat, amikor feltette a kérdést, hogy megéri vagy sem képviselőnek lenni?

Be kell ismernem, hogy az igazságügyi törvény kapcsán kapott pofonok miatt nem egyszer tettem fel a kérdést a kollégáknak, a vezetőségnek is, hogy ez így megéri valójában vagy sem. Ellenszenvesek voltak a visszajelzések, erősek voltak a kritikák, elmérgesedtek a körülmények. Hiába próbáltunk, próbáltam érvelni az embereknek, hogy a  médiában látottak félrevezetnek, itt nincs szó korrupcióellenes harcról, de úgy érzem, az emberek nem értették. Akkor tettem fel  a kérdést, hogy ez így jó nekünk, vállaljuk vagy nem érdemes. Majd rájöttem, hogy a demokrácia erről is szól, hogy ha gond van, ha módosítani kell, akkor igenis azt fel kell vállalni. Valós vita volt, és olyan módosítások, amelyeket már a volt kormányok, a volt parlament fel kellett volna vállaljon, de nem tették meg. Valószínűleg pont azért, mert ezek érzékeny témák.

Többen elmarasztalták az RMDSZ-t a döntései miatt, ahogy mondta, főként az igazságügyi törvényjavaslatok megszavazása kapcsán. Mit gondol erről, hogyan lehetett volna kivédeni?

Amint mondtam, a szeptembertől decemberig tartó időszak alatt sokat dolgoztunk az igazságügyi törvényjavaslatokon. Majdnem minden reggel 9-től este 9-ig ott voltunk, volt amikor este 11-ig, miközben folyamatos vita volt, ahol részt vettek a bírók és ügyészek szakszervezeteinek képviselői is, akik szakmailag véleményezték a javaslatokat. Én úgy látom, hogy a kommunikációval volt gond, ami nem az RMDSZ-en múlott. A kormánypárt nem megfelelően kezdte az évet a sürgősségi kormányrendelettel, ezért nagy bizalmatlansággal fogadják azt, amikor ilyen finomabb törvényeket akarnak módosítani. Nem a mi kezdeményezésünk volt, hanem a kormánypárté, az ő feladatuk lett volna az időbeni kommunikáció, amivel véleményem szerint megelőzhették volna  a kialakult helyzetet.

Tudni kell, hogy a változások közel háromnegyedét a szakmai szervezetek javasolták vagy tartották fenn, az igazságügyi reform törvénytervezetei közül ebben a jogszabályban szerepel arányaiban a legtöbb olyan javaslat, amelyet a szakma kezdeményezett. Ez a magas arány is azt bizonyítja, hogy fontos és szükséges módosításokat tartalmaz a tervezet, ezért támogattuk a parlamentben. Ezeknek nincs közük a korrupcióellenes harchoz. Úgy gondolom, emiatt jogtalanul érték a kritikák az RMDSZ-t.

Milyen konkrét tervei vannak az idei évre?

Mondhatom, hogy most már megedződtem. Valószínűleg februártól jön a munka nehéz része, a büntetőtörvénykönyv és az eljárási törvénykönyv. Meglátjuk, hogy ott hogyan alakul, és hogy milyen mértékben vállaljuk fel.

Annak ellenére, hogy a nyelvhasználati küszöböt leszavazták, a harcot nem adjuk fel, ezt tovább fogjuk vinni. Még akkor is, ha a centenárium évébe léptünk, és sokkal érzékenyebb lesz valószínűleg ez a téma. Meg fogjuk találni azt az utat, hogy meggyőzzük a partnereket arról, hogy ezzel ők nem veszítenek, sőt nemzetközi szinten biztosan jó üzenete lenne.

Az új évben szakmai téren sok mindent kívántam, remélem, hogy legalább egy részét sikerül megvalósítani. Gondolkodok az alapítványokat szabályozó törvény  módosításán. Ügyvédként különböző problémákkal találkoztam, amelyeken javítani szeretnék. Emellett a civilszervezetekkel szeretnék találkozót, felmérni a gondokat, kérdéseket, akadályokat,  hogy ezekből majd egy javaslatcsomagot fogalmazzak meg, hogy törvénymódosító javaslatot nyújthassunk be.