Elunhatta az ellene folytatott magyarországi hadjáratot Soros György, mert hosszú cáfolatban verte vissza mindazokat az állításokat, amelyeket a magyar kormány fogalmazott meg az állítólagos Soros-terv kapcsán a nyolcmillió magyar választópolgárnak megküldött „nemzeti konzultációs” kérdőívében.

Amint a magyar származású amerikai milliomos leszögezi, a konzultáció alkalmával kiküldött kérdőív állításai csúsztatásokat és nyilvánvaló hazugságokat tartalmaznak, amelyek célja, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat Soros György bevándorlókra és menekültekre vonatkozó álláspontjáról.

Soros szerint a magyar kormány célja mindezzel külső ellenséget kreálni, ezzel pedig elterelni a figyelmet az ország egészségügyi és oktatási rendszerének aggasztó állapotáról. Egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy az ellene irányuló kampányra több tízmillió eurót költenek az adófizető pénzéből. A kormány ugyanakkor szerinte „olyan antiszemita szófordulatokat használ, amelyek az 1930-as éveket idézik”.

Egymillió helyett háromszázezer

Soros György ezt követően pontonkán cáfolja a nemzeti konzultációs kérdőívek állításait. Az első pont kapcsán, miszerint egymillió bevándorló letelepítésére akarja rávenni Brüsszelt, megjegyzi: ez egy korábbi álláspontja volt, 2016-ban viszont, amikor a körülmények megváltoztak, már arról beszélt, hogy az Európai Uniónak évi 300 ezer menekült befogadására kell kötelezettséget vállalnia.

Soros György visszautasítja a második pontban megfogalmazott vádat is, miszerint a brüsszeli vezetőkkel együtt el akarja érni, hogy az EU-tagállamai, így Magyarország is bontsák le a határvédelmi kerítéseket, nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.

A milliárdos szerint mindez hamis állítás, hiszen ő maga is úgy vélekedik, hogy az EU-nak „vissza kell szereznie az ellenőrzést határai felett”, mi több, a tagállamoknak közös mechanizmust kell létrehozniuk annak érdekében, hogy megvédjék határaikat, elbírálják a menedékjogot kérelmezők beadványait és elhelyezzék a menekülteket.

Finanszírozás: uniós pénzből és Soros 430 milliójából

Hasonlóképpen hamis a kérdőív harmadik állítása a menekültek kötelező szétosztásáról, hiszen Soros György elképzelése szerint a menekültek elhelyezésének önkéntes alapokra kell épülnie. „Az EU nem kötelezheti tagállamait, hogy befogadjon olyan menekülteket, akiket nem akar, vagy, hogy a menekültek olyan helyre menjenek, ahol nem szívesen fogadják őket” – állítja válaszában Soros, aki a továbbiakban a kérdőív negyedik pontja kapcsán kifejti: soha nem akarta, hogy Magyarország a menekültek mindegyikének fizessen kilenc millió forintos állami segélyt – azaz 28 ezer eurót. 

Elképzelése kapcsán viszont a menekülteket az első két év során 15 ezer eurós segélyben kell részesíteni lakhatási, egészségügyi és oktatási költségeik fedezésére, ezt az összeget viszont az Európai Unió fizetné – Magyarország esetében is. Emellett tavalyi bejelentése alapján Soros György személyes vagyonából 430 millió euróval járulna hozzá mindehhez.

Hazugságok sorozata

A milliárdos szerint a nemzeti konzultáció ötödik pontja egyszerűen hazugság, hiszen soha nem tett olyan kijelentést, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Hasonlóképpen minősítette a hatodik pontot is, amelynek megfelelően az európai országok nyelvének és kultúrájának háttérbe szorítására törekedne, csak azért, „hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen”.

De ugyanígy vélekedett a hetedik állításról is, amely azt kívánja elhitetni, hogy a „Soros-terv” részét képezi az, hogy „politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket”. „Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság” – zárul a magyarországi nemzeti konzultációs kérdőív állításait cáfoló nyilatkozat.

Soros György egyébként úgy véli, hogy az ellene beindított magyarországi támadás, a nemzeti konzultáció tulajdonképpen részét képezi a 2015 májusában megkezdődött propagandakampánynak, amely magában foglalja a 2016-os, a bevándorlók és menekültek ellen irányuló népszavazást, a 2017 tavaszán elindult „Állítsuk meg Brüsszel” akciót is.