Igazságügyi törvények: Kelemen Hunor szerint az RMDSZ nem érdemel néppárti bírálatot

Az RMDSZ nem érdemelte ki azt a bírálatot, amelyet az Európai Néppárt (EPP) elnökétől, Joseph Daultól kapott csütörtökön az igazságszolgáltatási reformok megszavazásáért - mondta az MTI-nek az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor arra a nyilatkozatra reagált, amelyben az EPP elnöke a jogállamiságot aláásó, az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásként értékelte a törvénycsomagot, és végül sajnálkozását fejezte ki, hogy annak megszavazásában az európai néppárti tagsággal rendelkező RMDSZ is segítette a szociálliberális kormánytöbbséget.

Az RMDSZ elnöke szerint az elfogadott korrekciókra szükség volt, azok nem csorbítják a korrupcióellenes harcot, és a kérdést nem szabad a jobb- és baloldal ideológiai szembenállása alapján kezelni. Úgy értékelte: Daul állásfoglalása az EPP Romániában ellenzékben lévő tagszervezeteit - a Nemzeti Liberális Pártot és a Népi Mozgalom Pártot - hivatott támogatni. Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy Daul belekeverte az RMDSZ-t, annak ellenére, hogy korábban levélben tájékoztatta az EPP elnökét, miért támogatja az RMDSZ a törvénycsomagot.

Sajnálkozott, hogy Daulnak nem volt a kisebbségi jogokról is hasonló állásfoglalása, amikor a magyar közösséget érte támadás, jogait csorbították, vagy éppen az igazságszolgáltatás részéről érte súlyos támadás a tulajdonjogot.

Kelemen Hunor kifejtette: sokan haragszanak az RMDSZ-re amiért támogatta, hogy a korkedvezménnyel nyugállományba vonult, majd visszafoglalkoztatott bírák és ügyészek ne kaphassanak egyszerre fizetést és speciális nyugdíjat is, vagy azért, mert az új jogszabályok lehetővé tennék a bírák és ügyészek felelősségre vonását, ha egy-egy hibás döntésükért az Emberi Jogok Európai Bírsága kártérítésre kötelezi a román államot.

Kelemen Hunor jelezte: az RMDSZ támogatása az igazságszolgáltatás átszervezésének szólt, a büntető törvénykönyv és büntető eljárás módosítását célzó kormánypárti javaslatokkal kapcsolatban azonban „óriási fenntartásaik” vannak.

A szenátus csütörtökön szavazta meg a Legfelsőbb Bírói Tanács működését szabályozó törvény módosítását, és ezzel lezárult az igazságszolgáltatás átszervezését célzó törvénycsomag parlamenti elfogadása. A reform szükségességét a kormánytöbbség az „ügyészállami túlkapások” megfékezésének szükségességével, a korrupcióellenes ügyészek (DNA) állítólagos titkosszolgálati befolyásolásával indokolta.

Kapcsolódók

Kimaradt?