Az államfő, az ellenzéki pártok, civil szervezetek, az ügyészségek és a bírák egyesülete is hevesen támadta az igazságügyi miniszter által szerdán ismertetett tervezetet a romániai igazságszolgáltatás reformjáról.

Az államfő a jogállamiság elleni támadásnak minősítette Tudorel Toader igazságügyi miniszter javaslatait az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosítására. Klaus Johannis álláspontját szerdán az elnöki hivatal ismertette egy közleményben. Szerinte a javaslatok az igazságszolgáltatás függetlenségét és megfelelő működését, valamint a korrupcióellenes harcot veszélyeztetik. Hangsúlyozta: a tervezett módosítások 10 évvel visszavethetik Romániát, egy olyan korszakba, amikor az igazságszolgáltatás alá volt rendelve a pártoknak.

Johannis rámutatott: Románia jelenleg kedvező időszakban van a nemzetközi kapcsolatokat illetően, ezért Bukarest számára hátrányos volna, ha az eddig megtett reformok és erőfeszítések után az ország visszatérne a régi gyakorlathoz, és a politika ismét nyomást gyakorolna az igazságszolgáltatásra. Közölte, ez ellentmondana Románia nemzetközi vállalásainak, és arra kényszerítené az Európai Uniót, hogy meghatározatlan időre figyelemmel kísérje a román igazságszolgáltatást.

Klaus Johannis szerint hamis problémát sugall a miniszter azzal, hogy az államfő lenne az a politikai tényező, amelyet el kell távolítani a vezető ügyészek kinevezéséből. Szerinte a nemzetközi szakértői jelentések éppen az igazságügyi minisztert jelölték meg olyan befolyásoló tényezőként, amelyen keresztül a politika beleszól az igazságszolgáltatás dolgaiba.

Johannis szerint a szerdán bemutatott javaslatok a bírák és ügyészek szakmai pályájának alakítása tekintetében az igazságügyi miniszter szerepét növeli, s ezzel párhuzamosan csökkenti a Legfelsőbb Bírói Tanácsét, ami lényegében az igazságszolgáltatás gyengítését jelenti. Hangsúlyozta: a bírák és ügyészek megfélemlítését és függetlenségük csökkentését eredményezi elszámoltathatóságuk, a vagyoni felelősség kilátásba helyezése szakmai hibák esetén.

Az RMDSZ még nem alakította ki álláspontját

Tizenegy civil szervezet (az aradi Civic, a iaşi-i CIVICA , az (#Insist), a Craiova kezdeményezés, a Románia kezdeményezés, a Temesvár kezdeményezés, a közpolitikai intézet, a nagyváradi Civic, a Korrupció öl, a Geeks for Democracy és a #REZISTENŢA egyesületek) közös közleményben kérik, hogy az igazságügyi miniszter vonja vissza a főügyészek kinevezési procedúráját módosító javaslatát, mert ez „veszélybe sodorja a korrupcióellenes harcot és ellentmond azoknak a vállalásoknak, amiket Románia tett az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében".

Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke élesen bírálta a kormány javaslatát. Úgy vélte, hogy a módosító indítvány megsemmisítheti a bírói hatalom függetlenségét és megkérdőjelezi a román demokráciát. Orban szerint a javaslatok a szociálliberális kormánykoalíció "igazságszolgáltatás elleni merényletkísérlete", aminek célja az igazságszolgáltatás pártellenőrzés alá vonása.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) erőteljesen elítéli az igazságügyi miniszter javaslatait és bejelentette, hogy egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtanak be az igazságügyi miniszter ellen, mert - véleményük szerint - javaslatait követően a főügyészek kinevezése „Dragnea kezébe kerül” - olvasható az alakulat közleményében.

A Népi Mozgalom Pártja (PMP) nevében nyilatkozó Eugen Tomac ügyvezető elnök azt mondta,  azzal a javaslattal, hogy az államelnököt kivonják a főügyészek kinevezési procedúrájából, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azt szeretné elérni, hogy „az igazságszolgáltatást teljesen alárendelje a politikumnak”.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a szervezet nem alakította ki még a hivatalos álláspontját, de személyes véleménye szerint a főügyész kinevezésére vonatkozó javaslat „megfelel az európai gyakorlatnak, ahol az ügyész a végrehajtó hatalom része”.

Aggódik a legfőbb ügyészség

A legfőbb ügyészség „meglepetéssel és aggodalommal” vette tudomásul az igazságügyi miniszter által bejelentett módosításokat, amelyekkel kapcsolatban nem kérték ki az ügyészek előzetes véleményét.

„Felhívjuk a figyelmet arra a javaslatra, amely külön szaktestületet hozna létre a bírák és ügyészek által elkövetetett feltételezett bűncselekmények kivizsgálására (ez azt a hatást kelti, mintha a korrupció az ügyészek és bírák körében, és nem azon kívül lenne, ha már ez az egyetlen foglakozási kategória Romániában, amelynek ilyen testületet kell létrehoznia)” – idézte az Agerpres a legfőbb ügyészség közleményét.

Kifogásolják továbbá azt is, hogy az Igazságszolgáltatási Felügyeletet a politikailag kinevezett igazságügyi miniszter fennhatósága alá akarják helyezni, illetve azt is, hogy elutasítják az igazságszolgáltatás függetlensége fölött őrködő Legfelső Bírói Tanács javaslatát a legfőbb ügyészség vezetőinek kinevezési módjára.

A legfőbb ügyészség álláspontja szerint „felforgatják a rendszert” a javaslat más elemei is, például az, amelyik előírja, hogy miként lehet felvételt nyerni az Országos Igazságszolgáltatási Intézetbe.  A legfőbb ügyészség egy teljesebb állásfoglalást ígért azután, hogy megkapja a módosító javaslatok pontos szövegét.