Különbséget kell tenni a kormánypárti politikusok által emlegetett párhuzamos és a mély állam között – véli Kelemen Hunor. Az utóbbi létezését az RMDSZ elnöke egyértelműnek tartja, ám szerinte a párhuzamos államot emlegetők érvei nem racionálisak.  

A politikus csütörtökön, egy csíkszeredai sajtóbeszélgetésen értekezett erről. Arra reagált, hogy a PSD-ALDE koalíció vezetői ez elmúlt hónapokban több ízben is hangoztatták, hogy az úgynevezett párhuzamos állam irányítói az erőszakszervezetek révén tiporják az állampolgári jogokat, a szálak pedig Klaus Johannis államfő kezében futnak össze.

 „A PSD és az ALDE azt állítja, hogy az államelnök a párhuzamos állam képviselője, ez érvekkel nem fenntartható. Johannist megválasztották, ő képviseli Romániát az alkotmány szerint, ő a végrehajtó hatalmi struktúra része: irányítja a külpolitikát, a nemzetbiztonságot, a honvédelmet” – mutatott rá a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor szerint ebben a formában tehát nem létezik párhuzamos állam, mély állam viszont van, és ez nemcsak Romániára, hanem minden államra jellemző. „A mély állami struktúrák az Egyesült Államoktól kezdve a Dél-Amerikai katonai diktatúrákig mindenhol léteztek, léteznek. Ezek egyrészt az erőszakszervekből állnak, amelyeket a választók demokratikus módszerekkel nem ellenőriznek, nem válthatnak le, nem változtathatják meg. A parlament dolga lenne, hogy ezt egyensúlyban tartsa, másrészt a bürokráciának az a konzervatív része, amely a politikai hatalomtól próbál függetlenedni, és azt „irányítgatni”. Romániában a mélyállam mindkét része rendkívül erőssé vált az elmúlt 27 évben” – fejtette ki Kelemen Hunor.

A politikus meglátása szerint a politikai döntések nem mindig a politikai pártok szintjén, a parlamenti frakciókban születnek meg. Példának hozta fel a külügyminisztériumot, ahol sok olyan döntés születik, amely a politikát váratlanul éri és a pártoknak nincs beleszólásuk.

Példák a „mélyállami” döntésekre

„Az, hogy a Minority SafePack kapcsán Románia perbe lép, politikai döntésnek kellene lennie. Nem határozhat erről csupán néhány magas rangú diplomata, nem vonhatják be az államot egy ilyen nemzetközi perbe, Romániában mégis megtették ezt” – emlékeztetett a politikus, aki az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásában tapasztalt stagnálást is a mély állam számlájára írja.  

Rámutatott: Romániában törvény van arra, hogy az elkobzott ingatlanokat vissza kell szolgáltatni, ezt a jogszabályt nem módosították, nem helyezték hatályon kívül, viszont évek óta nem szolgáltatnak vissza ingatlanokat, pedig az illetékes bizottság folyamatosan működik. „Van törvény, és úgy tesznek, mintha alkalmaznák, de közben más intézményeken és eszközökön keresztül akadályozzák a végrehajtását – ez a mély államra jellemző.”

Kelemen Hunor szerint nagy kérdés az, hogy a politika elég erős-e ahhoz, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerét úgy működtesse, hogy a mély állam ne hozzon politikai döntéseket, hanem csupán alternatívát javasoljon a politikusoknak. Az elmúlt egy évben ugyanis nagyon sok esetben kiderült, hogy az ügyészség és a SRI kapcsolatban állnak.

„Ilyen értelemben továbbra is fenntartom, hogy Romániában is van mély állam, ami szerintem sokkal erősebb, mint lennie kellene” – összegzett Kelemen Hunor.