Két évvel ezelőtt történt a tragikus tűzeset a bukaresti Colectiv klubban, amely 65 halálos áldozatot követelt, ám ennyi idő után sem tudni, kik voltak a felelősek – így tehát még bűnösök és büntetések sincsenek.

A bukaresti Colectiv szórakozóhelyen történt tűzeset 2015. október 30-án, pénteken éjjel tört ki a város 4. kerületében. A Goodbye to Gravity metálzenekar ingyenes lemezbemutató koncertjén a pirotechnikai eszközök lángra lobbantották a klub zajszigetelésére használt poliuretán anyagot, majd a tűz átterjedt a helyiség egészére. A halálos áldozatok száma az utólag a sérüléseikben életüket vesztő személyekkel együtt elérte a 65-öt, több mint 160-an pedig különböző fokú sebesüléseket szereztek (égési sérülések, fulladás, szén-monoxid-mérgezés).

A helyszínre érkező hatóságok azonnal vörös riasztást adtak ki, amelyet a sok áldozattal járó és jelentős számú mentőegység bevetését igénylő tragédiák esetén alkalmaznak. A kormánya háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, majd a következő napok nagyméretű tiltakozásainak következtében Victor Ponta és kormánya, illetve tragédia helyszínéül szolgáló 4. kerület polgármestere is benyújtotta lemondását.

Csak most indultak be a perek

A két évig tartó hatósági vizsgálatok nyomán csupán most indultak be a tragédia felelősei elleni perek. Ezek egy részében 248 magánszemély közel 213 millió eurós és több mint 51 millió lejes kártérítést követel. A katonai ítélőtáblán néhány nappal ezelőtt kezdődött el a per a készenléti felügyelőség (ISU) két századosa, Radu Antonina és George Petrica ellen, akik egy ellenőrzézsen szemet hunytak a klubban talált tűzbiztonsági rendellenességek fölött.

Létezik emellett egy „mamut dosszié” is, amely két ügycsomót egyesít. Ebben többek között a bukaresti negyedik kerület volt polgármesterét, Cristian Popescu Piedonét, a klub tulajdonosait, George-Alin Anastasescut, Paul-Cătălin Ganceát şi Costin Mincut, illetve a tűzijátékokkal foglalkozó Golden Ideas Fireworks Artists cég tulajdonosát, Daniela Ioana Niţát vádolják különböző bűncselekményekkel. A vádirat több mint 500 oldalas.

Gyanúsan nagy a csend

Az meglehetősen furcsa, hogy az országos tiltakozást és a Ponta-kormány menesztését kiváltó ügyben ilyen nagy a csend. Ilyen vonatkozásban érdekes a Colectiv klub egyik vezetője, Costin Mincu kijelentése, miszerint az igazságra soha nem derül majd fény, ha a kivizsgálások megrekednének a jelenlegi szakaszban.

Az is különös, hogy a technokrata kormány egykori egészségügyi tárcavezetője, Vlad Voiculescu állítása szerint az idei év elején saját maga iktatott a minisztériumban egy jelentést, amely feltárja az illetékes szervek mulasztásait a tragikus éjszakán és az azt követő időszakban. Az egészségügyi minisztérium vezetői most azt állítják, nyomát sem lelik a dokumentumnak. Csakhogy a sajtó az év elején részleteket közölt a jelentésből, amelyből igen súlyos dolgok derülnek ki.

A legsúlyosabb talán az, hogy a román hatóságok kezdetben elutasították az áldozatok külföldi kórházakba való szállítását, minderre csupán a közvélemény nyomására került sor.

Perelik a román államot is?

Emiatt a korrupcióellenes ügyészek a román államra is ki akarják terjeszteni a bűnvádipert, arra hivatkozva, hogy az állam nem vette igénybe az európai uniós polgári védelmi mechanizmust, amelyre pedig lehetősége lehetett volna. A román állam illetékesei ugyanis úgy vélték, az ország rendelkezik a sérültek ellátásához szükséges kapacitásokkal – ami, mint kiderült, korántsem volt így. Románia 2015-ben összesen mindössze 10 kórházi ágyat tudott biztosítani a súlyos égési sérüléseket szenvedő áldozatoknak.

Az ügyészek szerint tehát a román államnak részt kell vennie a perben, mivel intézményeinek a tragédiához való viszonyulása katasztrofális következményekkel járt.

Részletek az „elveszett” jelentésből

A Vlad Voiculescu által iktatott jelentésből arra is fény derül, hogy a kórházi fertőzések nem szerepeltek az orvosi leletekben, azokat a külföldi orvosok derítették fel, hasonlóképpen a kórlapokból az sem derül ki világosan, hány sérült szenvedett füstmérgezést, illetve égtek meg légútjai.

Emellett nem alkalmazták a betegellátás javítását szolgáló, úgynevezett Fehér Tervet, amelynek megfelelően sürgősen további helyeket kellett volna felszabadítani más kórházak sürgősségi osztályain, az orvosokat pedig igen rövid időn belül mozgósítani kellett volna a balesetet szenvedők ellátásra. Ehelyett az orvosok mozgósítása nem tervszerűen, hanem spontánul történt. Egyben jelentős kommunikációs zavarok is voltak, mind központi szinten mind pedig a kórházak esetében.

A jelentésből az is kiderült, hogy Romániában egyetlen kórházban sem nyílt lehetőség a súlyos égési sebesültek teljes kórházi elszigetelésére, emiatt gyakoriak voltak a fertőzések.

Senki sem tanult…

Úgy tűnik azonban, hogy a tragédiából senki sem tanult. A tragikus balesetet követő kilenc hónapon át folytatott ellenőrzések során ugyanis a készenléti felügyelőség több mint 130 ezer hibát derített fel és közel 14 millió lejre büntette a felelősöket. A tűzoltóság ugyanakkor 30 610 ellenőrzést végzett és több mint 123 ezer rendellenességet fedezett fel, közel 14 millió lejes büntetést kiosztva.

Ezzel szertefoszlott a tragédiát túlélőknek az a reménye is, hogy a szörnyű baleset legalább tanulságul szolgált az illetékeseknek, a 65 áldozat halála mégsem volt hiábavaló.