Az új polgári perrendtartási törvénykönyvről és az ezt hatályba léptető 2012. évi 76. törvényről megjelentetett törvényismertetőimben már említettem a címben szereplő, a február 12.-i keltezésű 89. Hivatalos Közlönyben megjelent új jogszabályt, amely – akárcsak a törvénykönyv és számos egyéb különtörvényt érintő változás - február 15-től hatályos.

Az előzmények ismertek: ezt a törvényt az elnök még a múlt év végén visszaküldte a parlamentnek, mert elfogadását alkotmányjogilag aggályosnak találta. A parlament mindkét háza ezt újratárgyalta, végül alig pár nappal a polgári eljárási törvénykönyv hatályba lépése előtt el is fogadta, az elnök kihírdette, majd éppen időben megjelentették a közlönyben.

Maga a törvény, az I. fejezet 1. alfejezetében, a régi, de jelenleg is hatályos, az 1997. április 30-án a 78. Hivatalos Közlönyben újra megjelentetett büntető perrendtartási törvénykönyvet módosítja, mely változtatásokra ebben az ismertetőben nem térek ki. A 2. alfejezet szinte egészében a közigazgatási bíráskodási törvényhez kötődik oly módon, hogy egyes különtörvényekben a jogorvoslatokra vonatkozó eddigi előírásokat összhangba hozta az új polgári perrendtartási törvénykönyvnek és a 2004. 554. törvénynek a megváltoztatott rendelkezéseivel. A következőkben ezeket ismertetem.

Az említett alfejezet IV. szakasza az 1999. évi, a köztisztviselők jogállásáról alkotott 188. törvény (a 2007. május 29.-i 365. Hivatalos Közlönyben) 109. szakaszát módosítja. A köztisztviselők szolgálati jogviszonyával kapcsolatos jogviták elbírálását a törvényszék közigazgatási és adóügyi szekciójának hatáskörébe utalta, kivéve azokat az eseteket, helyzeteket, amikor egy-egy különtörvény kifejezetten más bíróságot jelöl ki e jogviták megoldására.

Bár volt szó róla, de itt megismétlem: az 1989-es forradalom mártirjai és részvevői emlékének megőrzésével kapcsolatos 2004. évi 341. törvény (megjelent ugyanazon év július 20.-án a 654. Hivatalos Közlönyben) 25. szakasza után beiktattak egy új, a 26. szakaszt. Két központi hatóság: az 1989-es decemberi forradalmárok ügyeivel foglalkozó államtitkárság és a parlament erre létrehozott szakbizottsága döntései ellen megfogalmazható keresetek megoldását a törvényszék közigazgatási és adóügyi szekciójának hatáskörébe utalta, majd ennek határozata ellen benyújtható felfolyamodást (recurs) a táblabíróság hatáskörébe.

A 2. törvény VI. szakasza a 2006. évi, a hátrányos helyzetű személyek jogairól szóló 448. törvény (a 2008. évi 1. számú Hivatalos Közlönyben) 90/2. szakasza 4. bekezdését módosította, kimondva azt, hogy az illetékes központi hatóság (comisia superioară) végzései ellen a törvényszék közigazgatási és adóügyi szekciójához lehet panasszal fordulni.

Az 1991. évi 21. állampolgársági törvény (újraközölték a 2010. évi 576. Hivatalos Közlönyben) négy helyen is módosult. Az első a 19. szakasz 4. bekezdését érinti, mely szerint az állampolgárság megadásával vagy visszaszerzésével kapcsolatos rendeletet a Bukaresti Törvényszék közigazgatási és adóügyi szekcióján lehet megtámadni, a felfolyamodást pedig a Bukaresti Táblabíróság tárgyalja. A 31. szakasz 6. bekezdése azok ellen a rendeletek ellen engedélyezi a jogorvoslatot, ennek megoldására a Bukaresti Törvényszék említett közigazgatási szekcióját jelölve ki, amellyel valakinek a román állampolgárságáról történő lemondását elutasították. A törvényszék határozata ellen megfogalmazott felfolyamodást a Bukaresti Táblabíróság illetékes eldönteni. A törvény 32. szakasza az állampolgárság megadása, illetve ennek visszavonása kapcsán benyújtott állampolgári megkeresések (sesizare, sesizari) megoldását szabályozza. Erre létrehoztak egy hosszú nevű külön szervet (Autoritatea Naţională pentru cetăţenie de admitere sau de respingere a sesizării). A 32. szakasz most módosított 7. bekezdése szerint e szerv rendelete ellen a megkereső személy lakó- vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék közigazgatási szekciójához lehet fordulni, minden esetben a közléstől számított 15 napon belül. Ha a megkeresőnek Romániában nincs lakó vagy tartózkodási helye, a hatáskör a Bukaresti Törvényszék említett szekciójáé. A törvényszék határozata mindkét esetben jogerős és visszavonhatatlan (hotărârea este definitivă şi irevocabilă).

Végül a 21. törvénybe, a 37. szakasz után beiktatták a 37/1. szakaszt, amely szerint - a fenti három eset kivételével, amelyekre, mint láttuk, részben más szabályok vonatkoznak -, minden más, az állampolgársági törvény kapcsán keletkezett jogvitát, azokat is, amelyek valamilyen irat, okmány kibocsátásának jogtalan megtagadásához köthetők, a törvényszék közigazgatási és adóügyi szekciója tárgyalja, ehhez lehet tehát panasszal fordulni, és a hozott törvényszéki határozat ellen a táblabíróság közigazgatási és adóügyi szekciójához lehet felfolymodást benyújtani.

(Folytatjuk)