Heti hány órájuk legyen a középiskolásoknak, és ebből hány legyen választható? Szavazzon!
Lezárult múlt héten a közvitája a líceumi osztályok elméleti tagozataira vonatkozó kerettanterv-javaslatoknak. A minisztérium három tervezettel állt elő. Annak jártunk utána Vörös Alpár iskolaigazgatóval és a Makosz elnökével, Bukur Tamással, hogy melyik javaslattal juthat előrébb a romániai magyar közoktatás.
Az óraszámokat és a kötelező, illetve választható tantárgyakat meghatározó három tervezet valamelyike nagy valószínűséggel csak azokra a diákokra vonatkozna elsőként, akik most ötödik osztályosok. A tervezetek annak az évek óta zajló reformnak a részei, amelynek keretében például nem anyanyelvként tanulhatják a kisebbségi diákok a román nyelvet, és amelynek keretében majd differenciáltan kisérettségizhetnek és érettségizhetnek ebből a tárgyból.
Mielőtt rátérnénk a javaslatok kiértékelésére, meg kell említenünk, hogy a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének elnöke, Bukur Tamás szerint a három kerettanterv-javaslat mindaddig fölösleges, amíg alapproblémák nem oldódnak meg. Az egyik az opcionális tantárgyakra vonatkozik, a másik pedig a tanárképzésre. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója, Vörös Alpár ezt azzal egészítette ki, hogy mindaddig, amíg marad a normatív támogatási rendszer a tanügyben, addig valós reformokról nem beszélhetünk. Az igazgató tagja volt annak a kolozsvári csapatnak, amely véleményezte a tervezeteket. Az 1-es számú javaslatot itt és itt, a 2-es számút itt és itt, a 3-as számút pedig itt és itt olvashatja.
Makosz: nincs valós opció
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének elnöke szerint a javaslatok nem hozzák meg a várva várt reformokat, nem innovatívak, a régi utat, sémákat követik. Sőt van olyan javaslat, amely a jelenlegi maximális óraszámnál többet ír elő. Ezek a javaslatok nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a diákok a középiskola befejeztével elsajátítsák az olyan alapkompetenciákat, mint az állampolgári és társadalmi kompetenciák, kezdeményező és vállalkozó szellem, a szociális érzékenység - mondta Bukur Tamás.
A harmadik javaslattal - amely 19 kötelező és 12 opcionális órát szab meg, tehát nagyobb szabadságot ad az iskoláknak - Bukur szerint lehetne kezdeni valamit, ha a választható tantárgyak rendszerén végre változtatnának. Jelenleg ugyanis nem a diák dönt arról, hogy milyen opcionális tantárgyat szeretne tanulni, hanem az osztály szavaz erről. „Szerintünk ezzel éppen a választhatóságnak tesznek keresztbe” - mondta Bukur Tamás. Az ideális szerinte az lenne, ha a diákok rendelkezésére állna az opcionális tantárgyakat felsorakoztató széles paletta, és ebből minden diák egyénileg választaná ki, mit szeretne tanulni a kötelező tárgyak mellett.
Bukur szerint nagy gond az is, hogy az iskolák többségében kevés az opció, és ezek közül is kevés az olyan választható tantárgy, amely a jelenlegi társadalmi változásokra ad választ. „Tapasztalatból mondom, hogy az iskolákban az opcionális tantárgyak valójában az érettségi tantárgyak elmélyítésére szolgálnak. Ilyen például az orvosi biológia, amely valójában az orvosi egyetemre történő felkészítő. Hol maradnak az olyan választható tárgyak, amelyek például a civil kurázsit, a kritikai gondolkodást fejlesztik, vagy más kultúrákba nyújtanak betekintést? Az infósokat például nagyon érdekelné a grafikai programozás is, de nagyon kevés az olyan pedagógus, aki ezt tanítani tudná” - magyarázta. Szerinte a fő tantárgyakon kívül, amelyek továbbra is kötelezőek kellene hogy maradjanak, minden egyebet választhatóvá kellene tenni, hogy a diák legalább 11-12. osztályban azt tanulhassa, ami igazán érdekli őt.
Ugyanannyi magyar óra lenne, mint román
Vörös Alpár, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatójához szintén a harmadik javaslat áll legközelebb. „Mindenik javaslatban van pozitívum és hátrány is, nagyon nehéz rámutatni bármelyikre is, hogy ez a legjobb. Hogy melyik követhető, arról már lehet nyilatkozni” - mondta az igazgató, aki múlt héten részt vett azon az egyeztetésen, amelyen a minisztérium nyolc képviselője és az iskolaigazgatók képviseltették magukat, és amely a kerettanterv-javaslatokra is kitért.
Ami a kisebbségek anyanyelvóráit illeti, egyelőre csak egy kis megjegyzés áll mindhárom javaslat végén. A megjegyzés szerint a magyar ugyanolyan óraszámban jelenik meg, mint a román nyelv.
Vörös Alpár elmondta, a javaslatok idegen nyelvre vonatkozó részével gondok vannak. A probléma ott kezdődik, hogy a jelenlegi 5-8-as kerettanterv a második idegen nyelvet az opcionális tárgyak közé szorítja, miközben a tanügyi törvény jelenleg azt írja elő, hogy az érettségi vizsga szóbeli vizsgáján a gyermekeknek két idegen nyelvből kell vizsgázniuk. Ráadásul a javaslatok kevesebb órát szánnak a második idegen nyelvre, márpedig heti egy órában nem lehet idegen nyelvet tanulni - mutatott rá az igazgató.
Elmondta, az első tervezet van legközelebb a mostani kerettanterv-struktúrához, így ettől nagy változásokat nem lehet remélni. A legnagyobb vesztes talán a testnevelés, heti egy órában líceumi szinten távolról sem elégíthető ki a gyermekek mozgásigénye - magyarázta. Vörös Alpár szerint a második tervezet köztes megoldást kínál, és ez lenne a legrosszabb variáns, a harmadik javaslat adná a legnagyobb mozgásteret az iskoláknak. „A harmadik változat az iskola sajátos tanterve számára elég nagy óraszámot biztosít, így elég jól elkülönülhetnének az iskolákon belül indított hasonló profilú osztályok. Egy-egy tantárgy esetében minimális óraszámot adnak meg, és az iskola dönti el, ezt heti hány órával egészíti ki” - magyarázta Vörös Alpár. Figyelmeztetett, hogy ám hiába kapnának nagyobb teret az iskolák, amíg marad a jelenlegi finanszírozási rendszer, a reform és a minőségi oktatás nem fog megvalósulni.
Ismét a kisebbségek szívnak
Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója elmondta, ennek ellenére nem szabad lemondani arról, hogy az iskolák nagyobb teret kapjanak, remélni kell, hogy valamikor lesz egy olyan kormányzati akarat, amely feladja ezt a normatív finanszírozást. „Más országokban ezt megtették. Románia nem az első ország, ahol kísérleteznek ezzel, de van, ahol rájöttek, hogy ez nem működőképes és nem képes biztosítani az oktatás minőségét. A normatív támogatással nem biztosítani az opcionális órák elfogadható számát, hogy kisebb csoportokban is oktassuk a választható tantárgyakat. A normatív támogatással a jelenlegi igényeket sem lehet fedezni, hogy egyáltalán a megtartott óraszámhoz meglegyen a kellő finanszírozás. Hiába mondja azt a tanügyi törvény, hogy a minimális gyermeklétszám egy osztályban 12 fő, hogy lehet angol órákat intenzív oktatásnál csoportbontásban tanítni, hogyha utána jönnek az egyéb korlátozásokkal és azt mondják, nem lehet, mert a normatív finanszírozás ezt kizárja” - magyarázta az igazgató.
Rámutatott, a jelenlegi finanszírozási rendszer miatt nem kapnak lehetőséget a diákok arra, hogy a diákok egyénileg válogassanak az opcionális tantárgyak közül. „A kérdés az, hogy hányan választják azt az adott opcionális tantárgyat. És ezzel el is jutottunk oda, hogy felismerjük: ez inkább kisebbségi probléma. Mert egy olyan tanintézményben, ahol van 7-8 párhuzamos osztály, ott az iskola nagyobb eséllyel hoz létre a több osztályból akkora csoportot (20 diákkal), amely gazdaságosan működtethető” - magyarázta Vörös Alpár.
Ami a tanárképzést illeti, emlékeztetett, hogy Romániában sajnos nincs a tanárképzésnek rendes hagyománya. Ugyanakkor a bolognai rendszerrel sem tudunk mit kezdeni. „Van egy tanerőnk, aki Franciaországban végzett franciatanári mesteri szakot, és amikor hazajött, a román állam nem ismerte el, hogy neki van pedagógiai modulja. Ha valaki Romániában mesterit végez, nem feltétlenül tanárnak készítik fel, így fel kell vennie egy 30 kredites pedamodult. Ismétlem: a pedagógusunk Párizsban elvégzett egy 120 kredites franciatanári mesterit, hogy aztán itthon beiratkozzon a pedagógiai modulra, amely tizedannyit sem ér. És ennek ellenére vannak olyan lelkes pedagógusok, akik ezt vállalják és szeretnének tanítani” – példálózott a szakember.