Felszámolná a társadalmat megosztó törésvonalakat, ugyanakkor az általa államcsínynek nevezett intézményelfoglalás felelőseit is elszámoltatná Traian Băsescu - derült ki a felfüggesztett államfő hétfői sajtóértekezletén, miután bizonyossá vált, hogy a leváltására rendezett vasárnapi referendum nem érte el az érvényességi küszöböt.

Băsescu megállapította, hogy a társadalmat ideológiai, szociális és gazdasági törésvonalak osztják meg, és úgy vélekedett, hogy ezek felszámolása lesz a legfontosabb feladata, amikor visszatér az elnöki hivatalba. A politikus Románia megromlott külföldi megítélését is újjáépítené.

„A román szavazók többsége, mintegy tíz és fél millió ember nem vett részt a népszavazáson, vagy nemet mondott az elnök leváltására. Meg kell értenünk, hogy a román nemzetnek 22 millió tagja van, nemcsak 7 millió . Van, aki hétmillió embert akar képviselni, de én államfőként csak a 22 millió román állampolgár elnöke lehetek" – mondta Victor Ponta miniszterelnök aznapi nyilatkozatára utalva, aki a Băsescu leváltására szavazó hétmillió ember "megvédését" nevezte meg legfőbb feladataként.

A hivatalába visszatérni készülő államfő ugyanakkor azt mondta, a "meghiúsult államcsíny" szervezőinek, azoknak, akik az állami intézményeket politikai érdekeiknek rendelték alá, törvény előtt kell felelniük tetteikért.

"Senkit sem lehet elszámoltatni szavazatáért, de bárkit felelősségre lehet vonni, amikor szándékosan olyan jogszabályokat hoz, amelyekkel megbénítja az állami intézmények működését" - mondta a felfüggesztett államfő.

Băsescu felszólította a kormányzó Szociál-liberális Szövetséget, hogy fejezze be az állami intézmények ellen indított "hadjáratát", és lépjenek fel együtt az intézmények megerősítése és pártbefolyás alóli kivonása érdekében.

Arra a kérdésre, hogy ezek után miként látja megvalósíthatónak a politikai társbérletet a szociáldemokrata-liberális kormánnyal, Băsescu azt mondta, megvan a tapasztalata a 2007-es időszakból. Akkor a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ volt kormányon Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök vezetésével és a Szociáldemokrata Párt hallgatólagos parlamenti támogatásával.