Moldovai Köztársaság és Románia egyesülése: kár a gőzért?

Úgy tűnik, kárba vész a Románia és Moldovai Köztársaság egyesülését szorgalmazók – és a lassan szószólójukká váló volt államfő, Traian Băsescu – minden erőfeszítése: a Pruton túli ország lakóinak nagy része ugyanis hallani sem akar az unióról, de sokan az uniós csatlakozást is elvetik.

Mindez a chișinăui Szociológusok és Demográfusok Egyesületének legutóbbi felméréséből derül ki. A közvélemény-kutatást Moldovai Köztársaság 79 településén végezték november folyamán, de nem terjedt ki transznisztriai helységekre. Utóbbiak még inkább sarkították volna az eredményeket, hiszen a Dnyeszteren túli térség lakossága erősen oroszbarát. A mintacsoport 1181 tagból állt, a hibalehetőség plusz/mínusz 3 százalék.

EU helyett – Eurázsia

Ha most népszavazást tartanának a Pruton túli államban az Európai Unióhoz vagy az eurázsiai közösséghez való csatlakozásról, akkor Brüsszel hívei alulmaradnának. A megkérdezetteknek csak alig valamivel több mint egyharmada szavazna az Európai Unióra, közel felük, 42 százalékuk viszont az eurázsiai közösségre voksolna. A lakosság csaknem egytizede, pontosabban 9 százaléka inkább azon a véleményen van, hogy az országnak egyik tömbhöz sem kellene csatlakoznia, és meg kellene erősítenie semlegességét.

A Moldovai Köztársaság lakosai között a NATO még kevesebb népszerűségnek örvend: a mintacsoport tagjainak 61 százaléka nemmel válaszolt az esetleges csatlakozásra, és mindössze 22 százaléka adott igenlő választ. Érdekes az is, hogy közel hét százalék nem menne el az ebben a kérdésben tartandó népszavazásra.

Az ország lakóinak több mint egy harmada úgy véli, a parlamenti választásokat simán megnyerné az Igor Dodon által vezetett Moldovai Köztársaság Szocialista Párt. Maia Sandu politikai alakulatát, az Akció és Szolidaritás Pártját a megkérdezettek 17 százaléka tartja esélyesnek.

A felmérés szerint mindössze ez a két párt kerülne be a moldovai parlamentbe. A harmadik helyen szereplő Demokrata Párt ugyanis 4,7 százalékával nem érné el a bejutási küszöböt, a Demokráciát Otthon Párt 3,3, a Mi Pártunk 1,4, a Nemzeti Egység Pártja pedig csupán 1 százalékot érne el. Utóbbi párt tiszteletbeli elnöke nem más, mint Traian Băsescu.

Băsescu (sikertelen) próbálkozásai

A romániai politikusok közül a két ország egyesülését egyébként éppen Traian Băsescu szorgalmazza a leginkább. Politikai megfigyelők közül többen is úgy vélik, miután Romániában letöltötte az alkotmány által engedélyezett két államfői mandátumát, a jövőben megpróbálkozna Pruton túli államfőválasztáson is.

Korábban felvette a moldovai állampolgárságot is, amelyet viszont az ország államfője, Igor Dodon kezdeményezésére megvontak tőle. Traian Băsescu azonban pert indított ebben az ügyben, ebben még nem született döntés.

Igor Dodon most azt tervezi, nyilvánítsák nemkívánatos személynek a Moldovai Köztársaság területén a volt román államfőt. A Szocialista Pár egyébként a gondolatot már idén, október folyamán felvetette.

A két ország uniójának ötletéről Traian Băsescu nemrégiben, brüsszeli látogatása alkalmával több hivatalos uniós személyiséggel is tárgyalt, mint például Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke, Antonio López, a párt főtitkára, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.

Traian Băsescu meggyőződése egyébként, hogy a két ország egyesülését az Egyesült Államok nem ellenezné. Kérdés azonban, mit szólnának más nyugati kancelláriák ehhez, illetve az EU és a NATO miként fogadná egy olyan bekerüléséhez a két szervezetbe, amelyben a lakosság zsigerileg ellenségesen viselkedik iránta.

Kapcsolódók

Kimaradt?