Hitbeli végváron kapott emléktáblát Szegedi Kis István

A 16. század nagy magyar reformátorának, Szegedi Kis Istvánnak avattak emléktáblát az Arad megyei Lippán.

A lutheri tanokat a Bánságban, a Körös-közben és a Maros-mentén is hirdető hittudós, népnevelő és lelkészokató a stratégiailag egykor jelentős településen, a Maros-parti Lippa ferences rendházában folytatta egy ideig tanulmányait.

„Arad megyében ez az első emlékjel, amit a tiszteletére állítottak a reformácó 500. évfordulója alkalmából, Lippán pedig az első református magyar emlékjel, amit a maroknyi gyülekezet megvalósított. Reméljük, nem az utolsó” – mondta az ünnepségen Vékony Zsolt lelkipásztor, aki március óta szolgálja a 20-25 fős gyülekezet, valamint a Lippához tartozó gyoroki leányegyházközséget.

A lelkész szerint az utókor adós volt ezzel a szegedi születésű, Európa-hírű hittudósnak, akinek köszönhetően eljutott erre a vidékre is a reformáció. „Nem meleg szobában, a kandalló tüze mellett, könyveit lapozgatva írta meg műveit, hanem a gyülekezeteket járva, sokszor életveszélyes körülmények között, nyakában hol a törökkel, hol a császárhű katolikusokkal, olykor félholtra verve, rongyosan is hirdette az igét” – mondta a tiszteletes, aki szerint ez példa kell legyen hitből és kitartásból a mai ember számára is.

A középkorban stratégiai fontosságú, hol a Porta, hol az erdélyi fejedelemségek, hol a bécsi udvar kezén lévő Lippa mára elveszítette közigazgatási jelentőségét, a magyarság pedig számbelileg megcsappant, a reformtáus pap szerint 300-350 magyar él a a kisvárosban és a hozzá tartozó Máriaradnán.

„A mai ünnep mérföldkő, mert ösztönző erőt jelenthet a lippai gyülekezetnek, és ez az ami lendületet adhat a kiútkereséshez. A végváraknak óriászi szerepük volt a történelem során, a hadászatban, az ország fennmaradásában, és a hitbeli végváraknak is ugyanilyen jelentőségük kell legyen. Ha elveszítjük a végvárainkat, ha nem figyelünk oda a legkisebbekre, ha nem érzik, hogy az anyaegyház testéhez tartoznak, akkor a pusztulás meg a fogyás vár ezekre a kis szórványközösségekre” – fogalmazott Vékony Zsolt.

A vasárnapi ünnepis istentiszteleten Módi József, az Aradi Református Egyházmegye esperese hirdetett  igét, a parányi templomot zsúfolásig megtöltötték a hívek és a meghívott egyházközségek képviselői. A helybéliek szavalatokkal, a kisperegi, aradi és szentleányfalvi diákok énekekkel tették ünnepélyesebbé a hangulatot, végül az esperese és a lippai lelkipásztor leleplezte templom falára szerelt gránit emléktáblát.

Kimaradt?