Az adótörvénykönyv módosítását övező általános elégedetlenséget az váltotta ki, hogy a pénzügyminisztérium nem kommunikált elég közérthetően a január elsejével életbe lépő adó- és pénzügyi változásokról, nem sikerült teljes képet nyújtania az intézkedések várt hatásáról, így a munkavállalók nem értik, csökken-e vagy nő a nettó fizetésük, és a munkáltatókat, illetve önkormányzatokat sem sikerült meggyőzni arról, hogy a sürgősségi rendelet előnyös lesz számukra – mondta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az RFI Románia rádiónak adott interjújában csütörtökön.

Cseke Attila szerint a pénzügyminisztériumnak a legfőbb érintettek, a munkavállalók nyelvén kellett volna elmagyaráznia, mit jelent a jövedelmek szempontjából, hogy a társadalombiztosítási járulékok terhe teljes egészében az alkalmazottakra hárul. Ehelyett bonyolult számításokat tárt eléjük.

„A szaktárca azt sem magyarázta el megfelelően, mi indokolja az intézkedés bevezetését. A tb-járulékok áthárításával például megszűnhetnek azok a kellemetlen helyzetek, amikor az alkalmazott a munkaviszonya megszűnésekor szembesül azzal, hogy munkáltatója nem fizette utána rendesen az egészségügyi hozzájárulást vagy nyugdíjjárulékot. Szenátori irodámban többen is fordultak hozzám ilyen problémával, kétségbeesetten keresve igazukat. Tehát ez jelenleg egy létező probléma, amelyre megoldást jelenthet a tb-járulékok munkavállalóra való hárítása. Ezt közérthetően el kellett volna magyarázni a lakosoknak. Az elégtelen kommunikáció miatt merültek fel kérdések azokban, akik utcára vonultak az adótörvénykönyv módosítása ellen, illetve azokban, akik különböző csatornákon bírálják az intézkedést” – vélte Cseke Attila.

Az RMDSZ szenátora a rádiónak adott interjúban leszögezte, a szövetség üdvözlendőnek tekint minden adó-  és járulékcsökkentést, amely fenntartható és nem csökkenti az önkormányzatok bevételeit. „A szövetség támogatja a jövedelemadó 16-ról 10 százalékra való csökkentését, de magyarázatot várunk arra a szakminisztériumtól, milyen forrásból pótolnák az önkormányzatok bevételkiesését, amelyet az adó csökkentése eredményez majd. Ezt a kérdést az intézkedés életbe lépésig, január 1-jéig meg kell oldani, hiszen a személyi jövedelemadó az egyik legnagyobb önkormányzati forrás, nem hagyhatjuk őket ettől elesni. Az RMDSZ eddig is és ezután is kiáll amellett, hogy a helyben megtermelt pénzekkel minél nagyobb mértékben helyben rendelkezzenek. Erről szóló törvénytervezetünket egyébként másfél hete tárgyalta a szenátus plénuma” – fogalmazott Cseke Attila.

Az RMDSZ szenátora szerint az is kérdéses, biztosított lesz-e a jövőben az egészségügyre szánt költségvetés, ha csökkenni fog az egészségbiztosítási hozzájárulás értéke. „A kötelező egészségbiztosításon alapuló egészségügyi rendszer bevezetésekor, 1998-ban 14 százalék volt az egészségbiztosítási járulék értéke, amelyet fele-fele arányban fizetett a munkáltató és a munkavállaló. Jelenleg ez 10,7 százalék, jövőre pedig 10 százalékra csökken. Felmerül a kérdés, hogy miből lesz pénz az egészségügyi rendszer fenntartására, ha csökkenni fog az egyik legfőbb bevételi forrása. Nem ellenezzük az egészségbiztosítási járulék csökkentését, de úgy véljük, a pénzügyminisztériumnak erre a problémára is megnyugtató megoldást kell találnia” – mondta Cseke Attila.

A szenátor kifejtette, a szövetség számára jelenleg az a prioritás, hogy a sürgősségi rendelet életbe lépéséig annak tartalmáról széleskörben konzultáljon, kikérje a vállalkozói szféra álláspontját. „Amennyiben a kormány elfogadható magyarázattal szolgál minden kérdésünkre, és képes lesz átfogó képet nyújtani a módosítások hatásáról, akkor nem lesz ellenvetésünk a sürgősségi rendelettel kapcsolatban. Ha ez nem történik meg, akkor a jogszabály törvény erőre való emelésekor kell majd beavatkoznunk, módosításokat eszközölni a parlamentben” – nyilatkozta a szenátor.